Következetes munkával el kell érni, hogy a jövőben minél több magyar honfitársunknál legyen az egészséges táplálkozás szerves része a méz. Az exportorientált magyar mézágazat és a méhészek megélhetése szempontjából kulcskérdés, hogy az európai piacokon uralkodó, tisztességesnek nem nevezhető versenyfeltételek újra egyenlők legyenek az unión belül megtermelt és az unión kívül előállított méztermékek között –mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára vasárnap a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón, Jászberényben.
Az Agrárminisztérium sajtóközleménye szerint Feldman Zsolt ismertette, hogy a 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra, így kulcskérdés számunkra az uniós piacon a tisztességes versenyfeltételek megléte. Ezek ma nem biztosítottak, 160-190 ezer tonna Európán kívüli, harmadik országból érkező importtal versenyeznek az évente 10-20 ezer tonna mézet exportáló magyar méhészek. A rendkívül olcsó hamisított ázsiai termékek és az ukrán méz szorítják ki a magyar mézet az exportpiacokról, lecsökkentve ezzel a hazai értékesítési árakat is.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára vasárnap a XXXVI. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozón – Fotó: Vermes Tibor/Agrárminisztérium
Az európai gazdaság gyengélkedése érződik a uniós mézfogyasztásban, nőtt az alacsonyabb minőségű és olcsóbb árfekvésű mézkeverékek iránti kereslet, ami nem kedvez a magyar méznek. A legfontosabb feladat ezért folytatni azt a munkát, ami arra kényszeríti az európai döntéshozókat, hogy konkrét uniós szabályok megalkotásával védjék meg az európai méztermelést és az európai mézfogyasztókat – áll a közleményben.
Ennek a munkának fontos eleme, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) 11 EU-tagország 14 szervezetével közösen antidömping panaszt nyújtott be a Kínából Európai Unióba érkező mézre – tette hozzá Feldman Zsolt.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Unió ún. autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) keretében az ukrán gazdaság számára hozzáférést biztosít az EU piacához, de az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezetett be több különösen érzékeny mezőgazdasági termékre, így a mézre is. Mihelyst ennek behozatala meghaladja a 44,4 ezer tonna mennyiséget, úgy még a nyár folyamán automatikusan vámot kell majd fizetni az ukrán import után.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra – Fotó: Vermes Tibor/Agrárminisztérium
Az államtitkár fontosnak tartja a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartását, ennek kapcsán kiemelte, hogy hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, fel kell tüntetni legkésőbb 2026-tól mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az össze származási országot, az arányok százalékos feltüntetésével.
Tájékoztatása szerint a méhészek piaci nehézségei miatt felértékelődött az elmúlt években indított ágazati támogatási programok szerepe. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 15,6 milliárd forint célzott ágazati támogatásban részesül. Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot. Emellett pedig 5 éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként.
A legfontosabb piaci tartalékot a jelenlegi helyzetben a magyar fogyasztók jelentik, így az elmúlt években megduplázódott és 1 kg/főre emelkedett éves fogyasztás további növekedése, a méz minél mindennapibb élelmiszerré válása, az egészségtudatos táplálkozást folytatók számának bővülése, a helyi termelőktől történő mézvásárlás ebben komoly szerepet játszhat – írja közleményében az Agrárminisztérium.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
