Bár Magyarországon a cégek döntő része, csaknem 70 százaléka családi vállalkozásként működik, a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a többségüknek nincs pontos terve, elképzelése az utódlásra, ami azért komoly probléma, mert szélsőséges esetben akár bukáshoz is vezethet. Az OTP Business Café epizódjának vendégei azt vitatták meg, miként lehet elkerülni a családi cégek működését, jövőjét veszélyeztető konfliktusokat a generációváltáskor.

generációk

Itthon a 3-99 közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek 67,4 százaléka családi vállalkozásnak számít – fotó: pixabay.com

Az OTP Business Café sorozat célja gondolatébresztő videókon keresztül inspirálni és segíteni azon kis-és középvállalatok vezetőit, akik szeretnének ebben a gyorsan és kiszámíthatatlanul változó gazdasági időszakban is sikeresen működni. A legutóbbi adásban a családi vállalkozások témáját járták körül érintett és a témát kutató vendégek elméleti és gyakorlati oldalról.

Mi számít családi vállalkozásnak?

Családi vállalkozások azok a cégek, amelyek tulajdonosi körében, vezetésében, működtetésében meghatározó módon vesznek részt egy család tagjai, akiknek ezen túlmenően van egy generációkon átívelő elképzelésük, álmuk a folyamatosságról, a tapasztalatok átadásáról.

Csákné Dr. Filep Judit, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Irodájának tudományos vezetője szerint sokan tévesen azt gondolják, hogy ezek a vállalkozások picik, pedig nemzetközileg is ismert nagy cégek is ebbe a kategóriába tartoznak. Szerepük azért kiemelten fontos, mert ezek a vállalkozások alkotják a gazdaság gerincét.

A Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda által végzett kutatás eredménye szerint itthon a 3-99 közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező cégek 67,4 százaléka családi vállalkozásnak számít. Megkerülhetetlenek, működésüket egyfajta kettősség jellemzi, amelyet a „két kör” modell szemléltet: a család az érzelmekre, a szeretetre épül, egy vállalkozás a racionalitásra, a pénzre. A családi vállalkozásoknak ezt a dilemmát kell feloldaniuk, ami nem könnyű feladat.

Beleszületni a családi vállalkozásba

A kőfaragással foglalkozó, másodgenerációs, mára már 38 embert foglalkoztató Multistone Kft. sikeresen vette a generációváltással járó akadályokat, igaz, a folyamat nem volt konfliktusmentes. A tapasztalatokról beszélt a Multistone Kft. alapítója, Madar Gyula, valamint Cserr-Madar Anita, a cég ügyvezetője. Az elkötelezettséggel nem volt gond, az ügyvezető mosolyogva mesélte, hogy gyermekkorában még a bébiszettere is kőfaragó volt, a bátyja, Madar Attila is ezt a hivatást választotta. A két testvér gyakorlatilag együtt nőtt fel a céggel, Anita ugyan máshol kezdte a szakmai karrierjét, a kitérő után 2008-ban menedzserként csatlakozott a vállalkozáshoz.

„Nekünk ez jutott, de mi nagyon szeretjük. A mai napig, ha bárki megkérdezi, miért csináljuk, akkor az a válasz, hogy szeretetből. Maximális alázat és szeretet kell hozzá, hogy ezt tudjuk csinálni és tovább tudjuk vinni, de a szüleink soha nem erőszakoltak ránk semmit, nem kérték, hogy vigyük tovább” – emelt ki egy fontos mozzanatot az ügyvezető.

Forgatókönyvek generációváltásra

A szakértő a kutatási adatokra, tapasztalatokra hivatkozva arról beszélt, hogy a hazai vállalkozások első körben jellemzően családon belül próbálják átadni a stafétabotot. Ha sikerrel járnak, az pozitív, bár a folyamat ebben az esetben sem zökkenőmentes. Főleg a testvérek vagy a beházasodott családtagok között alakulhatnak ki konfliktusok, illetve a nem családtag kulcsalkalmazottak, vezetők érezhetik azt, hogy van fölöttük egy „üvegplafon”, amit nem törhetnek át, vagyis „külsősként” soha nem lehetnek elsők.

Ha az első kísérlet kudarcba fullad, jön a második kör: hozzunk kívülről egy vezetőt, de tartsuk a tulajdonjogot a családon belül. Ha ez a próbálkozás sikeres, akkor itt megállnak. Ha nem jön be a kísérlet, akkor a harmadik körben rájönnek arra, hogy a cégen belül is lenne alkalmas személy a vezetésre. Emeljük ki! Ha ez sem jön be, nem működik a cég, akkor jön a negyedik kör: valahogy legalább mentsük meg a vagyont.

A baj az, hogy erre a pontra eljutva már akkorát zuhan a vállalkozás értéke, és a családi kapcsolatok is annyira meglazulnak, hogy nagyon nehéz vevőt találni, és akkor jön az ötödik, az utolsó kör: maga a család zárja be a céget, ami szintén rengeteg problémával jár. A megoldás az, ha nem próbálják végig az összes forgatókönyvet, hanem még időben felmérik a cég és a család helyzetét, állapotát, és kiválasztják a számukra ideális megoldást.

Az irányításról nem könnyű lemondani

A Multistone Kft. alapító tulajdonosa elismerte, nagyon hosszú folyamat volt, amíg a szakmai és üzleti eredményeket látva megbízott annyira a gyermekeiben, hogy „elengedje” a vállalkozást, az irányítást, amitől azonban nem szakadt el, ma is „rálát” a dolgokra, és ha megkérik, részt vesz a fontosabb döntésekben, segítségként vagy bírálóként.

Apa és lánya őszintén beszélt a váltással járó, a részben a generációs különbségekből, részint az eltérő tapasztalatokból, munkastílusból, valamint a különböző cégfejlesztési elképzelésekből fakadó konfliktusokról, harcokról.

A beszélgetésből egyértelműen kiderült: a generációváltás még a legalaposabb előkészítés, a legerősebb családi összetartás, szakmai elhivatottság, szeretet mellett is szülhet konfliktusokat.

Ezekben az esetekben az a megoldás első lépése, hogy meg kell húzni a határvonalat és világosan ki kell mondani, hogy az ellentétek mögött családi vagy üzleti véleménykülönbségek húzódnak meg.

Szakmai tanácsadót akkor érdemes bevonni, ha az átadásban érintett felek pontosan felmérték, milyen típusú segítségre van szükségük a váltás zökkenőmentes lebonyolításában.

A Multistone Kft. esetében például a családtagok közötti kommunikációs probléma, az egymás mellett való elbeszélés volt a bajok egyik forrása. Anita elismerte, hogy a bátyjával nem voltak igazán jó testvérek, sokat veszekedtek, nagyon eltérő a természetük, nem értették meg egymást, ezért a cég működése, jövője szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy megoldják ezt a problémát. És még egy fontos tanács: vasárnapi ebédnél munkáról nem beszélnek.

A Business Cafe adását IDE kattintva tudják megnézni az érdeklődők.