A HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ területén 2024. december 5 – 7 között első alkalommal rendezik meg az ANImashEXPO 2024 szakkiállítást. A kiállítás célja, hogy az állattenyésztési ágazat teljes egésze egy kiállítási területen mutatkozhasson be.
A kiállítás fókuszában a szakmát érintő legfontosabb kérdések állnak, mint például hogy mi módon növelhető az ágazat versenyképessége, milyen megújuló energiaforrások integrálhatók az ágazatba, továbbá szerepel a kínálatban a legújabb trendek és innovációk bemutatása, továbbá az edukáció és a generációváltás kérdése.
A szakmai seregszemle ötletgazdája Kovács-Igric Dominika állattenyésztő mérnök, a Farmer Starter webáruház tulajdonosa, az Agroinform munkatársa – vele beszélgettünk az ANImashExpo-ról.
Kérlek, mesélj kicsit magadról, a vállalkozásotokról, arról, miben gyökerezik a mérhetetlen állatszereteted?
– Jelenleg gazdálkodó feleségként élem a mindennapjaim, miközben egy apró vállalkozást vezetek egyszemélyes tulajdonosként, idén már tizenegyedik éve – hallottuk Dominikától. –Kisgyermekként valóban túlcsordult bennem az állatszeretet és szüleim szerető gondoskodásának, elnéző türelmének köszönhetően egyre többféle állatot ismerhettem meg és tarthattam otthon. Kezdve az aranyhörcsögtől, a tengerimalacon át, egészen az aranysakálig...több száz fajt ismerhettem meg – és ezekért a tapasztalatokért végtelenül hálás vagyok a szüleimnek. Amikor pályaválasztás elé kerültem, természetesen állattenyésztő mérnök szakra jelentkeztem az akkori Kaposvári Egyetemre (amely most MATE Kaposvári Campus). Életem meghatározó időszakát töltöttem itt és a mai napig emlékszem arra, amikor a diplomaosztó ünnepségen átvettem az oklevelem és végzős társaimmal együtt ismételtük az eskütétel szövegét.
Kovács-Igric Dominika – forrás: Facebook
– Ekkor már biztos voltam benne, hogy a magyar embereket szeretném szolgálni olyan életformával, amelyben élelmiszert termelhetek, tanulhatok egy életen át és népszerűsíthetek egy olyan ágazatot, amelyben minden szereplő a természettel összhangban, alázattal, töretlen hittel és a jövőbe vetett bizalommal éli mindennapjait – folytatta. – Az egyetem után az egyik legkedvesebb időszakom az a tíz év volt, amikor fiatal gazdaként saját juhászatba kezdtem, mindezek mellett pedig az Agroinform.hu portálnál tudósítottam, cikkeket írtam és mindenhol ott voltam, ahol jelentős dolog történt a hazai mezőgazdaságban. Rengeteg külföldi kiállításra, bemutatóra eljutottam és igazán sokat tanultam – nagyon hálás vagyok ezért az időszakért. A férjemet, a családomat is ennek köszönhetem, hiszen ekkor ismerkedtünk meg és így lettem egy háromgenerációs juhtartó gazda felesége. Aztán beütött a Covid-időszak, amikor sokkal többet voltam otthon és a juhászattal kapcsolatos teendőkből is jobban kivettem a részem. Ez az időszak rádöbbentett arra, hogy a gazdálkodók milyen sokat tanulhatnak egymástól és milyen nagy szerepe van a tudásátadásnak. A vállalkozásom fő tevékenységével igyekeztem kihasználni egy piaci rést és a férjem támogatásával létrehoztunk egy juhászati webáruházat, amelyben a saját tapasztalatainkat osztottuk meg a gazdatársakkal. Olyan termékeket kínáltunk, amelyek náluk már beváltak és az eszközök munkáját használat közben videók segítségével mutattuk be.
Gyermekkora óta különös kapcsolat fűzi az állatokhoz – forrás: Facebook
Honnan jött az ANImashExpo ötlete? Mi volt a minta? Miben látod a jelentőségét?
– Évek óta beszélgettünk a férjemmel arról, hogy milyen jó lenne itthon is egy komplex, modern kiállítás, amely az állattenyésztési ágazatokat rendszerként kezeli és konferenciákkal, előadásokkal kapcsolja össze az állategészségügy-, az energetika és az állattenyésztés egységét. Több nyugati nemzetközi kiállítást tudnék mutatni jó példaként, de a legfontosabb szempont az volt, hogy ha megvalósul, akkor a magyarországi piaci szereplőket szolgálja ez a rendezvény, s hogy mindenki találjon benne újat és olyat, amit a saját gazdaságába beilleszthet, ami a munkáját segíti. Számomra egy álom válik valóra azzal, hogy ezen a kiállításon dolgozhatok. Ilyen kiállítást csak profi partnerekkel lehet megrendezni, olyan összefogás keretében, ami az egész ágazat számára példaértékű lehet. Szerintem az ANImashEXPO szakmai partnerei ezt testesítik meg, hiszen a Hungexpo professzionális helyszínt és szervezést biztosít, az Állatorvosi Egyetem és a MATE a kutatási területeket és az edukációt hozza el, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége az ágazati szereplőket képviseli, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület pedig a legmodernebb technológiákat mutatja be. Nagyon fontos a Magyar Államkincstár szerepe is, amely a fejlesztésekhez szükséges források lehívásában segíti a termelőket – végül, de nem utolsósorban pedig itt van az Agroinform.hu portál, amely az információkat az online térben is célba juttatja. Ilyen komoly szakmai összefogás korábban még nem valósult meg az állattenyésztési ágazatok versenyképességének javítása érdekében, ez is igazolja, hogy most talán nagyobb szükség lehet erre, mint korábban bármikor.
Szerinted az állattenyésztő szakma megkapja ma azokat az információkat, tudásanyagot, amelyek a versenyképességhez elengedhetetlenek?
– Szerintem igen, azonban ezek sokféle csatornán érkeznek és az információk aktualitását, valamint hitelességét nagyon nehéz kiválogatni az online térben – mert a XXI. századi ember az év nagy részében online tájékozódik. Úgy vélem, szüksége van az ágazatnak egy évben több olyan személyes találkozási lehetőségre, ahol elismert szaktekintélyek mutatnak iránytűt az ágazati szereplők számára, amely segítségével könnyebb a tájékozódás és megtalálhatják a gazdák azt az utat, amely kézzelfogható megoldást adhat a kihívásokra.
Mi a versenyképesség titka? Mely területeken vannak elmaradásaink a nyugat-európai gazdákhoz képest? Hogyan lehetne a növénytermesztés-központú magyar agráriumba visszahozni az állattenyésztést? Szerinted mi kellene ehhez?
– A versenyképesség titka sokösszetevős egyenlet. Számomra ezek közül az egyik legfontosabb az alkalmazkodás képessége és a gyors reakciók a gazdasági, valamint a piaci környezet változásaira. Ezek megvalósítása az állattenyésztési ágazatokban talán még nehezebb, mint más területeken. De nem lehetetlen – ha lehetetlen volna, már senki nem foglalkozna állattartással. Azt gondolom, jó módszer a sikeres minták másolása úgy, ha közben hozzáadott értékkel válunk egyedivé. Igen, itt a sikeres nyugat-európai gazdák jó gyakorlataira is gondolok, érdemes néha megvizsgálni, ők mit csinálnak másképp, mint mi. Mi az, amit ők jobban tudnak, amitől több profitot termelnek? Melyek azok a területek, ahol fejlődhetünk nyugati mintára? A tanulásra való hajlandóságban, az új, (digitális) technológiákra való fogékonyságban és az adatgyűjtés jelentőségének felismerésében, az adatelemzés előnyeinek kamatoztatásában azt gondolom, van elmaradásunk. De példaértékű lehetne számunkra a gazdálkodói összefogás is, akár a beruházások tekintetében, vagy a termékek értékesítésében, piacra juttatásában is. A növénytermesztés-központú magyar agráriumban szerintem lehet még becsülete az állattenyésztésnek, különösen a szervestrágya jelentőségének felismerésével, valamint a szabályozási- és támogatási környezet kedvezőbbé tételével az állattartók számára. De az oktatásnak, a tudás- és tapasztalat-átadásnak is óriási szerepe van, minden társadalmi csoport és minden életkor tekintetében.
Egyre nagyobb teret követel magának az állattenyésztésben is a precíziós technológia, a fejlődés megállíthatatlan, amihez igazodni kell a gazdáknak a versenyképességük érdekében – forrás: Pixabay
Milyen problémákkal küzd ma a szektor? A kiállításnak lesz-e, lehet-e szemléletformáló hatása, ha igen, milyen irányban?
– Az állattenyésztési ágazatok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a mezőgazdaság más területei, csak itt élesebben érzékelhetők a negatív hatások a fizikai munkavégzés nehézsége és a haszonállattartó társadalom negatív megítélése miatt. A főbb problémáknak az elöregedő állattartó társadalmat, a lassú generációváltást, a munkaerőhiányt, az alacsony szakképzettséget és a kézimunka-igényes, nehezen gépesíthető ágazatok (a juhágazat pont ilyen) folyamatos szűkülését látom. Szemléletformálás tekintetében fontosnak tartom kiemelni, hogy az I. ANImashEXPO Állattenyésztési és állategészségügyi kiállítás egyik fontos üzenete az „Állatjólét fokozása – összhangban a versenyképes termeléssel." Véleményem szerint az állatjólét javítására nem úgy kell tekintenünk, mint a radikális állatvédők által kiharcolt „szükséges rossz"-ra, hanem mint a versenyképesség egyik legfontosabb feltételére. Az ANImashEXPO együttműködő partnerei azért dolgoznak közel egy éven át, hogy olyan kiállítást és szakmai konferenciát hozzanak létre, amely rengeteg újdonságot tartogat és ahol az ágazati szereplők friss tudással gazdagodhatnak, illetve értékes kapcsolatokat építhetnek.
