A nyarak mostanában egyre szárazabbak, így a saját bőrünkön és kertünkön tapasztalhatjuk, hogy milyen hatással van ránk az, ha nem hullik elég eső. Mégis, van egy hely a világon, amelyik annak ellenére tele van virágokkal, hogy szinte soha nem esik az eső.
Pedig általában, ha azt halljuk egy helyről, hogy szinte soha nem esik ott az eső, egy sivatagos terület ugrik be elsőre. Persze ez nem is jár olyan messze a valóságtól, de ezen a varázslatos helyen a homok néha virágba borul. Ez a hely pedig nem más, mint az Atacama sivatag. A sivatag szó azonban ne tévesszen meg minket. Mert itt nem csak homok van.
Atacama sivatag, a világ egyik legszárazabb helye
Az Atacama sivatag Peru déli, Chile északi részén terül el, és ez a világ egyik legszárazabb helye - tudjuk meg a travelaround.hu írásából. Az egyik legszárazabb terület a Salar de Atacama, vagyis az Atacama sósivatag, amely egy 3051 km² nagyságú terület, 2500 m átlagos magassággal, ami a fennsík szélein 4000 m is lehet.
Az Atacama sivatag néha tele van virágokkal. Fotó: Shutterstock
A Salar de Atacama-t a Csendes óceán felől a Domeyko Kordillerák, a keleti részről pedig az Andok vonulata zárja közre. Ez az oka annak, hogy kevés az eső, hiszen ez gátolja az esőfelhők bejutását a fennsíkra. Ha pedig nagyritkán kialakul itt esőfelhő, az Antarktisz felől érkező Humboldt áramlat hideg levegője megakadályozza a meleg levegő felfele áramlását és ezáltal a felhőképződést is. A Baktérítő és a Ráktérítő mentén alakultak ki a legnagyobb sivatagok, mint amilyen a Szahara, az Atacama-, a Namíbiai-, vagy éppen az Arab sivatag.
Maga a fennsík a Domeyko Kordillerák felgyűrődésekor keletkezett. Az új hegyvonulat az óceán egy részét kiszakítva zárt öblöt hozott létre. Innen párolgott el a víz, és maradt hátra a só. Legnagyobb mennyiségben a hegyekről lefolyó csapadék szivárog be a fennsíkra, ennek köszönhetően a sósivatag szélein bőségesebb a növényvilág, de mivel a talajnak még mindig nagyon magas a sótartalma, így a víz is egyre sósabbá válik, ahogy egyre beljebb jut a területre.
A víz nagyon gyorsan párolog el, ezért nincs ideje sókristályokat alkotva megragadni, mint a Salar de Uyuni-ban, hanem a só kicsapódik a felszínen, ezért távolról havasnak tűnik a táj. Amikor a víz felszínre tör, annak igazán magas a sótartalma. Létezik itt egy „sivatagi köd"-nek nevezett jelenség is. A Csendes-óceánról érkező párát a szél áramlatai befújják a hegyek által körbezárt területre, ekkor alakul ki a köd. Ez pedig 95%-os víztartalmú is lehet, így táplálva bizonyos növényfajokat.
Valójában ez a világ legszárazabb helye
Általában a forró sivatagokban nem hullik sok csapadék, a chilei Atacamában például évente átlagosan csupán mintegy 1–3 milliméter csapadék esik. Ez pedig nem új jelenség, mivel a térség 10–15 millió éve szélsőségesen száraz.
Az Atacama sivatag azonban nem a világ legszárazabb helye. Az ugyanis az Antarktiszon található. A Déli-sarkon található kontinens éghajlata sarkvidéki, a hideg levegő pedig kevesebb nedvességet szállít. Ez az oka, hogy kevesebb a csapadék a jeges kontinensen.
A földrészen a tengerparti régiókban ugyanakkor évente több méternyi hó hullik le, míg a kontinens belsejében, távol az óceántól, évente csupán néhány centiméter esik. Emiatt az Antarktisz a bolygó legszárazabb földrésze.
A kontinensen belül a McMurdo-völgyek a legkevésbé csapadékosak, a becslések alapján mintegy kétmillió éve nem esett ezen a területen eső. A 4800 négyzetkilométeres térségben pedig egyáltalán nem található víz. Ennek oka az, hogy a környező hegyek elzárják a víz útját. A világ legszárazabb területének számító antarktiszi McMurdo-völgyek legdélebbike, a Taylor-völgy. A szárazságot az is elősegíti, hogy a völgyeken gyakran leáramló, viszonylag meleg szelek miatt elpárolog a nedvesség. Ezek a szelek akár a 320 kilométer per órás sebességet is elérhetik.
Az Atacama sivatag hiába a világ egyik legszárazabb területe, a homokból néha rengeteg virág nyílik. Fotó: Shutterstock
A kontinens egyes területein kétmillió éve nem esett az eső - olvashatjuk a factum-info.net oldalon. Azokat a területeket nevezzük sivatagnak, ahol kevesebb, mint 254 mm csapadék hullik egy évben. A Szaharában például csak 25 mm csapadék esik évente, de az Antarktiszon is hasonló mennyiség esik. A kontinensen a szárazvölgyek 2%-a teljesen jég- és hómentes, és egyáltalán nem esik az eső.
A következő legszárazabb hely a Földön a korábban említett chilei Atacama sivatag. Vannak olyan területei ahol négy évszázada nem volt eső. Az átlagos csapadékmennyiség évente körülbelül 15 mm. Az Atacama 250-szer szárazabb, mint a Szahara.
Amikor a homokból virágok nőnek
Az Atacama sivatag azonban néha virágba borul. Sőt, csaknem kétszáz növényfajta virágzik ott. Ez általában öt-hét évente történik meg, az El Nino éghajlati jelenségnek köszönhetően. Ez az oka annak, hogy a sivatagot a chilei kormány bejelentése értelmében hamarosan nemzeti parknak nyilvánítják, így megfelelő védelmet kaphat ez a természeti csoda. Ezen a videón látható a csodás, virágba borult sivatag.
A sivatagi virágzás néven ismert természeti jelenség akkor történik meg, amikor a heves esőzések miatt mintegy 200 sivatagi növény magja kicsírázik. Egy kicsivel kevesebb, vagy több eső máris ki tudja szakítani az egyensúlyából a növényeket, ez egy nagyon törékeny ökoszisztéma. Az itt élő növényeknek van egy nagyon különleges stratégiájuk. A titok a felszín alatt van, az alvó magvakban, amelyek akár évtizedekig is életben maradnak, amíg várnak a csapadékra a csírázáshoz és a virágzáshoz. Ez a jelenség a természet laboratóriuma a kutatók számára.
Jelenleg a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés használja el a legtöbb vizet. A klímaváltozás miatt sajnos sok terület válhat hasonlóvá az Atacama sivataghoz, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a környezet és a klíma védelmében
