Ennek érthető oka van, hiszen ellenőrzés nélkül olyan károsítókat is behurcolhatunk az országba (és mellesleg az otthonunkba is), amelyek veszélyesek a hazai növény- és állatvilágra, valamint az egészséges élelmiszer-előállításra.
Ha az EU-n kívülről, online felületen vásárolunk növényeket, győződjünk meg róla, hogy azok megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkeznek – fotó: pixabay.com
Olyan idegenhonos növényi vírusok, a gombák, baktériumok, fitoplazmák, rovarok, atkák és a fonálférgek kerülhetnek be, amelyek, ha kedvezőek a körülmények és a szaporodásukhoz a feltételek képesek megtelepedni és jelentős károkat okozni.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a #PlantHealth4Life kampányban hívta fel a lakosság és a gazdálkodók figyelmét a növények egészségének megőrzésére – írja a Nébih. A kampány célja nem más, mint az, hogy felhívja a figyelmet a növényegészségügyre, és annak mindennapi életünkkel való kapcsolatára.
Jelentős gazdasági és környezeti veszteségeket okozhatnak a növényi kártevők
Jó példa erre a Xylella fastidiosa károsító, ami olajfák millióit pusztította el az olaszországi Puglia régióban, és egész Dél-Európában. Magyarországon szerencsére ilyen veszélyes növényi károsító még nem fordul elő, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség azonban megkeseríti a magyar szőlőtermesztők életét – olvasható a Nébih cikkében.
„A növények egészsége alapvető fontosságú jólétünk és környezetünk szempontjából. Az EFSA, az EK és a tagállamok együtt dolgoznak azért, hogy megóvják az EU-t a növényi kártevőktől és betegségektől. A #PlantHealth4Life kampány közös kezdeményezés, amely felhívja a lakosság figyelmét a növényegészségügyi kockázatokra. Unió-szerte az emberek bevonásával arra törekszünk, hogy kollektív felelősség alakuljon ki a növények egészségének megőrzéséért" – mondta az EFSA ügyvezető igazgatója, Bernhard Url.
„Mivel a One-Health program kiemelt helyet foglal el az Európai Bizottság napirendjén, az EU-ba érkező növényi kártevők és betegségek elleni védelem mindannyiunk számára prioritás. A legkisebb lépéseknek lehet a legnagyobb hatása. Ez azzal kezdődik, hogy felvértezzük magunkat a megfelelő információkkal, és megbizonyosodunk arról, hogy mindenki megérti e harc lényegét, illetve jelentős mértékben hozzájárul az EU vezető szerepéhez a biológiai sokféleségünk védelme terén" – közölte Claire Bury, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) élelmiszer-fenntarthatóságért felelős főigazgató-helyettese.
"Magyarországon a Nébih egyik alapfeladata a növényegészségügyi hatósági- és monitoring-rendszer működtetése. Kiemelt fontosságú, hogy károsítóktól mentes és kiváló minőségű szaporítóanyagok legyenek elérhetőek mind a gazdálkodók, mind a lakosság számára"– hangsúlyozta Szűcs Csaba a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatója.
Az intézkedések kulcsfontosságúak
„Őrizd meg a növények egészségét, védd az életet" – ez a kampány üzenete, és ebben mindenkire nagy szükség van! A témában érdeklődőknek érdemes felkeresniük a #PlantHealth4Life webhelyet, ahol megismerhetik, miként óvhatják meg a növények egészségét. Például:
- Ha az Unión kívülre utazunk és megtetszik egy egzotikus növény, fényképezzük le, de magokat ne vigyünk haza, mert a poggyászunkba kerülve azok kártevőket is terjeszthetnek.
- Ha az EU-n kívülről, online felületen vásárolunk növényeket, győződjünk meg róla, hogy azok megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkeznek. A hatóság növényegészségügyi bizonyítvánnyal és növényútlevél kiállításával előzi meg és egyben védekezik is a karantén károsítók behurcolása ellen.
Növényútlevelet a növényvédelmi hatóság felügyelete alatt a felhatalmazott vállalkozók állíthatnak ki. Különösen kockázatos a növényegészségügyi szabályozás alá tartozó karantén károsítónak számít: a Spodoptera frugiperda, a Xylella fastidiosa és a Popillia japonica behurcolása is.
A károsítók jelenléte a növények pusztulását okozhatja, befolyásolhatja az erdők, a parkok állapotát, a gazdálkodók, a termelők, a kereskedők megélhetését és nem utolsó sorban az élelmiszerek minőségét és árát is.
