Ma, vagyis április 24-én van Szent ​​​​​​​György napja. Ez a nap mindig is nagyon fontos volt, hiszen ezen az ősi pásztorünnepen hajtották ki az állatokat a legelőre. Ezen kívül azonban még nagyon sok hagyomány és megfigyelés társul ehhez a naphoz, amire érdemes odafigyelni. Különösen a békákra kell ma nagyon ügyelnünk!

Szent György nem csak a sárkányt győzi le

Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Ezekre a Szent György napi hagyományokra figyelj oda

Ma sokat tettek azért, hogy megvédjék a családjukat, hiszen gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Éppen ezért az ajtókra és a kerítésre tüskés ágakat tettek, hogy elűzzék a boszorkányokat. Ezen a napon hajtották ki először az állatokat a legelőre, sőt, az állatokat áthajtották a Szent György napi tűzön, hogy megóvják őket a rontástól. A varjúkat is figyelni kellett ezen a napon, hiszen úgy vélték, ha György napján "a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás".

Az állatok első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, amelyekkel mind az állatok egészségét, szaporaságát akarták biztosítani. Fontos volt az is, hogy milyen ággal hajtják ki az állatokat ezen a napon. Medvesalján csipkegallyat vágtak, és ezt fektették keresztbe az ólajtóba, amikor az állatokat kihajtották, hiszen azzal, hogy ezen az ágon mentek keresztül, megóvták őket a boszorkányoktól.

kukorica vetés

A mai napra időzítették elődeink a kukorica vetését. Fotó: Shutterstock

A Hortobágyon füstöt csináltak, hogy ne vesszen el, és ne betegedjen meg a jószág. Jellegzetes pásztorszokás volt Szent György napján Kalotaszegen a tejbemérés. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották, hiszen ekkor mindenki jelen volt. A napot evés-ivás és táncmulatság zárta.

Ez a nap volt a pásztorok és a béresek szegődtetésének ideje is, amely a következő évi Szent György, vagy Szent Mihály napig volt érvényben. Sok helyen a csordás előző nap végigjárta a falut, és azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott.

A békákra is oda kell ma figyelni

Fontos hagyomány volt ezen a napon a harmatszedés is. Ekkor a gazdák és a gazdaasszonyok egy vászonabroszt vagy a kötényüket, végig húzták a harmatban. Eközben még arra is maradt idejük, hogy egy marék füvet szedjenek, és azt odaadják a tehénnek. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.

Szent György éjszakáján nagyon féltek a boszorkányoktól, így ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek ellenük. Ezen a napon úgy vélték, meg lehet találni a földbe rejtett kincseket is, mégpedig ott, ahol lángot látnak. Így hát sokan egész nap a lángokat figyelték, hátha kincsre lelnek.

A Szent György nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatban azt hitték, az segít megelőzni a torokgyíkot. De a mennydörgést is fontosnak tartották, hiszen ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, az bő áldást jelent.

Ha pedig ezen a napon még a békák is megszólalnak, az bizony korai tavaszt és nyarat jósol, úgyhogy érdemes szóra bírni őket! Viszont az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon, mert az égzengés vagy jószágpusztulás veszélyével járna. Szent György napján vetették elődeink a kukoricát, a babot és az uborkát, és ekkor tisztították meg a kutakat is.

Figyeljük hát a békákat, és reménykedjünk benne, hogy ma igazán hangosak lesznek!