A Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű, amivel kapcsolatban Vörös Lajos professor emeritus az InfoRádiónak elmondta, hogy a Balaton vízminőségét, így a sótartalmát és a sóösszetételét is már a XIX. század végétől mérve jól látszik, hogy az 1970-es évek közepétől évről évre szabályosan nő a sótartalom, szinte lineáris rendje van ennek, aminek az oka összetett; a következő kutatási lépcső az okok kielemzése.
Kizárta, hogy kommunális vagy ipari szennyezés okozza a sótartalom változását a Balatonban, szerinte elsősorban a csapadék a felelős. Esik az eső, és kiold valamit az épületek anyagából, a cserépből, a térkövekből, az utak burkolatából, ami belekerül a patakokba, folyókba, majd a Balatonba.
„Északi országokban nagyon egyszerű, mert ott sózzák az utakat, és az utak sózásától lesznek a vizek sósak. Nálunk gyakorlatilag már nincs tél, ettől tehát teljesen független a sótartalom növekedése, viszont az oldott sók a beépített területekről az esővel érkeznek; korrodálódnak az épületek, építmények" – magyarázta.
De egészen meglepő oka is lehet annak, hogy sósabbá válik a Balaton. Ugyanis egyre több a háztartásokban a mosogatógép, amelyekben sót használnak, ami szintén bejut a szennyvízbe, a szennyvíztisztítás során is benne marad, és ez is bekerül előbb-utóbb a Balatonba.
Vörös Lajos a Balaton élővilágával kapcsolatban azt mondta, egyelőre csupán olyan mikroorganizmusok jelentek meg vagy szorultak vissza, amit még a vizet használó ember nem vesz észre, és ez még egy darabig így is lesz. Lehet, hogy néhány év múlva majd egy másfajta vízibolha lesz a tóban, de ez nem érinti a balatoni turizmust.
Az unokáink sem fogják megérni, hogy a Balaton olyan sós legyen, mint egy tenger, de térjünk vissza erre 50 év múlva – fogalmazott.
Forrás: 24.hu
Indexkép: Shutterstock
