Dr. Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a következő két hét sorsdöntő lesz a hazai juh- és kecskeállomány, illetve a piac, a felvásárlási árak és az egész szektor szempontjából. Amennyiben a mintavételezések alapján kiderül, hogy nemcsak a gócpontnak tekinthető Zalában van jelen a kiskérődzők pestise, hanem a szomszédos Vas, Somogy és ne adj' isten, a jelentős juh- és kecskeállománnyal rendelkező Veszprém vármegyékben is, akkor az beláthatatlan következményekkel járhat. A jelentős juhhús-fogyasztó Izrael már most is tilalmat vezetett be a magyar importra.
– Sajnos, az elmúlt években kissé csökkent a termelésünk, csak a 2024-es év első 10 hónapjának kiviteli adatai állnak rendelkezésünkre, de ezekből látszik, hogy néhány ezerrel kevesebb bárányt exportáltunk, mint előző évben és a vágott húskivitelünk is visszaesett kicsit az állatszám csökkenése miatt – vázolta az éppen aktuális helyzetet Dr. Kukovics Sándor. – Ugyanakkor tény, hogy európai uniós szinten is magasan a legjobban fizet a magyar bárány, vagyis a legmagasabb az ára, ami nagyon vegyes érzésekkel tölt el bennünket, akik gondolunk az ágazat jövőjére is. Kétségtelen, pozitív, hogy ilyen magas az ár, ugyanakkor ez, a javunkra jelentkező árkülönbség nagyon gyorsan visszafelé sülhet el, éppen a kiskérődzők pestise és a várható zárlat miatt. Példának okáért: több mint tízezer bárány vár exportra, ugyanakkor ezeknek az Izraelbe történő kiszállítását megakadályozta Magyarország érintettsége a kiskérődzők pestisében. Ez most akár meg is zavarhatja az árviszonyainkat.
A betegség terjedése nagyon gyors és egyszerű, Zala megyében egyik telepről a másikra szénaszállítással vitték át a fertőzést – forrás: Pixabay
A szakember szerint február 15-ig tart a megfigyelési időszak, ha addig nem találnak sehol máshol fertőződött egyedet, akkor is legalább egy (szerencsés esetben fél) évbe telik, amíg megszűnhet a hazánkkal szemben például éppen a jelentős piaci tényezőnek számító Izrael részéről bevezetett zárlat.
Dr. Kukovics Sándor jelezte: ők már több éve felhívták a figyelmet a súlyos betegségre, amiről akkor és azóta is mindenki úgy gondolta, ügyet sem kell vetni rá, ilyen nálunk nincs, nem is lehet, ez csak Afrikában és az arab világban fordulhat elő.
– Pedig nem újkeletű dolog, már többször megközelített bennünket, el is jutott Törökországig, meg Bulgáriáig az előző években, akkor én írtam is ezzel kapcsolatban egy figyelmeztető cikket – jelezte a szakember. – Sajnálatos módon azonban nemigen figyeltek fel rá. Most pedig Romániában beütött ez a dolog, ami az állatok arab államok és Románia közötti oda-vissza hajóztatásának a következménye. Azzal, hogy Románia schengeni tag lett, lényegében semmiféle effektív kontrollja nincs a betegség terjedésének. Ennek következtében meg is érkezett hozzánk abszolút felelőtlen emberek miatt, akiknek csak a pénz lebegett a szemük előtt. A betegség terjedése nagyon gyors és egyszerű, Zala megyében egyik telepről a másikra szénaszállítással vitték át a fertőzést.
2022-ben került sor egy online kecske világkongresszusra, amelynek egyik szekcióprogramja egy szimpózium volt éppen a kiskérődzők pestise aktuális kérdéseiről, a lehetséges védekezésről, megelőzésről. Ugyan a konferenciához az azt szervező Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület biztosította kedvezménynek köszönhetően magyar résztvevők is csatlakozhattak, nagyon-nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. Most persze, izzanak a vonalak. Viszont már nem kicsi a baj...
Sajnos, nemcsak a juh- hanem a kecsketartóknak is van okuk aggodalomra – forrás: Pixabay
– Zalában az ENAR nyilvántartása szerint 146 juhászat és 52 kecsketartó él, az állatpopuláció 10 és fél ezer anyajuhot és 1500 anyakecskét számlál. Igen ám, de a Zala megyét egyik oldalról Vas megye határolja 50 juhtartóval, 2500 anyajuhhal, 12 kecske tartóval és 136 anyakecskével. Veszprém vármegyében 260 juhtartó él, 30 és fél ezer anyajuhhal, illetve 71 kecsketartó, majdnem 2000 kecskével, és ott van a másik oldalról Somogy megye is, ahol ugyancsak van 260 kecsketartóról, 17400 anyajuhról és 71 kecsketartóról tudunk, majdnem 1400 anyakecskével. Igaz, hogy ez a teljes országos állatállomány töredéke, de a régióban már elég jelentős méretű populáció, komoly ár-befolyásoló hatással – fogalmazott a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója. – Továbbá hadd mondjak még valamit. Nem csak a szentgyörgyvölgyi telepen jelent meg a betegség, hanem Lentiben is.
Márpedig Lentin keresztül bonyolódik le az olasz exportunk döntő hányada. El lehet képzelni, hogy mekkora baj lehet ebből az egészből, ami ismétlem: egyetlen ember (helyi, zalai információk szerint egy kereskedő Romániából vásárolta meg olcsón a fertőző juhállományt és hozta be az országba – a szerző) és az őt segítők felelőtlen viselkedésének a következménye. Mindez nem túl biztató. A helyzet sajnos, könnyen okozhat árcsökkenést a következő hetekben a magyar báránytartók számára. Bizonyosan lesz egy kis "jajveszékelés", meg felelőskeresés, a másikra mutogatás, de ahogy az lenni szokott: odáig csak nagyon kevesen fognak eljutni, hogy tükörbe is nézzenek – szögezte le végül Dr. Kukovics Sándor.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
