A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) egy rendkívül fertőző, nagy gazdasági kárral járó vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, bivalyt, vadon élő kérődzőket) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. Hazánkban bő 50 év után ismét felütötte fejét az RSzKF, már több ezer állatot kellett leölni. Mire figyeljenek az állattartók? Hogyan védhetik meg az állományaikat? A "Mit tehetsz pánik helyett?" Állathigiénia Agroinform webináriumon szakértők osztottak meg hiteles információkat a ragadós száj- és körömfájás betegségről és annak megelőzéséről, a járvány elleni védekezés lehetőségeiről.
Miért a sertés a kulcs?
A webináriumon hivatali teendői miatt Dr. Lorencz András, az Országos Járványvédelmi Központ igazgatója sajnos, nem tudott részt venni, így az első előadó Dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke volt, aki "RSzKF; miért a sertés a kulcs?" címmel tartott előadást, rámutatva az állatfajnak a betegség terjedésében betöltött kulcsszerepére.
Dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke – fotó: Agroinform
Mint arra rávilágított: ha sertés megfertőződik a ragadós száj- és körömfájás vírusával, extrém magas vírusürítővé válik (1000-szerese a kérődzőkének), ezért minden eszközzel meg kell ezt előzni. Jellemzően táplálkozással fertőződik meg. Példaként az Egyesült Királyságban 2001-ben bekövetkezett járványt említette, amikoris 4,2 millió állatot kellett leölni és forintra átszámolva 1500 milliárdos veszteség keletkezett. Ott repülőtéri ételhulladékot is tartalmazó moslék feletetésével kezdődött a kataklizma. Ennek kapcsán a tejsavó vírusközvetítő szerepére hívta fel a figyelmet, hiszen ennek a tejipari mellékterméknek a használata jelentős a malacnevelésben.
A "Mit tehetsz pánik helyett?" Állathigiénia Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:
Mint azt kifejtette: a hazai járvány gazdasági hatásai már most is súlyosak az ágazatban: az állatmozgatási korlátozások miatt túlsúlyos hízók maradtak a telepeken, tranzitkorlátozások miatt nem lehet tenyészkant importálni, a külkereskedelmi kapcsolatok ellehetetlenültek, és jelentős exportpiacok vesztek el. A járvány pszichés, társadalmi következményei is egyre erősebben érezhetők.
Dr. Földi József előadásának prezentációja ITT érhető el.
Dr. Búza László Phd., egyetemi magántanár a járványvédelmet mutatta be egy kicsit más szemszögből, mint azt megszokhattuk. A járványvédelem szemléletváltására és tudományos megalapozására hívta fel a figyelmet, arra, hogy ez nem pusztán eszközök kérdése – szőnyegek, fertőtlenítő kapuk vagy kézmosók –, hanem stratégiai szemléletváltásra van szükség. Álláspontja szerint sok telepen a járványvédelmi rendszer alapját képező koncepció hiányzik: nem világos, hogy milyen kórokozók ellen, milyen térbeli és környezeti viszonyok között kell védekezni. A megfelelő struktúra és működési protokollok nélkül a legjobb eszközök is hatástalanok maradnak. Megdöbbentő példákon keresztül mutatta be, hogyan sérülnek meg a védelmi láncok napi szinten a telepeken, akár tudatlanságból, akár fegyelmezetlenségből. Mondanivalója esszenciája az volt, hogy a járványvédelemnek nem pusztán rendeletekre, hanem belső meggyőződésre és tudásra kell épülnie. A koncepció, struktúra, működés és ellenőrzés négyese csak együtt képes valódi védelmet nyújtani.
Dr. Búza László Phd., egyetemi magántanár – fotó: Agroinform
Fertőtlenítés vagy sterilizálás? Nem ugyanaz
Búza professzor azt is hangsúlyozta, hogy sokan tévesen azonosítják a fertőtlenítést a sterilizálással. Miközben a sterilizálás minden mikroorganizmust elpusztít, a fertőtlenítés célja csupán a fertőzésre képes kórokozók számának csökkentése. A hatékony fertőtlenítéshez nemcsak megfelelő szer szükséges, hanem előtte alapos takarítás is, hiszen a szerves szennyeződés jelentősen rontja a fertőtlenítőszer hatását. Kutatások eredményeit idézve mutatta be, hogy különböző hőmérsékleteken és szennyezési szinteken hogyan csökken egyes hatóanyagok hatékonysága.
Dr. Búza László előadásának prezentációja ITT érhető el.
Mozsár-Molnár Bettina, az Animal-Hygiene Kft. kelet-magyarországi területi képviselője, szaktanácsadója "Járványkezelés és vízkezelés az Ecolab termékeivel" című előadásában a prevencióra irányította rá a figyelmet. Hangsúlyozta a biobiztonsági szemléletváltás fontosságát, és hogy a szaktanácsadóknak is példát kell mutatniuk: kézmosás, védőruházat, maszk és gumikesztyű használata a minimum elvárás kell legyen. Fontos problémaként említette, hogy sok tehenészetben még mindig hiányosak a fertőtlenítő eszközök – például nem mindenhol működik fertőtlenítő kapu vagy medence. Ezért javasolta fertőtlenítőszőnyegek, hatékony, engedélyezett fertőtlenítőszerek alkalmazását, illetve egy előmosási, tisztítási protokoll kialakítását. A forgalmazott szerek között savas kémhatású kombinációkat említett, amelyek PH-szintje kritikus a hatékonyság szempontjából, különösen meleg időben vagy szennyezett felületeken.
Mozsár-Molnár Bettina, az Animal-Hygiene Kft. kelet-magyarországi területi képviselője, szaktanácsadója – fotó: Agroinform
Fejőház: jobb a telep szélén
Felhívta a figyelmet a fejőházak új elrendezésének veszélyeire is, amelyek gyakran a telep központi részére kerülnek, ezzel növelve a fertőzés bejutásának kockázatát. Ezért a szakember szerint helyesebb megoldás, ha a fejőházat a telep határára pozícionálják, hogy belépéskor ne kelljen végig vonulni az állatok között, kívülről is teljesíthető legyen a beszállítás, áruátadás. Kiemelte a telepen biztosított ruházat, gumikesztyű és külön mosási rendszer fontosságát. Szó esett a külföldi munkavállalók szerepéről is: bár munkaerőhiány miatt szükségesek, nagyon fontos, hogy utazásaik után karanténidőszakot tartsanak, és tisztában legyenek az általuk esetlegesen hordozott betegségek kockázataival.
Mozsár-Molnár Bettina előadásának prezentációja ITT érhető el.
Gazdasági károk és a lehetséges megelőzés a szarvasmarha ágazatban – ez volt a következő előadó, Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke előadásának témája.
Egyebek közt arról beszélt: Magyarországon több mint 937 ezer szarvasmarhát tartanak, ebből 340 ezer húshasznú, a többi főként tejelő – elsősorban holstein-fríz, magyartarka és kisebb arányban jersey. A hazai genetikai értékelés és teljesítményvizsgálat nemzetközi szinten is elismert, így a tenyészállat-export is jelentős. A járvány kitörése eddig négy nagyobb tehenészetet érintett, amelyek állatállománya közel 5 milliárd forint közvetlen kárt szenvedett el – ez még nem tartalmazza a járulékos károkat, mint a bérköltség, fertőtlenítés, őrzés, vagy a kamatteher.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke – fotó: Agroinform
Száz százalékos kártérítés
A kormány 100%-os kártérítést biztosít minden közvetlenül érintett gazdaságnak, ideértve az állatok újratelepítését, a bérgarancia programot és egyéb működési kiesések pótlását. Ugyanakkor a tejelő állomány újratelepítése hosszú időt vesz igénybe, hiszen ekkora létszámban vemhes üsző nem áll rendelkezésre.
Hozzátette: az exportkorlátozások súlyosan érintik a magyar mezőgazdaságot, még olyan területekről is, amelyek nem tartoznak megfigyelési vagy védőkörzet alá. Egyes országok – az uniós ajánlásokat is túllépve – korlátozásokat vezettek be, így nehezített az élőállat- és húsértékesítés harmadik országokba (pl. Japán, Dél-Korea), sőt egyes európai államokba is.
A magyarországi hústermékek fogyasztásával kapcsolatban viszont nincs ok aggodalomra. A megfigyelési körzetből vágóhídra kerülő állatokat szigorúan ellenőrzik (vérvizsgálat, laborvizsgálat), és ezek húsai vírusmentesek, teljesen biztonságosan fogyaszthatók.
"A kormány, a NAK és a Nébih összehangoltan dolgoznak azon, hogy a járvány terjedését megfékezzék, a kárt szenvedett gazdákat kompenzálják, és az exportpiacok minél hamarabb újra megnyíljanak. Ebben kiemelt szerepe lesz a külképviseleti mezőgazdasági attaséknak és az Agrármarketing Centrumnak. További támogatási formák is terítéken vannak, mint intervenciós felvásárlás és raktározási támogatások, különösen a tejpiacon" – mondta az alelnök.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója – fotó: Agroinform
Az előadók sorát Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója zárta "Gazdasági károk és azok enyhítése a juh ágazatban" című előadásával. Ebben egyebek közt azt mondta: bár eddig még nem tapasztaltak ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) fertőzés juhok vagy kecskék körében Magyarországon, az ágazat mégis jelentős gazdasági károkat szenvedett el – elsősorban a piaci bizonytalanság, a kereskedelmi korlátozások és az árzuhanás miatt. Kifejtette, hogy a hazai juh- és kecsketartás mintegy 7-8 ezer családot érint, 40 milliárd forint termelési értékkel. Ez nemcsak gazdasági, hanem kulturális és ökológiai jelentőséggel is bír, hiszen ezek az állatok kulcsszerepet töltenek be a gyepgazdálkodásban, a legelők fenntartásában is.
Nem szabad elbízni magunkat
Dr. Mezőszentgyörgyi rámutatott arra is, hogy az ágazatot jelenleg három komoly állategészségügyi kihívás sújtja: a kiskérődzők pestise, a kéknyelv-betegség, valamint az RSZKF. Ezek a fertőzések jellemzően a klímaváltozás és a globalizáció miatt terjednek egyre északabbra. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az állatok, hanem az emberek – különösen a társadalmi mobilitás és a nemzetközi kereskedelem – is kulcsszereplők lehetnek a fertőzések terjesztésében.
A gazdasági hatásokról elmondta, hogy az exportpiacok jelentős része – főként Olaszország, de Ausztria, Szlovénia, Horvátország, valamint több arab ország – különféle mértékű korlátozásokat vezetett be. Ennek következtében a bárány élőállatárak a februári 2500 Ft/kg szintről 1850 Ft/kg-ra estek vissza, ami már önmagában is kb. 1,5 milliárd forint veszteséget jelent az ágazatnak – további járulékos költségekkel együtt a teljes kár 2,5 milliárd forintra tehető.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, Mozsár-Molnár Bettina és Dr. Földi József – fotó: Agroinform
Pozitívumként értékelte, hogy eddig nem történt újabb kitörés, a lokalizáció sikeresnek tűnik, és fokozatosan enyhülhetnek a szigorítások. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nem szabad elbízni magunkat: az éberség, a fegyelmezett megelőzés és a szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen.
Zárásként külön hangsúlyozta, hogy a hiteles információkat kizárólag a Nébih hivatalos csatornáiról érdemes beszerezni, kerülve az álhíreket és pánikkeltő forrásokat. A járványhelyzetet közös felelősséggel és együttműködéssel lehet csak kezelni – nemcsak szakmai, hanem társadalmi szinten is.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid előadásának prezentációja ITT érhető el.
Ezt követően a webináriumba virtuális módon bekapcsolódók kérdéseire válaszoltak a szakértők, Dr. Süth Miklós, stratégiai rektorhelyettes (Állatorvostudományi Egyetem), Dr. Földi József és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid. Az itt elhangzottakról – tekintve a beérkezett kérdések számát – külön cikkben számolunk be.
A beszélgetés moderátora Kovács-Igric Dominika volt.
Indexkép: Agroinform
