Az önellátás felé vezető úton nem csak a veteményes, vagy a saját baromfiudvar lehet a megoldás. Akár a virágoskertünk kialakítása során is törekedhetünk arra, hogy minél kevesebbszer kelljen virágot vásárolnunk a különböző ünnepekre, névnapokra, születésnapokra, évfordulókra, de akár a karácsonyi vagy a húsvéti asztalra is a kertből szerezhessük be a dekorációt.
Ez nem csupán anyagilag éri meg, hanem külön örömöt okozhat nekünk, és a megajándékozottnak is, hogy saját magunk által nevelt virággal kedveskedünk a számára. Ehhez pedig igazán nincs sok tennivalónk, csak tudnunk kell, mikor minek jön el az ideje. A kertünk pedig soha nem lesz kopár. Így még a legborúsabb napon is fel tud deríteni minket a virágok látványa.
Ahány évszak, annyi virág
Természetesen ha virágoskertre gondolunk, akkor egyből a tavasz és a nyár jut eszünkbe, pedig minden egyes évszaknak megvannak a maga virágai, még ha valóban, a tavasz és a nyár bővelkedik a legnagyobb választékban. Ráadásul sok olyan növény van, amelynek van korai-, középkorai- és késői virágzása, így segítségükkel el lehet nyújtani a virágzási szezont a kertünkben.
Gyakran halljuk a kétnyári elnevezést, többek között az árvácska esetében is, de sokan nem tudják, mit is jelent ez tulajdonképpen. Azokat a növényeket nevezzük kétnyáriaknak, amelyek az elvetésük évében csak leveleket fejlesztenek, viszont virágot csak a következő évben hoznak. A legismertebb kétnyári növények a százszorszép, a nefelejcs, az árvácska, a sárga viola, a holdviola vagy a szakállas szegfű.
A nárcisz az egyik legkedveltebb tavaszi virág. Fotó: Shutterstock
A kétnyári virágok azért hasznosak, mert ha ősszel elvetjük a magjaikat, akkor rövid idő alatt kikelnek, és takarás mellett átvészelik a telet, hogy azután tavasszal gyönyörű virágjaikkal örvendeztessenek meg bennünket.
Az évelő növények ültetésének az az előnye, hogy a virágok a teljes évszakot beragyogják szépségükkel, mindezt úgy, hogy nem kell őket minden évben újra ültetni. Ráadásul egynyári virágokat tudunk közéjük ültetni, így a már elvirágzott növények után sem marad üres az ágyás. Az illatos bazsarózsa, az orientál liliom, a kék iringó, az évelő díszpipacs vagy a cickafark is remek választás, ha minél több évelővel szeretnénk benépesíteni a kertünket.
Tavaszi virágok
Az évelők közül kiváló választás lehet a pázsitviola, vagy a kaukázusi zergevirág, míg a hagymások közül szinte fel sem lehet sorolni, mi minden nyílik tavasszal. A legkedveltebb hagymások a jácint, krókusz, tavaszi tőzike és a nárcisz. Ha pedig cserjékben gondolkodunk, ott a magnólia, vagy épp a japánbirs.
A nárciszt már az ókori görögök is termesztették és kedvelték, de akkor még nem a virága miatt, hanem a belőle készült illatos olajért. A nárciszvirágok jellegzetessége a korona, amely igen változatos megjelenésű lehet. A korona alakja szerint sorolják a nárciszokat csoportokba, úgy mint trombita, harang, csésze vagy gallér alakúak.
A nárciszhagymákat augusztusban érdemes elültetni, 5-10 cm mélyre, 10 cm tőtávolságra. Jó megoldás, ha ültető kosárba ültetjük őket, így egyben maradnak a hagymák és nem vesznek el a földben. Érdemes más tavaszi hagymásokkal összeültetni, így jó társasága lehet a jácint, vagy a tulipán.
A legszebben csoportosan mutatnak. A nárcisz kedveli a napos, félárnyékos helyeket és a mély rétegű, lazább, tápanyagban dús talajokat. A nárcisz vízigénye közepes. Rendszeres öntözést igényel, ha pedig cserépben tartjuk, akkor naponta igényli azt. Virágzás után egyszer végezzünk tápanyag utánpótlást. A nárciszok mérgező növények, így legyünk velük óvatosak.
A nárciszokat a kertünk napos, kissé félárnyékos helyére ültessük, de soha ne frissen trágyázott földbe. A fehér és élénksárga virágok nagyon jól mutatnak más virágok között, nem csoda, hogy nagyobb parkokban is szívesen adnak nekik helyet.
A kertekben elterjedt nárciszfajok közül a legkedveltebbek a költő nárcisz, amelynek fehér virága van, melynek közepén kiemelkedik egy kis vöröses dísz. A tölcséres nárcisz külső szirmai világossárgák, míg belsejében sötétebb szirmok találhatók. A pompás nárcisz virágai fehérek vagy halványsárgák, áprilisban nyílnak, de nem illatosak. A tazetta nárcisz 40-60 cm magas, széles levelei vannak, virágai kisebbek, de kellemes illatúak.
A nárciszok lombozata a virágok elhervadása után elhal, és a levelek is fokozatosan elhervadnak. Azonban a bennük lévő tápanyag nem veszik el, hanem visszajut a hagymába. A hagymákat 3-4 évente érdemes felszedni, különben egy idő után el fogják veszíteni virágzóképességüket. A hagymák felszedésére a legideálisabb időpont a június vége, vagy a július eleje. Ezek után ugyanis már erős gyökeret fejlesztenek, és nehéz felszedni őket.
Nem csak a kertben, hanem vágott virágként az otthonunkban is gyönyörködhetünk a nárciszban. Ha cserépben, vagy balkonládában szeretnénk nevelni a nárciszt, akkor ahhoz a hagymákat szeptemberben ültessük el. A hagymákat addig a szintig töltsük fel földdel, hogy a föld és a cserép teteje között maradjon 2-3 centiméter, hogy könnyebben öntözhessük. Ezután tömörítsük a földet, és alaposan öntözzük meg.
Nyári virágok
Az évelők közül nem fogunk csalódni a sarkantyúfűben vagy a kasvirágban, de az egynyáriak is csodássá varázsolják a kertünket, mint amilyen a körömvirág, a törpemargaréta, a napraforgó, a petúnia, vagy az árvácska. A kétnyári növények közül ne felejtsük ki a mályvarózsát, a százszorszépet vagy a kerti holdviolát, de a cserjék közül is ekkor a legnagyobb a választék, hiszen ekkor virágzik a legtöbb rózsa, a nyári orgona és a nyári jázmin is.
Az árvácska színessé varázsolja a kertet. Fotó: Shutterstock
Az árvácska számtalan színváltozata fellelhető, így nagyon kedvelt növény a kiskertekben és a közterületeken is. Nagyméretű virágai selymes felületűek, és igazán szépen díszítik a kerteket és a balkonládákat, egészen kis helyet foglalva csupán, így nem csoda, hogy nagyon sok kertben találkozhatunk vele.
Az árvácska kétéves növény, mely körülbelül 10–20 cm magasra tud megnőni. Júniusban érdemes elvetni a magját, majd a palántákat októberben kell kiültetni a kertbe, hogy kora tavasszal csodálatos virágszőnyeget alkosson. Az árvácskára ráadásul nem csak tavasszal, de egész nyáron át számíthatunk, így könnyedén szerezhetünk általa egy egész nyáron át pompázó virágszőnyeget a kertünkbe.
Az árvácska ráadásul ehető virág. Habár íze annyira nem meghatározó, enyhén mentás, azonban kinézete miatt nagyon közkedvelt a különféle hidegtálak, illetve ételek díszítésekor. Az árvácska a világos vagy félárnyékos helyet kedveli. Fontos számára a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj. Az árvácska mérsékelt öntözést igényel, így nem kell túl sok időt szánni a gondozására, de rendszeresen kell öntözni, hogy ne száradjon ki a talaja. Jóllehet nagy, bojtos gyökérzetet nevel, sok tápanyagra nincs szüksége. Magról nagyon könnyen szaporítható, melyet júniusban érdemes elvetni, és az előnevelt palántákat kora tavasszal vagy a nyár vége felé, illetve kora ősszel ültethetjük el.
Ősszel is érdemes elültetni az árvácska palántáit, mert a növény képes átvészelni a fagyokat és így tavasszal az egyik legkorábban kinyíló virág lesz a kertünkben. Ahhoz, hogy a téli fagyokat ténylegesen átvészelje, késő ősszel, október végén, november elején, takarjuk le a töveket mulccsal, földdel vagy falevelekkel, így védve az árvácskát a hidegtől. Ha így teszünk, a fagyok beálltáig alaposan begyökeresednek a növények, és mindenféle károsodás nélkül fogják átvészelni a telet.
Őszi virágok
Az évelők közöl ősszel virágzik az őszi sisakvirág, a szellőrózsa, az őszirózsa és a krizantém. Az ősz legszebb cserjéi pedig az őszi virágzású díszcseresznye, a közönséges csarab vagy a sudárzsálya.
A krizantém az ősz jelképe. Még utoljára színesbe öltözteti a kertjeinket, mielőtt véglegesen beköszönt a tél. A krizantém az őszirózsafélék családjába tartozik és Kelet-Ázsiából származik. Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent.
A krizantém az ősz csodálatos virága. Fotó: Shutterstock
Sokan azt gondolják, hogy ezeket a virágokat be kell vinni, hogy túléljék a telet, pedig néhány dolgot betartva kint is át tudjuk teleltetni a krizantémot. Azonban mindenképp győződjünk meg róla, hogy a kapott, vagy vásárolt krizantém valóban fagytűrő vagy sem. Sok esetben a nagyáruházakban vásárolt növények melegházban nevelkedtek, így ha ősszel kikerülnek a kertünkbe, azt egészen biztosan nem fogják átvészelni.
Ahhoz, hogy a krizantém túlélje a telet, már az ültetésénél is be kell tartani pár szabályt. Fontos, hogy jó vízelvezetésű talajba ültessük, hiszen a legtöbb esetben télen azt nem bírja ki a krizantém, ha megáll a cserepében a pangó víz, és az megfagy a gyökerei körül. Ügyeljünk rá, hogy szélvédett helyre ültessük. A cserepes példányoknak is olyan helyet keressünk, ahol nem tudja őket felborítani a szél. A cserepes növényeket mindenképp vigyük be télre, mert cserépben nem fogják tudni átvészelni a nagyobb fagyokat.
A tél előtt távolítsuk el az elhalt leveleit, majd metsszük vissza a szárait. A talajtól számítva körülbelül 10 centiméterre vágjuk el a növényt. Az új hajtások jövőre ezeknek a száraknak a tövénél fognak majd kihajtani. Ezután takarjuk be a krizantémot vastagon mulccsal, szalmával vagy száraz levelekkel. Így biztosítani tudjuk, hogy a fagyott talaj nehogy felengedjen, amikor egy kicsit melegszik az idő a tél alatt. Ez azért fontos, mert ha megfagy a talaj, majd kienged és újra megfagy, ez több kárt okoz a növényben, mint az, ha fagyott talajban tölti a telet.
Téli virágok
A téli évelők közül mindenképp remek választás lehet a hunyor, de a cserjék is csodálatosan mutatnak télen, mint például a kikeleti bangita, az illatos kínai papírcserje vagy az alpesi hanga.
Azonban a lakásban nevelt növények is kiválóak arra, hogy ajándékként adjuk őket valakinek, vagy díszítsék az ünnepi asztalt. Ilyen lehet például a karácsonyi kaktusz, vagy a mikulásvirág is.
A mikulásvirág az ünnepek kedvelt dísze. Fotó: Shutterstock
A mikulásvirág a tél egyik legkedveltebb növénye. Az alapszíne a piros, de ma már a nemesítéseknek köszönhetően találunk rózsaszín, krémszínű, sárga, bordó és cirmos változatokat is a virágboltokban.
A cserepet állítsuk napfényes, világos helyre, ahol körülbelül 20 Celsius-fok van. Ha nem érzi ott jól magát, azt hamar észre fogjuk venni, mert el fogja kezdeni hullatni a leveleit. Rendszeresen öntözzük, azonban ügyeljünk rá, hogy soha ne álljon a cserépben a víz. Télen nem kell tápoldatozni, májustól szeptemberig azonban kéthetente szüksége van nitrogéndús tápoldatra.
A virágai általában februárban hervadnak el teljesen, áprilisig pedig a színes leveleit is elhullatja. Ha viszont olyan helyen tartjuk, ahol nem kap elég napfényt, ez jóval hamarabb is bekövetkezhet. Ekkor a hajtásokat vissza kell vágni 15-20 cm-esre, és hűvös, sötét helyen kell pihentetni a növényt. Ilyenkor csak ritkán locsoljuk, de ne hagyjuk kiszáradni. 1-2 hónap pihenő után visszakerülhet régi helyére.
Egész évben virágokban pompázó kertet kívánunk!
