Ha van kertünk, akkor remélhetőleg veteményes is helyet kap benne. Nem titkoljuk el, hogy bizony sok munkával jár, de nagyon is megéri, hiszen kora tavasztól egészen késő őszig ehetjük a saját termesztésű finomságokat. Bizony, még ősszel sem kell, hogy üresen álljon a veteményesünk! Sőt, habár itt az ősz, még októberben sem kell lemondanunk arról, hogy veteményesünk legyen. Akkor sem, ha tavasztól kezdve folyamatosan a kertben dolgoztunk és szüreteltük a saját termesztésű zöldségeket, de akkor sem, ha ebben az évben is kihagytuk a veteményest.
Vannak ugyanis olyan zöldségek és virágok, amelyek magjait még októberben sem késő elvetni. Használjuk ki a szép, őszi időjárást, és vessünk egy pillantást a kertre, majd vetésre fel! A spenót, a sóska és a fokhagyma is vethető ilyenkor többek között.
Mi a különbség az őszi és a tél alá vetés között?
A tél alá vetés elnevezés a vetés elvégzésének időpontjából származik. A vetés az ősz utolsó szakaszában történik, általában november vége és december eleje között. A magvakat szabadföldbe vetjük, ezért is nevezik tél alá vetésnek, vagy hó alá vetésnek. Azért kell a magvakat ősszel vagy tél végén elvetni, mert amikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fok körülire hűl, a magok ezen a hőmérsékleten már nem indulnak csírázásnak.
A spenót és a sóska is vethető októberben. Fotó: Shutterstock
Viszont tavasszal már a korai időszakban elkezdenek fejlődni, hiszen a természet adta hideg segíti őket a korai csírázásban. Így tavasszal vetett társaikhoz képest jó nagy, legalább 2-3 hét előnnyel indulnak.
A tél alá vetés nem ugyanaz, mint az őszi vetés, mert ősszel úgy vetünk, hogy a telet már át tudja vészelni a növény, tél alá vetéskor viszont olyan magot vetünk, ami bírja a hideget, és korán kezd csírázni. Míg az őszi vetés kitűnő választás a hidegtűrő zöldségfajok esetében, a tél alá vetésre leginkább a rövid tenyészidejű, korai zöldségek alkalmasak.
A sóska és a spenót vetésre vár, de ne felejtsük el a fokhagymát sem
1. Fontos, hogy a spenót és a sóska nem a tél alá vetéskor, hanem ősszel vethető. A sóska és a spenót magja nem melegigényes, így jól átvészelik a telet, főleg, ha takarással védjük őket, így már kora tavasszal friss vitaminnal látnak el bennünket. A növény még a tél beállta előtt kikel és megerősödik, így tudja túlélni a téli fagyokat.
A vetés előtt először is tegyük rendbe az ágyást, távolítsuk el a gyomokat, és alaposan ássuk fel, majd egyengessük el a talajt. Az sem árt, ha vetés előtt nitrogén tartalmú műtrágyát adunk a talajhoz.
A vetés mélysége a spenót esetében 2-4 cm legyen, a tőtávolság pedig 3-5 cm. Figyeljünk oda az öntözésre, a gyomtalanításra, a talajlazításra és a tápoldatozásra, mert ezek nélkül nem lesz bőséges a termés tavasszal.
Mivel a spenótot könnyű termeszteni, a gyakorlat nélküli, kezdő kertészkedők is bátran elkezdhetik. Azon túl, hogy kora tavasszal már friss zöldséget vihetünk be a kertből, a spenót még egészséges is. Gazdag vasban, folsavban és magnéziumban, közel 30%-a fehérje, és szinte teljesen zsírmentes. Gazdag antioxidánsokban és magas a K-, A-, B2-, B6-, E- és C-vitamin tartalma. Magas karotinoid- és klorofill-tartalma segít a különféle rákos megbetegedések megelőzésében. Ezen kívül, alacsony energiatartalmának köszönhetően jó szolgálatot tesz a fogyókúrázóknak, és segíti a gyomorműködést és az emésztést.
A sóska is nagyon egészséges, mely savanyú ízét a benne lévő oxálsavnak köszönheti. Pontosan emiatt étvágyserkentő hatása is van. Viszont sajnos emiatt okozhat vese- és húgyhólyagkövet az arra érzékenyeknek. Magas C-vitamin tartalma van, de ezen kívül sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot és A-vitamint is tartalmaz. Erősíti az immunrendszert, de emellett vizelethajtó és nyákoldó hatása is jelentős. Márciustól egészen késő őszig szedhető, és van, aki fűszernövényként is használja.
2. A fokhagymát sokkal jobb ilyenkor duggatni, mint tavasszal, mivel jóval biztosabban fog kikelni. Fontos, hogy 4-5 évnél gyakrabban ne ültessük ugyanarra a helyre, így nagyon sok betegségtől és kártevőtől meg tudjuk védeni a fokhagymát.
Azért kell október végéig elduggatni a fokhagymát, hogy a fagyok előtt legyen még ideje gyökeret ereszteni, és tavasszal már korán ki tudjon hajtani. Ráadásul ez a fajta a tavaszi társánál jóval nagyobbra képes nőni, de hogy valami rosszat is mondjunk róla, sajnos kevesebb termést hoz.
A fokhagyma nem érzékeny a földjét illetően, de szereti a tápanyagban gazdag talajt. Öntözni is csak száraz idő esetén kell, azonban gyomláljuk rendszeresen a fokhagymát. A fokhagymát gerezdekre szedve lehet ültetni. Mindig a szár résszel lefelé ültessük el a gerezdeket. Addig, amíg a tavaszi fokhagyma ültetési mélysége 5 - 6 cm, addig az őszi fokhagymát ennél mélyebbre, körülbelül 8 cm-re kell ültetni. A gerezdek között hagyjunk 10 centiméter tőtávolságot, a sorok között pedig 30 cm sortávolságot.
A fokhagyma nem csak finom, hanem egészséges is. A benne található allicin nevű vegyület ráksejtellenes tulajdonsággal bír. Ezen kívül van benne szénhidrát, fehérje és nagyon sok ásványi anyag. Emellett tartalmaz A-, B-, C- és E-vitamint. Erős antioxidáns hatása van, mely segítségével erősíti az immunrendszert. Jellegzetes illatát az ajoén nevű kéntartalmú anyagnak köszönheti.
A fokhagyma csökkenti a vérnyomást, baktérium-, vírus- és gombaellenes hatása van. Ezen kívül segíti az emésztést, bélféregűző hatása van, és segíti az epe- és a máj működését.
3. A fejes saláta áttelelő fajtáinak palántáit is októberben kell kiültetni. A palántákat 25 cm távolságra ültessük el egymástól, de ne ültessük túlságosan mélyre.
4. A madársaláta akár a kertünkben, akár a balkonládában is helyet kaphat, és elláthat minket vitaminnal a szűkös időszakokban. A madársaláta ugyanis a tél közepére már friss salátaként kínálja magát nekünk. Az október elején elvetett magok nagyon rövid idő alatt, mindössze 60-70 nap elteltével salátává fejlődnek. A magokból 2-3 gramm kell négyzetméterenként, melyeket 1-2 cm mélyen kell elvetni. A föld legyen jól trágyázott, hogy minden tápanyag rendelkezésére álljon a növekedéséhez.
A fokhagyma nem csak finom, de egészséges is. Fotó: Shutterstock
A madársaláta kedveli a napos helyeket, így ott akár már 10 nap alatt is kikel, de félárnyékos helyen sem kell két hétnél tovább várni rá. De arra ügyeljünk, hogy ne maradjon el a rendszeres öntözés, ha az időjárás ezt indokolja.
A kikelt növénykére építhetünk egy fóliából készült alagutat is, amelyik majd megvédi a hótól. Amikor kikel a madársaláta, körülbelül 10-15 cm magas palántákat fogunk kapni. Ezeken 5-6 lapát alakú levél lesz, melyeket tövestől szedjünk ki, hiszen ezekben is nagyon sok az értékes tápanyag. A megmaradt növények tovább fejlődnek, biztosítva így a folyamatos szedést. Ügyeljünk rá, hogy mindig távolítsuk el a gyomokat, hogy a madársaláta még jobban tudjon fejlődni.
A madársaláta ásványi anyagokban és vitaminokban olyannyira gazdag, hogy a fejes salátához képest kétszer annyi C-vitamint tartalmaz. Bővelkedik még B6- és A-vitaminban, vasban és folsavban. Jódtartalma is kiemelkedő. Emellett kálium, kalcium, magnézium, réz és cink is jelentős mennyiségben található meg benne.
5. De nem csupán zöldségeket, hanem virágokat is vethetünk októberben. Fontos azonban, hogy mindenképp készítsük elő a talajt, mielőtt elvetjük a magokat. Gyomláljuk ki, forgassuk át, tömörítsük, majd gereblyézzük el, hogy a felszín egyenletes legyen. A facélia, vagy más néven mézontófű, a méhek és más beporzó rovarok által kedvelt évelő, melyet októberben érdemes elvetni. Olyan helyet válasszunk neki, ahol kellő mennyiségű napfény éri, ezután pedig nincs is már dolgunk, mint várni, hogy tavasszal gyönyörűvé varázsolja a keret.
De a tavaszi kankalin is remek választás az októberi vetésre. Ez az évelő a félárnyékos fekvést kedveli. Azért is fontos októberben vetni, mert a magoknak szükségük van hideg periódusra ahhoz, hogy kicsírázzanak, ehhez pedig tökéletes az őszi időjárás.
Jó munkát és bőséges termést kívánunk!
