Miért vonzották a kaszálatlan területek a fecskéket?
A Közép-Európában pusztító Boris nevű ciklon nyomán kialakult szélsőséges jelenségek egyike a tömeges fecskepusztulás volt. Az éppen afrikai telelőhelyeikre vonuló, főként füsti- és molnárfecskék állományának egy jelentős részét végzetesen érintette a hirtelen beállt szokatlan hideg és a tartós, viharos esőzés, amely napokon át lehetetlenné tette, hogy a madarak táplálékhoz jussanak, ugyanis a fecskék repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek a hideg és az eső miatt eltűntek a levegőből.
E napokon a bükki hegyi réteken az eső intenzitásának enyhülésekor jó néhány füstifecske jelent meg, kizárólag azon vegetációfoltok fölött repkedve a szitáló esőben, melyek a kaszálások során visszamaradtak. A gyepterület legnagyobb része, amely rövidre volt vágva, egyáltalán nem vonzotta őket. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai kíváncsiak voltak, hogy a „lábon hagyott", látszólag már élettelenre száradt növényzet mit kínálhat a fecskék számára, ezért fűhálóval megmintázták mind a lekaszált, mind a kaszálatlan területet. A fűhálózás módszerével ugyanis a gyepben található ízeltlábúakról, elsősorban rovarokról lehet mennyiségi adatokat gyűjteni.
A vizsgálat eredményei szerint a kaszálatlanul hagyott, magasabb gyepben hétszer-nyolcszor annyi ízeltlábút lehetett találni, mint a lekaszált részeken. Azaz a júliusi és augusztusi
kaszálások folyamán visszahagyott, elszáradtnak tűnő vegetációban sokkal fajgazdagabb és tömegesebb volt az élővilág, mint a kaszálást követően kisarjadt, rövid, szép zöld gyepben.
A kaszálatlanul hagyott sávok, foltok jelentősége
E területek lehetnek nagyobb kiterjedésű rétek, kisebb erdei tisztások, de akár a saját kertünk, telkünk részei is! Ezzel biztosíthatjuk, hogy a gyepben található virágos növények egy része magot tudjon érlelni és bizonyos növényfajok ne kopjanak ki az élőhelyről, továbbá hogy az itt élő fajgazdag rovarvilág egyes egyedei túlélhessék a táplálkozó-, illetve búvóhelyül szolgáló magasabb növényzet eltűnését és szaporodhassanak is.
Ennek nagyon fontos szerepe van a megporzó rovarok életében, hiszen a kaszálás miatt hirtelen eltűnő virágszőnyegből ezáltal maradhatnak vissza legalább kis részek, melyek számukra továbbra is nektárt és pollent szolgáltatnak. De ez a magasabb vegetáció a földön fészkelő madaraknak is szaporodási helyül szolgálhat, és mint kiderült, a fecskéknek életmentő táplálkozási lehetőséget nyújthat a kritikus időszakokban.
Védett területeken és Natura2000 gyepeken jogszabály is kötelez a terület 5-10% közötti részének kaszálatlanul hagyására, ám a gyepekhez kötődő gazdag növény- és állatvilág érdekében, a speciális, jogi védelmet élvező területeken kívül, akár saját kertünkben is megvalósíthatjuk ezt a jó gyakorlatot.
Forrás: bnpi.hu
Indexkép: Shutterstock
