A fiatal gyümölcsfáinkat meg kell védenünk. Különben rengeteg munka, pénz és persze majd nagyon sok finom termés veszik kárba. Habár az utóbbi években igencsak elszokhattunk a havazástól, idén többször is meglepett már minket, így várható, hogy ez a tél további részében sem lesz másképp. De vajon milyen plusz védelem kell ilyenkor a növényeinknek? Le kell rázni a havat az ágakról, vagy inkább hagyjuk rajtuk? Hogy védhetjük meg a fiatal gyümölcsfáinkat? A megoldást cikkünkben találod!
Nem minden növénynek tesz jót a hó
A hó önmagában nem árt a növényeinknek, hiszen természetes takaróként véd azokat a hidegtől. Ezen kívül megakadályozza a talaj kiszáradását és még a hőmérséklet ingadozását is képes mérsékelni. Azonban a fiatal facsemetéknek, az örökzöld növényeknek és a díszcserjéknek sem mindegy, hogy védjük meg őket akkor, ha jelentős mennyiségű hó esett.
A nehéz hó terhét ugyanis nem minden növény képes ugyanúgy elviselni. A facsemeték ágai gyengék még a súlyhoz, így azok meghajolhatnak, elrepedhetnek vagy akár le is törhetnek. A fiatal, vékonyabb ágrendszerű gyümölcsfák vannak a legnagyobb veszélyben, mint például az alma, a szilva, a körte vagy az őszibarack csemeték. A hó eltávolításával azonban képesek vagyunk megelőzni a sérüléseiket, ezzel biztosítva a gyümölcsfáink egészséges növekedését, és persze idővel a bőséges termést.
De nem csak a fiatal csemeték, az örökzöldek is érzékenyek a hóra. A tuják, a borókák és más örökzöldek lombozata összegyűjti a havat, így egy idő után a hó szétfeszíti az ágaikat, és le is törheti azokat. De ügyelni kell némelyik dísznövényre is, mint például a magyal, a tűztövis vagy a borbolya. Ezek a növények ugyanis már amúgy is viselik a bogyóik súlyát, így ágaik már ezáltal le vannak terhelve. Ha pedig ezt még tetézzük a hó súlyával, annak sérülés lehet az eredménye.
Az idősebb gyümölcsfák jobban viselik a hó terhét, de a fiatal csemetéket feltétlenül meg kell védeni. Fotó: Shutterstock
A hortenzia, a rózsa vagy az orgona, és egyéb díszcserjék ágai szintén könnyen megsérülhetnek, vagy letörhetnek a hó terhe alatt.
Nem mindegy, hogyan mentesítjük a növényeket a hótól
Azonban az sem mindegy, hogyan mentesítjük a hó terhe alól a növényeket. Kerüljük az olyan módszereket, amelyek sérülést okozhatnak a növénynek. A legjobb, ha finoman megpróbáljuk lerázni az ágakról a havat, a magasabb ágakról pedig seprő segítségével távolítjuk el azt, úgy, hogy finoman lefelé söpörjük az ágakról.
Ne használjunk botot, és semmiképp se üssük erősen a növényt, hiszen a fiatal, vékony ágak így könnyedén letörhetnek. Az is fontos, hogy még reggel távolítsuk el a havat, amikor még nem fagyott az ágakra.
Miután eltávolítottuk a havat, vizsgáljuk át a növényeket. Ha a növény ága meghajlott a hó súlya alatt, nagyon óvatosan próbáljuk meg az ágat visszaigazítani, ha pedig már menthetetlen, akkor távolítsuk el ágvágóval, vagy metszőollóval. Ne felejtsük el a metszési felületeken keletkező sebeket sebkezelővel ellátni.
Ahhoz, hogy a növényeink ne sérüljenek, érdemes még a havazás előtt megvédeni őket. Még ősszel kössük össze a sérülékeny örökzöldek ágait, ha pedig tudjuk, az érzékeny növényeinket ültessük szélvédett helyre.
Így védd a növényeket a fagytól
De nem csak a hótól, a jégtől sem árt megvédeni a fiatal gyümölcsfákat. A gyümölcsfák ugyanis nagyon nem kedvelik a fagyokat. A leginkább a kajszi- és az őszibarackfák vannak kitéve veszélynek. Jó megoldást jelenthet számukra a meszezés. A meszezés azoknál a gyümölcsfáknál nagyon fontos, amelyek már kora tavasszal kihajtanak. Ha ezeknek a fáknak a törzsét bekenjük mésztejjel, akkor a napsütés nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést, így a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat.
A meszezés titka, hogy a fehér felület hatására a napfény visszaverődik, a vékony, fehér mészbevonat így megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses, téli órákban felmelegedjenek, éjszaka pedig lehűljenek. Ez a folyamat ugyanis roncsolja az edénynyalábokat, és fagyrepedések, fagyfoltok keletkezését idézheti elő. A fehér törzsű fák tavasszal később melegednek fel, és 4–8 nappal később indul meg a nedvkeringésük is, tehát kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának.
Tavasszal a meszet nem kell eltávolítani a fáról, mert az eső le fogja azt mosni. A fák meszezése azért is hasznos, mert a mészréteg alatt el fognak pusztulni a különféle rovarok és gombák, a talajba kerülő mész pedig segít az elsavanyodott talaj mész tartalmát növelni.
De ne feledkezzünk meg az ősszel ültetett és a fiatalabb csemeték védelméről sem. A csemeték tövét érdemes 15-20 cm magas földkupaccal védeni. Azokra a fákra is érdemes odafigyelni, amelyek valamilyen károsodást szenvedtek korábban, vagy betegek. Az ősszel ültetett facsemeték jóval érzékenyebbek a hőmérsékleti változásokra, mint az idősebb gyümölcsfák vagy díszfák. Így ügyelni kell rájuk, hiszen akár egy ónos eső, akár egy erősebb vihar is kárt tehet bennük.
A bogyós növények ágait már a bogyók is terhelik. Erre jön még a hó súlya, így fontos a hómentesítésük. Fotó: Shutterstock
A kár mértéke ráadásul egy fiatal gyümölcsfa esetében lehet olyan nagy, hogy a gyümölcsfa csemete nem fogja túlélni. A gyümölcsfák legérzékenyebb része a gyökérnyak, ezért nagyon hasznos a törzs felkupacolása.
Vajon jön még hó idén?
Számtalan népi időjárás megfigyelésre találhatunk, ha utánanézünk, hogy melyik napon milyen jóslatok születtek. Érdekes ezeket feljegyezni, és megfigyelni, hogy az adott napon mi történik. Ha a jóslat beválik, érdemes azt a jövőben is figyelni.
November 11-én, Szent Márton napján például úgy tartják, „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha sáros lovon, kemény tél." Tehát ha ezen a napon havazik, a tél nem lesz hideg, de ha sáros, esős az idő, bizony kemény tél várható.
A novemberi hóból a termésre is következtettek. Ha vastag hótakaró volt, akkor úgy vélték, az aratás bőséges lesz. Sőt, ha korán érkezett a hó novemberben, akkor úgy remélték, rövid lesz a tél.
Akármilyen is legyen a tél, ne tévesszük szem elől a növényeinket, és védjük meg őket az időjárás viszontagságaitól!
