Többek között ez is elhangzott azon a szakmai kerekasztal-beszélgetésen, amit a Kukorica Kör Egyesület rendezett Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n. A beszélgetést portálvezetőnk, Bolyki Bence moderálta, résztvevői voltak Daoda Zoltán (Agro.Bio Hungary Kft.), Zsila József (Bayer Hungária Kft.), Najat Attila (Biocont Magyarország Kft.), Vaszily Zsolt (Huminisz Kft.), Rácz Gábor (ICL Group) és Sík Imre (RAGT Vetőmag Kft.) A minőségi vetőmag és tápanyag-utánpótlás az eredményes növénytermesztés alapja – e téma körül forgott az eszmecsere, mely során egyebek közt megtudtuk:
- Ukrajnából két éve vetőmag is érkezik az Európai Unióba
- Vetőmag lesz, csak nem mindegy, milyen
- A biostimulátorok sokat segíthetnek, ha megfelelő módon használjuk őket
- Fontos, hogy a gazdálkodók ne támogatás-, hanem szakmavezérelt döntéseket hozzanak
Szakértelmünk az értékünk
A szakmai fórumon elhangzott: átrendeződés zajlik a nemzetközi vetőmagpiacon, köztudott, hogy az orosz piacon most nem lehetünk jelen, ott megpróbálják belső forrásból megoldani a vetőmagellátást. Jelentős változás továbbá, hogy két évvel ezelőtt az ukránok engedélyt kaptak arra, hogy vetőmagot is szállítsanak az Európai Unióba – jelentős előállítóról van szó, hatalmas potenciállal. Az új termelő ország segít növelni a vetőmagellátás biztonságát. Egyébként a magyar vetőmag-előállítók pozíciója nagyon erős Európában: a franciák a legnagyobbak, majd a románok következnek, a képzeletbeli dobogó 3. fokán pedig mi állunk. 2022-ben nagy pofonokat kaptunk az időjárástól, ami megtépázta az ágazatot. Ennek köszönhetően kissé átrendeződik a vetőmag-előállítás is, a Bayer például az Alföldön csökkentette azon területeit, melyeken a vetőmagtermelés zajlik, e helyett észak-magyarországi és dunántúli partnereket kerestek inkább.
– Változatlanul a magyar vetőmag-előállítás erőssége a szakértelem, hiszen nálunk ez a szektor komoly múlttal bír – szögezte le Zsila József. – Feljövőben vannak a törökök, de ők elsősorban belső piacra termelnek. Azt gondolom, mi a jövőben a lengyel és balkán piacon leszünk komoly szereplők.
A résztvevők (balról jobbra) Bolyki Bence, Daoda Zoltán, Najat Attila, Zsila József, Rácz Gábor, Vaszily Zsolt és Sík Imre – fotó: Horváth Attila
Sík Imre a RAGT képviseletében elmondta: véleménye szerint a szaktudást tekintve a magyar vetőmagtermesztés az európai élmezőnybe tartozik. Fontos tényező, hogy például a kukorica vetőmag-előállításhoz még mindigviszonylag jó áron lehet találni kézi munkaerőt, ami sok országban már nem működik.
– Ebben az időszakban szokott felvetődni a kérdés, hogy lesz-e elég vetőmag? – fűzte tovább a szót a szakember. – Úgy vélem, hogy habár országos szinten csökkent a vetőmagtermelő területek mérete, nem kell félni attól, hogy nem lesz vetőmag. Inkább azzal lehet számolni, hogy ha valaki nem veszi meg időben annak a fajtának a szaporítóanyagát, amelyiket kinézte magának, az esetleg később már nem jut hozzá.
Teljeskörű gazdaságossági számítások nélkül nem lehet tisztán látni
Az is elhangzott: azt hihetnénk, hogy az Agrár-Ökológiai Program jelentős növekedést hozott a biostimulátorok piacán, ám ez csak részben igaz. Najat Attila szerint a tavalyi évben valóban érzékelhető volt a mennyiségi fellendülés, de ez nem jelenti azt, hogy az emelkedő tendencia a minőségre is vonatkozott. Sok ugyanis a piacon a viszonylag olcsón kínált, a kívánatos szintet hatóanyag-arányban nem feltétlenül elérő készítmény.
– Ez a fellendülés is hamar szertefoszlott, amikor az elszámolások körüli bonyodalmak miatt sok gazda döntött úgy, hogy ennyi plusz pénzért nem vállalnak ennyi bonyodalmat – jelezte. – Tanácsként azt tudnám megfogalmazni a vevők számára: ne csak azt nézzék, hogy a támogatás összege és a termék ára közt mekkora a különbség, ha már valaki úgy dönt, hogy biostimulátorokat használ, akkor végezzen teljeskörű gazdaságossági számításokat. Hiszen csak így lehet világosan látni, mit hozott neki az a biostimulátor vagy talajkondicionáló készítmény, ahhoz adja hozzá a támogatást és utána lehet csak eldönteni, hogy adott termék megéri-e az árát vagy sem. Sajnálatos, hogy sokan leragadtak annál a szempontnál, hogy a piac legolcsóbb termékét vásárolják meg és kapjanak érte számlát. Használjunk olyan készítményt, aminek értelme is van...
Vaszily Zsolt is megerősítette: fontos, hogy az említett termékek alkalmazása ne legyen esetleges. 2022-ben sikerült a gazdáknak addig eljutni, hogy a piacon lévő, jó minőségű készítmények az ahhoz az emlékezetes évhez hasonló évjáratban is tudnak hozzátenni a jövedelmezőséghez. Az áremelkedésekre nem az a megoldás – legalábbis eben a szegmensben –, hogy meghúzzuk a nadrágszíjat és kivesszük egyik, vagy másik elemet a rendszerből, azaz a bevált, hatékony készítmények használatát vagy elvetjük teljesen, vagy lényegesen olcsóbbat veszünk. E helyett meg kell nézni valamennyi költségelemet, többletráfordítást és amennyiben szükséges, akkor optimalizálni kell. A magyar piacon 60-70 cég foglalkozik talajkondicionálók és/vagy biostimulátorok forgalmazásával, nagy tehát a felhozatal – és a minőségbeli szórás is. Többlettermés azonban ilyenkor már nem várható, viszont a szélsőséges, negatív környezeti hatások miatt esetlegesen kieső termésmennyiséget képes minimalizálni, jó esetben visszahozni.
Soros EU-elnökség, erős agrár fókusszal
Daoda Zoltán szerint az EU-s "zöldülés" hosszabb távon segíti a piacot.
– Cégünknél is folynak növényvédőszer-engedélyeztetések és szerencsére, ma már nem vagyunk kiszolgáltatva annyira az EU-s ellenlobbinak, az engedély 3 éven belül megkapható, nem lehet 8-10 évig elhúzni a folyamatot azért, mert az a konkurencia érdeke – fogalmazott az Agro.Bio szakmai vezetője. – Jelen pillanatban nyolc olyan piacképes, kikutatott biológiai termék van a tarsolyunkban, ami hamarosan engedélyt kaphat. Soros EU-elnökség jön, erős agrár fókusszal, kezdeményezni fogjuk a szakigazgatási szerveknél, hogy álljanak a törekvéseink mellé. A Green Deal, mint olyan megszűnt, de a hatóanyag-csökkentés folyik, a termékeink pedig komoly alternatívát jelenthetnek a kémiai eredetű készítményekkel szemben.
A klimatikus változások új, alkalmazkodó fajtákat igényelnek – forrás: Pixabay
Daoda Zoltán szintén rámutatott arra: rengeteg, nem kellően bevizsgált készítmény van a piacon, ezek kiszorítását szisztematikusan végzik, mert erősen piacromboló hatásúak. Ugyanakkor szerinte is szemléletet kell váltani a termelőknek: ne támogatás-, hanem szakmavezérelt döntéseket hozzanak, amikor egyik, vagy másik készítmény mellett leteszik a voksot. Ezt a fajta gondolkodást azonban nehéz elterjeszteni.
Rácz Gábor azt mondta: az AÖP számukra viszont kedvező folyamatokat indítottak el, a vevők részéről tapasztalnak egyfajta igényt, hogy még ha drágább is adott termék, de hatékony és jó, megveszik, mert inkább előre szeretnének haladni és nem visszafelé.
Az is elhangzott: a Kukorica Kör Egyesület a tagság, illetve a fejlődés iránt nyitott kukoricatermelők felé igyekszik a minőségi szemléletet közvetíteni.
Mindenre próbálnak megoldást találni
Visszakanyarodva a vetőmagtermelés kérdésköréhez, Sík Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több gondot okoz mindannyiunknak a klímaváltozás. A RAGT kukoricanemesítői ezt a szempontot is érvényesítik, amikor újabb aszálytűrő fajták létrehozására koncentrálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek a fajták mihamarabb rendelkezésre álljanak, ismerniük kell a következő 4-5 év várható időjárási tendenciáit. Ugyanakkor ezek a törekvések nem csak az aszályra, hanem valamennyi klimatikus stresszhelyzetre kiterjednek, s a növény egészét érintik, így például olyan elemet is, mint a szárszilárdság.
Már a mesterséges intelligencia is részt vesz a nemesítésben – forrás: Pixabay
A Bayer részéről Zsila József elmondta: a cég már évek óta áttért a precíziós nemesítési eljárások alkalmazására, azaz a nemesítés valamennyi szegmensében jelen van a mesterséges intelligencia. Ennek segítségével ma már "konfigurálható" egy hibrid a vevői igényeknek és a nemesítői célkitűzéseknek megfelelően, ennek köszönhetően rendkívül felgyorsul a folyamat. Ami pedig a nemesítői irányokat illeti: igyekeznek a magyar termelői elvárásoknak megfelelni, ennek részeként főleg flexibilis cső típusú hibridek találhatók a portfóliójukban, továbbá bevezettek egy új kukoricahibridet, mely a közepes, vagy gyengébb adottságú területeken is képes közepes, de stabil, 8-10 tonnás hozamot produkálni.
Rámutatott továbbá: idén marketingtevékenységük fókuszában a Dekalb Density Challenge eredményeinek minél szélesebb körű megismertetése áll. – Ez azt jelenti, hogy változó tőszámú vetést alkalmazunk a Dekalb hibridek esetében partnereink saját termőtábláin, amihez digitális mezőgazdasági platformot is tudunk biztosítani, ez a Climate Fieldview – jelezte. – Ez az adatgyűjtést- és feldolgozást szolgálja nagyon felhasználóbarát módon, segítségével a differenciált kijuttatás tervezését és megvalósítását tudjuk elvégezni. Nagy lehetőséget látunk a változó tőszámú vetésben, ami alkalmas a kukorica hozamainak növelésére, sok esetben minimális befektetési igénnyel. A Dekalb Density Challenge-ben 390 kg/hektár extra hozamot mutattunk ki és 30 százalékos extraprofitot. A fix tőszámú vetéshez képest az esetek 72 százalékában magasabb hozamot realizálhattunk a DDC területein.
Ha nincs tápanyag és víz, a biostimulátor sem tud csodákat tenni
Mint kiderült, a biostimulátorok bizonyos szintig képesek ellensúlyozni a negatív időjárási körülmények hatásait, de csodaszerek nincsenek. Vaszily Zsolt szerint 1-2 hét az az időtartam, amíg például képesek segíteni a növény aszálytűrését. Többlettermés azonban ilyenkor már nem várható, viszont a szélsőséges, negatív környezeti hatások miatt esetlegesen kieső termésmennyiséget képes minimalizálni, jó esetben visszahozni. Azaz: mínusz háromból nem lesz plusz három, de nulla még lehet.
Najat Attila szerint a biostimulátorok sem tudják pótolni a talajból hiányzó tápanyagot és vizet, így ezekről bizony, muszáj gondoskodni. Ezt erősítette meg Rácz Gábor is, aki szerint mindenképpen rendszerben kell gondolkodni, csak így lehet sikeres a termelés, az nem megy, hogy csak egyik, vagy másik elemet adjuk. Daoda Zoltán a talaj minőségének fontosságára mutatott rá, szerinte ez az 1-es számú termelőeszköz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében, ám éppen erre nem fordítunk kellő figyelmet.
_fill_540x300_0.jpg)
