A gabonafélék betakarítása már a végéhez ért. Bár most van egy kis idő, amikor pihenni tudnánk, a munka most sem érhet véget. Most léptünk bele ugyanis a szántóföldi növényvédelem legfontosabb időszakába, amikor a tarló gyomszabályozása történik.

Az évközbeni gyomirtás

Morva Tamás, a morvanyenydoki.hu oldalon osztotta meg gondolatait, ahol elárulta, hogy az év közbeni gyomirtás fő nehézsége az évelők elleni védekezés. Sosem ugyanabban az időben vannak jelen, mint a magról kelt gyomok, emellett agresszívebbek és sokkal gyorsabban nőnek, mint a kultúrnövények. Nem beszélve arról, hogy több kultúrában nem alkalmazhatunk akármilyen védekezési módszert.

Mik az évelő gyomok?

Az évelőket két nagy csoportra bonthatjuk: az egyszikű és a kétszikű gyomok. Előbbi például a fenyércirok vagy éppen a közönséges nád. Utóbbi a mezei aszat és a selyemkóró, amikkel szinte minden gazda találkozik az élete során. Természetesen bőven akadnak más évelők, de a tarló gyomszabályozás időszakában ezek vannak jelen nagyobb mennyiségben és területen.

Ezen gyomok kapcsán nem csak az a probléma, hogy nehéz ellenük védekezni, hanem az is, hogy a gyomirtás rendkívül költséges. Tehát mindenképpen érdemes minden tarlót szemügyre vetni, így kiderül, hogy milyen gyomflóra jelenik meg rajta.

Mit nézzünk?

Az első, hogy döntsük el a tarlón fejlődő gyomnövények életformáját. Itt két csoportról beszélhetünk: a magról kelő, tehát a T4-es életformájú gyomnövények, valamint az évelő G1-2-3-4 életformájú fajták. Éppen ezért lényeges pontja a tarló gyomszabályozásának, hogy a magról kelő gyomnövények esetében nincs szükség vegyszeres beavatkozásra. Amennyiben csak ilyen növények vannak jelen, akkor nincs más dolgunk, mint a virágzás előtt egy tarlóápolási műveletet iktatunk be az agrotechnikába.

Mit tegyünk, ha évelőt találunk a tarlón?

"Ha évelő gyomokat találunk a táblán és ezek nem magról kelők, akkor a mechanikai gyomirtás nem gyomszabályozás lesz, hanem szaporítás. Sajnos az évelők gyomok mindegyik alcsoportja (jó kivétel a G4) a gyökérzetük darabolásával tulajdonképpen a vegetatív szaporítást segítünk elő. Nem egyszer lehet látni művelőeszköz általi gyomterjedéseket a táblákon, ezek mindig sávos elterjedést mutatnak, ami a természetben nem lehetséges"

– írta meg gondolatait Morva Tamás.

De mik ezek az életformák?

Ezzel már nagyon belemegyünk a szakmába, gazda szemmel sokszor lényegtelen is. A szakértő azonban végigment rajtuk:

  • G1 Szártarackosok (Fenyércirok, Sövényszulák, Tarackbúza) a gyökérzeten szakaszonként rügypikkelyek helyezkednek el, a gyökérzet darabolása után rügypikkelyenként új növény fejlődik.
  • G2 Gumósok (Mandulapalka, Mezei menta, Mocsári tisztesfű) a gyökérzeten különböző méretű gumók találhatóak, ezeknek a gumóknak a leválasztása a gyökérzetről azt eredményezi, hogy gumónkként újabb növény fejlődik ki a táblában.
  • G3 Szaporítógyökeresek (Mezei aszat, Selyemkóró, Apró szulák) a gyökérzet bármely darabjából képes új növényt növeszteni.
  • G4 hagymások (Gumós perje, Őszi kikerics. Üstökös gyöngyike) nem kimondottan szántóföldi gyomnövények, ha van a táblában inkább gyönyörködjünk benne, mechanikai gyomirtás nem fogja szaporítani őket.

Amennyiben tehát évelő gyomot találunk a tarlón, akkor elkerülhetetlen a vegyszeres gyomirtás.

Hogyan védekezhetünk ellenük?

A gazdálkodóknak számtalan lehetőségük van, hogyan akarják kivitelezni a tarló gyomszabályozását. Az évelők kapcsán fontos, hogy minden esetben felszívódó szert alkalmazzunk. A legjobb az egy és kétszikűek ellen is hatékony glifozát hatóanyagot választani. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy aki "Forgatás nélküli talajműveléses AÖP gyakorlatot" választott, az nem használhatja ezeket a készítményeket.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lenne megoldás. Szerencsére sok hatóanyag létezik, azonban ennél az esetnél figyelni kell a hatóanyagok specializációjára. Fészkesek ellen például szóba jöhet a klpiralid, perjefélék ellen viszont bármelyik egyszikű irtó tökéletes lehet.

Évelő gyomok esetében mindenképpen gyomirtást kell végezni - fotó: pexels.com

A precíziós növényvédelem

Morva Tamás végül szót ejtett a precíziós növényvédelemről is. Ennek kapcsán megemlítette, hogy az évelő gyomoknak van egy olyan tulajdonságuk, hogy a terjedésük foltszerű. Tehát, ha megvetik a lábukat a táblán, akkor mindig jól lehatárolt területen találkozhatunk velük. Amennyiben már mindenhol ott vannak, akkor bizony nem a megfelelő tarló kezelést alkalmazzuk.

Amikor még kezdeti fertőzésről van szó, akkor a tarló 30 százalékának kevesebb részét érintik az évelő gyomok. Ekkor jöhet szóba a precíziós mezőgazdaság. Ha például valakinek van GPS rendszerrel szerelt permetezője, akkor hatalmas hibát követ el azzal, ha az egész területet kezeli. Egy felméréssel máris be lehet határolni a gyomok elhelyezkedését, majd jöhet a foltkezelés.