A görög mitológia szerint a piros rózsa akkor keletkezett, amikor Aphrodité lábát megszúrta egy tövis, és vére ráfolyt a fehér rózsára.
A valóság viszont az, hogy ezek a szúrós kinövések (tövisek) számos dísznövényen és haszonnövényen jelen vannak, és első számú funkciójuk azok megvédése a kártevők támadásaitól.
Mivel a tövisek a rózsák betakarítását és kezelését is nehezítik, ezért a termesztők, illetve kutatók évtizedek óta szeretnének tövismentes rózsákat kinemesíteni.
Kiderült, ugyanaz a géncsalád felelős a növényeken, így a rózsa szárán megjelenő tövisekért – Fotó: Shutterstock
A közelmúltban a New York-i székhelyű Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) megállapította, hogy több millió éve ugyanaz a géncsalád felelős a növényeken megjelenő tövisekért.
A kutatók arra is felfigyeltek, hogy bizonyos növényfajok, pl. a dísznövényként termesztett nadálytő vagy a padlizsán (tojásgyümölcs) időnként tüskékkel, időnként azok nélkül növekednek (akár ugyanazon a táblán belül is). Ugyanakkor több vadnövény termesztésbe vonása együtt járt a tövisek elvesztésével.
Dr. James Satterlee, a CSHL kutatója szerint a tövisek növekedését a LOG géncsoport szabályozza, de azok pontos működésüket egyelőre nem ismerik. Ettől függetlenül, francia kutatóknak sikerült egyes rózsáknál megakadályozniuk a tövisek nagyszámú növekedését, de géncsoport teljes "kikapcsolása" vezet majd el a teljesen tövismentes rózsához.
Forrás: fox41yakima.com
