Érdemes mindig nyitott szemmel járni, és átgondolni, mi az, ami valóban szemét és mi az, amit még hasznosíthatunk. Mint ahogyan az interneten is érdemes nyitott szemmel járni, hiszen érdekes és hasznos információkat találhatunk. Például arról is, hogy mire érdemes felhasználni egy kartondobozt.
Ki ne dobd a kartondobozt!
Ha jót akarunk magunknak és persze a kertünknek, akkor a kartondobozokat nem érdemes kidobni, hiszen a kertben rengeteg módon újrahasznosíthatók - tudjuk meg Szebenyi Péter Facebook oldaláról. Fontos azonban, hogy csakis festék-és ragasztócsíkmentes kartonpapírt használjunk! A kertben használt kartonnak a lehető legtermészetesebbnek kell lennie, így semmiképp se legyen nyomtatott, lakkal, festékkel vagy fóliával borított. Használat előtt meg kell tisztítani a matricáktól, címkéktől, műanyag vagy fém elemektől is.
Az ilyen módon természetessé tett kartondobozok segítenek a talajvédelemben, a növények fejlődésében és a gyomok elleni küzdelemben is, persze csak akkor, ha nem a kukába kerülnek.
1. A gyomok ellen úgy vethetjük be a kartondobozokat, hogy leterítjük a talajra és betakarjuk mulccsal vagy komposzttal. Így mechanikus módon akadályozza meg a kartondoboz a gyomok növekedését, miközben lassan lebomlik és hozzájárul a talaj szerkezetének javításához.
2. A komposztba is bekerülhet a kartondoboz, apró darabokra vágva, mivel kiváló szénforrás. Így pedig segít egyensúlyban tartani a komposztot és felgyorsítja a bomlási folyamatokat.
3. A palántaneveléshez is használhatjuk a kartondobozt, mivel a kiültetés után a karton lebomlásáig a gyökerek zavartalanul fejlődhetnek tovább.
4. Esővédett helyre madáretetőt is készíthetünk a kartondobozból, de akár dekoráció is lehet belőle. Sőt, remek menedéket biztosíthat hasznos beporzóknak, ha kisebb hengerekre vágjuk, és egymás mellé helyezzük azokat. Persze ügyeljünk rá, hogy a hotel ne ázzon el!
Még erre is jó a karton
A kartonpapír kiváló táptalajt biztosít a gombatermesztéshez is, azonban használat előtt pasztőrözni kell. Ehhez aprítsuk fel a kartonpapírt, majd áztassuk forró vízbe. Ezután hagyjuk lecsepegni és lehűlni. Rétegezzük gombaspórával és egy légáteresztő tartályban tárolva megkezdődhet a növekedési folyamat.
De a kartonpapír újrafelhasználásának egyik kiváló módja a papírpépből készült tojásdoboz is. A kis rekeszeket töltsük meg virágfölddel és már kezdődhet is a palántázás. Azonban az öntözéssel legyünk óvatosak, hiszen idővel a sok víz pépessé változtathatja a kartont.
A tojásosdobozt is fel lehet használni, nem csak a kartont. Fotó: Shutterstock
Sőt, akár az üres WC-papír vagy konyhai papírtörlő gurigákból is készíthetünk mini palántanevelő cserepeket.
A kartondoboznak az egész kert örül
A karton nedvesen tartja a talajt, gátolja a gyomok növekedését és viszonylag lassan bomlik le, miközben fokozatosan dúsítja a talajt szerves anyagokkal. Kiváló táptalajt ad a giliszták számára is.
Hozzunk létre egy gyommentes, karton szőnyeget a kertben úgy, hogy a kartont megnedvesítjük és a talajhoz nyomjuk. Arra azonban ügyeljünk, hogy szeles időben a karton el fog repülni, így kövekkel kell rögzíteni.
Viszont a kartonból készített szőnyeg tökéletes megoldást nyújt a gyomok ellen úgy, hogy még kapálnunk sem kell. Ősszel is remek megoldás, ha leterítjük a kartont, majd egy réteg komposztált trágya kerül rá, amelyet természetes talajtakarókkal, például levéllel fedünk le. Hagyjuk így állni az ágyást tavaszig, hogy a lebomlásuk által csodás termőföld álljon a magok rendelkezésére.
De akár a komposztálót is kibélelhetjük kartonpapírral, hiszen így szimpatikusabb lesz a giliszták számára, amelyek segítségével felgyorsul a komposztálási folyamat.
A növényeink ezekért is rajongani fognak!
Sok olyan szemétnek tűnő dolog van, aminek nem ott van a helye. Ilyen például a banán héja, amely káliumban gazdag szerves trágya. Az érett banán szárított héja körülbelül 12%-nyi ásványi anyagot tartalmaz, melynek nagy része kálium, de jelentős a magnézium- és kalciumtartalma is, kis mértékben pedig nitrogén és kén is található benne.
Természetesen a legjobb, ha bio banán héját használjuk fel. A banán héját vágjuk apró darabokra, és hagyjuk a levegőn megszáradni. A trágyázáshoz a friss vagy száraz banánhéjdarabokat dolgozzuk be földbe, a gyökerekhez.
De a kávézacc is igazán hasznos a növényeink számára, hiszen nagy mértékben található benne nitrogén, kálium és foszfor, amely energiával látja el azokat. Arra viszont nagyon ügyeljünk, hogy soha ne a nedves zacc kerüljön a növényre! A kávé zaccát gyűjtsük össze, majd szárítsuk meg, ezután pedig a termőfölddel összekeverve kerüljön a növények földjére. Azok a növények lesznek igazán hálásak érte, amelyek a savanyú talajt kedvelik, mint amilyen a rododendron, vagy a hortenzia.
A tojás héja rengeteg kalciumot tartalmaz, amely nagyon értékes energiaforrás a növényeink számára. Fontos, hogy minél jobban zúzzuk össze a tojás héját, hiszen minél apróbbak a darabkák, annál könnyebben tudják a növényeink hasznosítani a bennük rejlő kalciumot. A tojás héját a talaj felső rétegébe dolgozzuk be, különösen azoknál a növényeknél, amelyek kedvelik a meszes talajt.
A fahamu helye sem a szemétben van. Rengeteg káliumot és egyéb ásványi anyagot tartalmaz, amelyek erősítik a növényeket és segítik a virágzásukat. Ehhez a fahamut a talajra kell szórni. Vékony rétegben szórjuk a hamut, majd dolgozzuk be azt a talajba, de csak azoknál a növényeknél, amelyek nem a savas talajt kedvelik.
A szemét tehát sok esetben kincseket rejt. Érdemes nyitott szemmel járni, és átgondolni, mit dobunk ki.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
