Ezért úgy gondoltuk, a felmerült kérdéseket és a szakértők reájuk adott válaszait összefoglaljuk egy cikkben. A webinárium a hagyományoknak megfelelően kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen Dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese, Dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója válaszolt a felmerülő kérdésekre, a beszélgetést Kovács-Igric Dominika állattenyésztő mérnök moderálta.
Amikor baj van, már késő gondolkodni
Süth Miklós rámutatott, hogy a járványügyi készenlét nem akkor kezdődik, amikor már megjelent a betegség. A hatékony védekezés csakis előzetes felkészüléssel lehetséges, még „békeidőben", amikor nincsen aktív járvány. Ezt a stratégiát már korábban is alkalmazták, például a madárinfluenza kapcsán, amikor gyakorlatokon, tréningeken keresztül készítették fel a hatósági szerveket az esetleges éles helyzetekre.
Ennek a felkészülésnek az eredménye látszik most is: annak ellenére, hogy az RSZKF több mint 50 éve nem jelentkezett Magyarországon, a hatóságok azonnal, hatékonyan reagáltak, amikor a betegség megjelent Kisbajcson.
Regionális probléma, határokon átnyúló együttműködés szükségessége
Az RSZKF nem csupán Magyarország problémája. A betegség két uniós országban aktív jelenléttel bír, és intézkedési zónái már egy harmadik országot is érintenek. Mivel a vírusok nem ismernek országhatárokat, nemzetközi összefogás szükséges a terjedés megfékezéséhez. Minden érintett országnak egyformán részt kell vennie a védekezésben, különben fennáll az eszkaláció veszélye.
Dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese – forrás: Állatorvostudományi Egyetem
Társadalmi összefogás és elfogadás szerepe
A társadalmi együttműködés elengedhetetlen. Süth megérti, hogy a tetemek elföldelése elleni helyi tiltakozások érzelmileg indokoltak, ugyanakkor rámutatott: minél tovább maradnak az állatok a fertőzött telepeken, annál magasabb a környezeti víruskoncentráció, így nő a vadállomány és a természetes vizek révén történő továbbterjedés esélye – akár 250 km távolságra is. Ezért a gyors és biztonságos tetemkezelés elengedhetetlen a fertőzés megfékezéséhez. Csak így kerülhető el a további fertőzés, és biztosítható az ország élelmiszerellátásának zavartalan működése.
Mekkora távolságra juthat el a vírus a széllel?
Ez a kérdés is felmerült és mint azt Dr. Süth Miklós elmondta: a széllel való vírusterjedés kapcsán elhangzott különböző távolságadatok – 2-10 km, 50-60 km, illetve extrém esetben akár 200 km feletti – mind helytállóak lehetnek, de eltérő környezeti feltételek mellett.
Mi határozza meg a széllel való terjedés távolságát?
Klimatikus viszonyok:
- Száraz, kontinentális éghajlat (mint Magyarországon): általában 2–10 km közötti terjedés valószínű.
- Párás, nedves, esős környezetben, tengeri klímán: akár 50–60 km vagy több is lehet (ilyen például a brit vagy a franciaországi eset volt).
Légköri stabilitás és szélsebesség:
- Erős, egyenletes szél, különösen zárt felszíni réteg nélkül (pl. sík területen): hosszabb terjedést eredményezhet.
- Turbulens áramlás vagy domborzati akadályok: korlátozhatják a vírusrészecskék mozgását.
Biológiai közeg:
Az orrváladék, köpet vagy egyéb testváladékban lévő vírus cseppek (aeroszolok formájában) képesek szél által elsodródni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Magyarországon – kontinentális éghajlat mellett – a 2–10 km-es sáv az, ahol a szél szerepe a legrelevánsabb. A 50–60 km vagy extrém esetben még hosszabb távolság inkább különleges klimatikus körülmények között fordulhat elő (például tengeri pára, erős szél, óceáni szigeteken) – ezt már Dr. Földi József mondta.
Jelöletlen állatok: súlyos jogszabálysértés és járványkockázat
További nézői kérdésre válaszolva Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyértelműen fogalmazott: minden egyes állatot be kell jelölni, még az egyedi tartásban lévőket is. A korábbi szabályozás, miszerint 10 állat alatt nem volt kötelező a jelölés, már nem érvényes. Ez ma már közvetlen járványügyi kockázat, nemcsak jogszabályi kérdés:
- A jelöletlen állatok miatt nem lehet nyomon követni az esetleges fertőzési láncot.
- Ezek a gazdák nem jogosultak teljes kártérítésre, sőt, súlyos pénzbírságot is kockáztathatnak.
- Ha információ van ilyen tartóról, azt a szakmaközi szervezet továbbítja a hatóságok felé – akár névtelenül is, ha valaki nem szeretne közvetlenül eljárni.
Kártérítés legeltető, kis létszámú gazdáknál
A jelenlegi jogszabályi háttér alapján az alap kártérítési arány 60%, amit különböző intézkedésekkel lehet 100%-ra felvinni. Ilyen intézkedés például a járványvédelmi terv megléte, nyilvántartások vezetése, fertőtlenítő eszközök használata. A járványvédelmi terv nem kötelező, de jelentős pluszpontot ér – az ehhez használható sablon elérhető a szakmai szervezeteknél.
Rámutatott: jelenleg kiskérődzőknél nincs fertőzés és nem történt leölés, de a szabályok be nem tartása csökkentheti a jövőbeni kártérítést.
Legeltetés: mit javasolt tenni most?
A legeltetés nem tilos, de erősen korlátozandó:
- Kerítéssel elzárt terület használata javasolt.
- Vadaktól mentes legelők kijelölése.
- Villanypásztor ideiglenes használata a nemzeti parkokban is lehetséges – ha szükséges, a szervezet közvetít az engedélyezésben.
- Ne hajtsuk össze az állományokat, ne engedjünk átjárást kutyáknak, macskáknak, turistáknak.
- Legelői takarmánymintából Eliza-teszttel ellenőrizhető a fertőzöttség (nem kötelező, de javasolt).
Kiskérődző nyírás, legeltetés, nyíróbrigádok: fertőzésveszély és gyakorlati dilemmák
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid kitért a nyíróbrigádok jelentette kockázatra. Elhangzott: ezek a brigádok hagyományosan Északkelet-Magyarországról indulnak és délnyugati irányba haladnak, sok esetben naponta több gazdaságban is megfordulnak. A fertőtlenítés, ruhacserélés, eszközhigiénia azonban nem mindig történik meg kellő alapossággal.
A kerekasztal-beszélgetésben résztvevő szakemberek szerint a gazdák részéről elsődleges felelősség, hogy mérlegeljék: beengedik-e a nyírókat. A jelenlegi helyzetben sokan inkább halasztanak – akár több hetet is –, vállalva a gazdasági kellemetlenséget a biztonság érdekében. Ha mégis a beengedés mellett döntünk, ajánlott a szerszámok és a ruházat fertőtlenítése, vagy a csak adott telepen használt eszközök beszerzése.
Dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke – fotó: Agroinform
Fertőtlenítés és biobiztonság: minden apróság számít
Többször elhangzott, hogy járvány idején utólag már nem lehet biobiztonságot teremteni – azt előre kell megszervezni.
Fontos elemek:
- Fertőtlenítős szőnyegek és kézmosási lehetőség a telep bejáratánál.
- Személyek és járművek fertőtlenítése minden belépéskor és kilépéskor.
- Átmeneti „karantén" az eszközök, ruhák számára.
Fertőtlenítőszer kiválasztása: a Nébih hivatalos listáján szereplő, auditált szerek használata ajánlott.
A védőkörzetekben lehetőség van ingyenes fertőtlenítőszer igénylésére is, amelyet a védekezésirányító hatósági állatorvos juttat ki.
Trágya, takarmány, legeltetés – nemcsak az állat veszélyforrás
Kiemelten veszélyes lehet a trágyával vagy takarmánnyal való kereskedés is:
- Friss trágya kijuttatása fertőzött területről tilos.
- A trágyát karanténban kell érlelni, csak ezután használható biztonságosan.
- Takarmány vásárlásakor lehetőség van ELISA-vizsgálattal fertőzésmentességet igazolni.
- A legeltetés szintén kockázatos lehet, főleg vadak által látogatott, turistaforgalmas vagy más állományokkal érintkező területeken. A védekezés része lehet a villanypásztorozás, a szeparált legeltetés, sőt, akár az időszakos takarmányozás is.
„Egészségesnek tűnő" állatok leölése – miért van rá szükség?
Sok gazda számára megrázó kérdés, hogy miért kell látszólag egészséges állatokat is leölni. A válasz szakmai: a vírus már a fertőzést követő 6–9 órán belül ürül a fertőzött állatból, míg a tünetek csak 2–3 nap múlva jelentkeznek. Ekkor már túl késő, az ürítés miatt a fertőzés ekkorra már az állomány nagy részét érintheti tünetek nélkül. Ezért a járvány terjedésének megakadályozása érdekében a fertőzött telepeken az összes állatot betegnek kell tekinteni.
Az elföldelés: nem egyszeri munkafolyamat
A járvány miatt kényszerleölt állatok elhelyezése során nem elegendő egyszeri földréteggel lefedni a tetemeket.
- Az elpusztult állatok bomlása során gázok keletkeznek, amelyek megmozdítják a föléjük került földréteget.
- Emiatt többszöri földréteg-ráhordás szükséges: a folyamat hetekig eltart, míg a terület stabilizálódik.
- Az aktuálisan látható állapot sokszor munkafolyamat közbeni kép, nem végleges állapotot mutat.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója – fotó: Agroinform
Járványvédelmi terv: nem kötelező, de erősen ajánlott
Bár kis létszámú állattartó telepeken nem kötelező a járványvédelmi terv megléte, az erősen ajánlott, mert:
- 5%-kal növelheti a kártérítés mértékét.
- Szakmai felelősséget tükröz.
- Dokumentált, előre átgondolt intézkedéseket tartalmaz.
- A sablon elérhető szakmai szervezeteknél, a vármegyei főállatorvoshoz kell benyújtani.
Meddig tart a zárlat? Mikor lehet újra vírusmentes az ország?
A hazai és uniós jogszabályok szerint a vakcinázás nélküli járványkezelés esetén az utolsó eset után három hónapnak kell eltelnie a mentesség visszaállításához. Ez alatt a kereskedelmi korlátozások is fennmaradnak. A vakcinázás bevezetése hosszabb korlátozással járna – akár 12–24 hónapos korlátozás is lehetséges bizonyos exportpiacokon.
Zárlat alatt történő jogsértések: akár börtön is lehet a vége
A fórumon hangsúlyozták: aki zárlat alatt engedély nélkül állatot értékesít, az bűncselekményt követ el. A hatóság minden bejelentést komolyan vesz. A szakmaközi szervezetek is figyelik a közösségi médiát, és bejelentést tesznek a rendőrségnek, ha álhírek vagy tudatos szabotázs történik.
Indexkép: Agroinform
