A Lőrincek annyira szerencsések, hogy kétszer is ünneplik a névnapjukat. Míg az elsőt augusztus 10-én, a másodikat szeptember 5-én. Mindkét naphoz kötődnek népszokások, melyeket könnyen kevertek az idők folyamán, így érdemes utánajárni, melyik alkalom mit tartogathat a számunkra.
Különös tekintettel a nyár kedvenc csemegéjére, a dinnyére vonatkozóan. A hagyományok ugyanis meggyanúsítják Lőrincet, de ő majd csak szeptember 5-én fejti ki igencsak unszimpatikus tevékenységét a dinnyével kapcsolatban. Most még nem. Úgyhogy dinnyére fel!
Lőrinc napja tele van hagyományokkal
Mivel augusztus a csillaghullás hava, a Lőrinckor hulló csillagokat Lőrinc tüzes könnyeinek nevezték. De ez a nap időjósló és termésjósló nap is volt. Úgy vélték, ha esik az eső, és még a kerékvágásban is megáll a víz, bőven lesz szőlő és gyümölcs. A szép idő azonban szép, hosszú őszt jelzett.
Topolyán azt mondják: „Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép." Ha Vasas Szent Péter és Lőrinc közt nagy a meleg, akkor pedig tartós és hideg tél lesz. A megfigyelések szerint pedig Lőrinc után már nem nőnek a fák.
Lőrinc még a vincelléreket sem hagyta hidegen. A neve napjának időjárásából következtettek a termésre, és ezen a napon végezték el a szőlőmustrát is. Ekkor megnézték, milyen az idei termés, és megpróbálták megjósolni, mikor lesz esedékes a szüret. Göcsejben azt gondolták, jó, ha esik Lőrinc napján az eső, hiszen az jó bortermést ígért.
A görögdinnye kiváló a forró, nyári napokon, és még egészséges is. Fotó: Shutterstock
A többség azonban inkább a szép, napsütéses időnek örült ezen a napon is, mert az hosszú őszt ígért. A szeptember 5-ei Lőrinc napról úgy tartják, aznap a dinnye már ízetlenné válik, mert "Lőrinc belepisilt a dinnyébe". De a szeptemberi Lőrinc nap után az a hír járta, hogy nem tanácsos a folyókban fürdeni.
Lőrinc a katolikus vallásban a legnagyobb tisztelettel körülvett szentek közé tartozik. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, és a régi római naptárban is kiemelt ünnep volt vértanúságának napja. A legenda szerint Lőrinc II. Szixtusz pápa egyik bizalmasa volt. Gyógyított, emberek látását adta vissza, és az elesetteket segítette, a szegényeket alamizsnával támogatta. Amikor a pápa attól tartott, hogy meg fogják ölni, Lőrincre bízta az egyházi kincseket, és arra kérte hogy ossza szét a szegények között. De a pápa halála után három nappal Lőrinc is kínhalált halt.
A dinnye titkai
Habár a dinnye nagy kedvencünk, mégis, olyan sok mindent nem is tudunk róla.
1. Úgy tudjuk megállapítani, hogy kellően érett a görögdinnye, hogy ha megkopogtatjuk, mélyen kongó hangot hallunk. Emellett a tartó kacs elszárad és a dinnye talajjal érintkező része érett, sárga színt vesz fel, míg a héjának színe sötétebb, fényesebb lesz.
2. Habár a neve alapján azt gondolnánk, a Citrullus lanatus, azaz a görögdinnye egyáltalán nem Görögországból, hanem Afrika déli részéről származik. Neve valószínűleg a gölődiny, azaz a gombóc szóból ered, emiatt a félreértés miatt nevezzük görögdinnyének.
3. A dinnyét nem csak mi, hanem már az őseink is nagyon szerették. A legkorábbi görögdinnyeszüret körülbelül 5000 évvel ezelőtt történt Egyiptomban.
4. A kedvenc gyümölcsünk ráadásul még csak nem is gyümölcs! A dinnye ugyanis zöldség, pontosabban gyümölcspótló zöldségféle. A görögdinnye a tökfélék családjába tartozik, így rokona az uborka, a sütőtök, a cukkini és a sárgadinnye is.
5. Habár régebben nem gyakran találkozhattunk vele, a magnélküli dinnye nem is olyan új. A magnélküli görögdinnye genetikailag nem módosított, így valójában hibrid görögdinnyéről van szó. Keresztezéssel hoztak létre egy steril fajtát. Az első magnélküli görögdinnyét 50 évvel ezelőtt termesztették.
6. Kína még a dinnyetermesztésben is nagyhatalom. A 10. században került a görögdinnye Afrikából Kínába, és manapság már Kínában több görögdinnyét termesztenek, mint bármelyik másik országban a világon. Sőt, még vendégségbe is úgy járnak, hogy görögdinnyét adnak a vendéglátónak ajándékba.
7. A dinnyének közel 500 ismert fajtája van.
Így legyen görögdinnye a kertedben
A görögdinnyét legegyszerűbben magról tudjuk szaporítani. Erre áprilisban és májusban lehet sort keríteni. A dinnyét fészkes vetéssel vessük, vagyis készítsünk a magoknak egy kis fészket, és a fészekbe szórjunk 4-5 magot. Mivel a görögdinnye fényigényes, így a kert legvilágosabb részébe vessük a magjait. A legjobban a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. A palánták hat hét után kelnek ki, melyeket egyelni kell, majd ültessük őket egy-másfél méteres sor és tőtávolságra.
A görögdinnye esetében kulcsfontosságú az öntözés. De nem csak vízre van szüksége, hanem gyomtalan környezetre is. Termése júliustól szeptemberig folyamatosan szedhető. A görögdinnye indáit forgatni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez.
Ezért egyél sok görögdinnyét
A görögdinnye 90%-a víz, de sok benne a C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium is, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot, például likopint.
A görögdinnye a te kertedben is megterem, csak adj neki esélyt. Fotó: Shutterstock
A görögdinnye magas káliumtartalma miatt segít átmosni a veséket, és csökkenti a vérben a húgysav koncentrációját. Mivel serkenti a vizeletürítést, így tevékenyen részt vesz a szervezet méregtelenítésében. Segít csökkenteni a testhőmérsékletet és a vérnyomást, a benne található karotinoidok erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását.
A benne található likopin komoly szerepet játszik a rákmegelőzésben. De a dinnye egyszerűen csak jó. Amikor már semmilyen ital nem oltja a szomjunkat és még a legfinomabb limonádét is meguntuk, tökéletes választás lehet egy szép szelet görögdinnye. Így pedig még a gyerekek is szívesebben pótolják a folyadékot.
Ismerd meg a leggyakoribb görögdinnye fajtákat
Hazánkban bőségesen van kínálat, ha dinnyéről van szó.
1. A Hevesi Csányi a nevéhez méltó módon Heves Megyéből származik. Termése kissé megnyúlt, súlya 8-10 kg, felülete sima. A húsa igazán gyönyörű vörös, az íze pedig finom édes. Ezt a fajtát nagyon könnyen lehet gondozni, így ideális választás a kiskertekben is.
2. A Sárgahúsú szentesi igazi különlegesség, mivel a húsa nem piros, hanem sárga. Termése kissé megnyúlt, gyengén bordázott, 3-5 kg közötti. A héja világoszöld, sötétzöld csíkozással. Sárga húsa mézédes, és szintén kiválóan termeszthető kiskertben is.
3. A Gömbfutó termése szabályos gömb, héja egyenletesen vékony, zöld csíkozással. Húsa pedig igazán finom.
Dinnyében gazdag nyarat kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
