Arabica vs. robusta: mi a különbség a két kávé között?

Ha szinte elképzelhetetlennek tartod a reggeleidet egy illatosan gőzölgő kávé nélkül, mert szó szerint erőt, és energiát önt beléd, akkor valószínűleg járatos vagy a kávézás sokszínű világában, és jól ismered az arabica és a robusta kávék közötti lényeges különbségeket. Vagy mégsem? Nos, akkor itt az alkalom, hogy részletesebben is megismerkedj a fekete nedű titkaival.

A kávé növény nemzetsége számtalan fajt számlál – fotó: pixabay.com

Egy kis kávétörténelem

A kávé felfedezésének mikéntjét napjainkig sem sikerült pontosan tisztázni, csak régi legendák, és elbeszélések adnak némi támpontot róla. Egyes kutatások egészen az Ószövetségig nyúlnak vissza, ahol a kávébab elnevezése „száraz füge" volt, míg más feltételezések szerint a kávé a trójai háború idejéből származik.

A kávé konkrét eredetét bár homály fedi, egy azonban biztos: a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik, ahonnan Jemenbe, Perzsiába, Arábiába, Egyiptomba, majd Európába és világszerte is elterjedt. A növény tudatos termesztése időszámításunk szerint 575 körül, a mai Jemen területén kezdődött el, aminek a Mocha nevű kikötőváros volt a kereskedelmi központja – lényegében innen indult el a kávé világhódító útjára.

Az örökzöld kávécserjét illatos, fehér csillag alakú virágai miatt „arábiai jázminnak" is nevezik, főként a Ráktérítő, Baktérítő, és az Egyenlítő közti területen terem. Nemzetsége számtalan fajt számlál (125) – ami folyamatosan gazdagodik, hiszen a termelők hibridizációval újabb fajok létrehozásával kísérleteznek, egyesítve az egyes fajták legjobb tulajdonságait. Céljuk az, hogy növeljék a termésmennyiséget, javítsák az ízeket, aromákat, növeljék a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállóképességet.

Arabica és robusta: a két kávéfajta, ami meghódította a világot

A kávéfélék nemzetségébe tartozó kávéfajta közül kettő terjedt el világszerte: az arabica (Coffea Arabica), ami a 70%-át teszi ki a világon eladott körülbelül 150 millió zsáknyi kávénak, és a maradék 30 %-ot adó olcsóbb robusta (Coffea Canephora). Mindkét fajtának léteznek variánsai, alfajtái és nemesített változatai.

A termések színe kezdetben piros, majd később - fajtától függően lilásra változik – fotó: pixabay.com

Az arabica jellemzői

Az arabica kávéfajta Afrikából, Etiópiából származik. A trópusi növény képes akár 2,5-4,5 méteres magasra nőni, levelei hosszúkásak, virágzata fehér. A növény először 3 éves korában virágzik,  az első gyümölcsök nagyjából 5 éves korában szüretelhetők. A termések színe kezdetben piros, majd később - fajtától függően lilásra változik. További érdekességek:

• az arabica kávécserje 1000-2000 méterenen terem a trópusi égöv vulkánikus talajú, hegyvidéki tájain
• fő termőterületei: Brazília, Etiópia, India, Guatemala, Kolumbia, Costa Rica
• nem kedveli a túl magas hőmérsékletet
• nem szereti a közvetlen napsütést, rendkívül érzékenyen reagál a talaj minőségére, a hőingadozásra, a páratartalomra. Nem túl ellenálló a  betegségekkel és kártevőkkel szemben sem
• a kávécserje babkávéja azért drágább, mert érzékenyebb a környezeti körülményekre, mint a robusta.
• mivel a kávészemek kevesebb savat tartalmaznak, így a belőlük készült kávénak gazdag, hosszan megmaradó, illatos, aromás karamelles íze van
• az arabica babkávé mind ízben, mind aromában felülmúlja a robustát,
• koffeintartalma nagyjából felével-harmadával alacsonyabb a robusta koffeintartalmának.

• a kávécserjéi igénytelenebbek, jól tűrik a hőséget (akár a 30°C is), a magasabb páratartalmat, alacsonyabb magasságon is termelhetők
• főbb termőterületei: India, Borneó, Vietnám, Brazília, Nicaragua, Nyugat- és Közép-Afrika,
• a kávébabból készült ital íze fanyar, erőteljesebb és kesernyésebb az arabicánál. Emiatt elsősorban instant kávénak, olcsó kávék töltőanyagának használják
• markáns íze, és magas koffeintartalma miatt jól bírja a sötét pörkölést, ami az olasz kávékultúra kiemelkedő szereplőjévé teszi. Arabicával megfelelő arányban keverve espressonak nagyszerű

Arabica vs. Robusta összehasonlítása

Mitől függ a kávé íze?

A Föld eltérő részein termesztett babkávénak, valamint az abból készült kávénak teljesen más lehet az ízvilága, a testessége és a savassága. Ezen tulajdonságok nagymértékben függenek az éghajlattól, a talajtól, a feldolgozás módszerétől és a babkávé fajtájától. Sőt! Egy-egy földrajzi területen, országon belül ültetvényről-ültetvényre (sőt egy ültetvényen belül is) változhat a kávé minősége.

A kávé pörkölése meghatározó az íz- és aromaanyagok kialakulásában – fotó: pixabay.com

A kávé pörkölése

A pörkölési folyamat során alakul ki a kávé alapvető íze, aromája, ezért ez a munkafolyamat rendkívül nagy szakértelmet kíván. Kritikus lépés, mert pillanatok alatt a semmibe veszhet az addig befektetett munka, pénz és energia. A kávé több mint 1000 alkotójából alig ötven olyan van, ami meghatározó a jellegzetes íz kialakulásában.