Igencsak meglepődött a gazda, amikor kiment a kertjébe. Hazánkban kimondottan ritkán látható faj tekergett a növényén, amelyet valószínűleg a meleg és száraz nyár vonzott ide. Szerencsére nem kígyóról van szó, habár a méretei alapján még így is igazán ijesztő látványt nyújtott ez a tekintélyes méretű óriáshernyó.
A zirci "rém"
Egy zirci kert gazdáit ijesztette meg egy igazán furcsa kinézetű, tekintélyes méretű óriáshernyó, amit a leanderükön fedeztek fel - tudjuk meg a veol.hu cikkéből. Szerencsére nem hagyták annyiban, és miután levágták a növény egy nagyobb darabját, a virág szárán ülő lényt azzal együtt óvatosan betették egy dunsztosüvegbe, aminek kilyukasztották a tetejét, majd a természettudományi múzeumba siettek vele. Itt rögtön rájöttek a szakemberek, milyen lénnyel állnak szemben.
Az oleanderszender kinézete ijesztő, de egyébként nem kell megijedni tőle. Fotó: Shutterstock
Ráadásul éppen különleges ízeltlábúakat bemutató kiállítást lehetett megtekinteni a Zircikon keretében a Bakonyi Természettudományi Múzeumban, így a kert gazdái rögtön meg is tudták kérdezni, mit is fogtak tulajdonképpen. A tárlaton tartózkodott a múzeum szakembere, Kutasi Csaba entomológus, akinek megmutatták a hernyót.
A rovarász rögtön be is tudta azonosítani. Egy oleanderszenderről volt szó, amelyik hernyó ugyan akkor épp nem a legszebb arcát mutatta, hamarosan nagyon szép, zöld lepke válik belőle. A Bakonyban ritka, nem őshonos hazánkban, de a mediterrán részekről néhány szender iderepül. A zirci természettudományi gyűjteményben eddig csak egy volt belőle, így ha sikerül a most talált példánynak bebábozódnia, akkor már kettő lesz.
A megtalálók nagyon megkönnyebbültek, hiszen nem voltak veszélyben, ráadásul az óriáshernyótól is meg tudtak szabadulni. De nem csak ők örültek, hanem a kutatók is, mivel igazi ajándék volt ez a példány a számukra.
Közép-Európában csak átutazó, hazánkban kimondottan ritka vendég az oleanderszender. Igen meleg és száraz nyarakon látogat ide délről. Hernyója harmadik szelvényén két nagy, szemre emlékeztető, fehérszegélyű, kék színű folt található. Ezek védelmi célt szolgálnak, hiszen elég ijesztők, amikor a hernyó zaklatáskor a fejét behúzva, elülső részét felhúzva domborítja elő a szemfoltokat. Mivel a foltok ilyenkor meglepően nagyok, sokkal nagyobb állat benyomását keltik. Szintén jól megfigyelhetők voltak a zirci példányon az oldalt végigfutó fehér sávok, azok mentén a fehér pontocskák, és a potrohvégen található kis narancssárga farokkinövés, ami jellemző a szenderekre.
Ezt kell tudni az olianderszenderről
Az olianderszender feje nagy, széles, mint ahogyan a szeme is nagy, a tor pedig erőteljes - tudjuk meg a jasius.hu oldalról. A vastag potroh vége kihúzott, a fej halványzöld, a tor sötétzöld, de gallérja és középső része, valamint szegélye halványzöld és gyakran rózsaszín vagy lilás árnyalatú. A potroh lilás vagy rózsaszínes fényű zöld, sötétzöld, az elülső gyűrűknél sárga sávokkal, míg az elülső szárny olajzöld, sárgászöld rajzolattal és rózsaszín vagy lilás behintéssel látható. A hátulsó szárny csúcstere és középterének jó része zöldeslila és ugyanilyen szinű a külső szeglet környéke is.
A szegélytért zöld, S alakú sárgás sáv határolja. Fonákja zöld, az elülső szárnyon inkább lilásrózsaszín, a hátulsón sárgás behintéssel. Az elülső szárnyon a zöld, a hát alsón a fehéres rojt igen rövid. Az olianderszender mintázatának intenzitása változhat. Nem védett, Afrikából észak felé vándorol, hazánkban egyedei május-júniusban jelennek meg, ezek utódai pedig augusztus-szeptemberre fejlődnek ki, majd dél felé indulnak. Hazánkban csak ritka vándorként fordul elő, de bárhol felbukkanhat.
Az oleanderszender lepkeként gyönyörű. Fotó: Shutterstock
Kisméretű petéi hosszúkásak és zöldek. Hernyója kifejletten nagy, zöld vagy világos rózsaszínű. Hátoldala kékes árnyalatú. Torszelvényei és az 1. potrohszelvénye élénksárga vagy halványzöld. 3. szelvényén kétoldalt egy-egy nagy, kék, feketével szegélyezett vese alakú folt van. A potrohszelvények oldalán egy-egy fehéres sáv húzódik, ezek mentén kidomborodó fehér pontok vannak. A szarv sárga.
A talajban, laza szövedékben bábozódik. Világosbarna, fényes, viszonylag karcsú bábjának oldalain fekete foltok vannak. A szenderfélék a valódi lepkék alrendjébe tartozna. Ez egy mintegy 800 fajt magában foglaló lepkecsoport. A magyar „szender" nevet a nyelvújítás elemeként alkotta meg Frivaldszky Imre, de a családot mások „zúgólepkéknek" nevezték. A „szender" szó egyszerre utalhat arra, hogy a legtöbb fajuk akkor kezd repülni, amikor a természet elszenderedik, de arra is, hogy hogy fajaik többsége nappal szendereg.
Nappal tehát rendszerint fatörzsön vagy más alkalmas rejtekhelyen mély „szenderben" pihennek, és az esti szürkülettel élednek fel, de akadnak közöttük nappali lepkék is. Hosszú pödörnyelvüket kinyújtva táplálkoznak, miközben néhány pillanatig lebegnek egy-egy virág előtt.
Lepke vagy pillangó?
Vajon egyre megy, hogy lepkét, vagy pillangót látunk? Nem, mert a lepkék és a pillangók különbözőek. A lepkék az ízeltlábúak törzsében, a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje, a pillangók pedig a lepkék rendjének egyik családja.
Magyarországon összesen öt pillangó faj él, melyek mindegyike védett:
- Fecskefarkú lepke
- Kardoslepke
- Kis Apolló-lepke
- Apolló-lepke
- Farkasalmalepke
Magyarországon körülbelül 3500 lepkefaj él. Megjelenésük nagyon változatos, szárnyaik fesztávolsága a néhány milliméterestől egészen a 30 centiméteresig terjedhet. Szabadon mozgatható fejük két oldalán egy-egy nagy, gömb alakú szem ül, és csápokkal rendelkeznek.
Szájszervük egészen speciális, melynek legkülönlegesebb része a pödörnyelv. Ez egy két félből álló cső, amely az állkapcsi belső karéj alsó, illetve külső feléből nőtt össze. A lepkék felpödörítve tartják, és csak iváshoz, illetve táplálkozáshoz nyújtják ki, innen ered a neve is.
A lepkék bábja úgynevezett múmiabáb, amin a szárny, a lábak, a csáp és a pödörnyelv körvonalai már átsejlenek. A hernyók elsődlegesen szárazföldiek, általában növényi anyagokkal táplálkoznak. A növényt kívülről rágják. Sajnos, ha a hernyók elszaporodnak, nagyon gyorsan szinte teljesen letarolhatják tápnövényüket, így ebből a szempontból a lepke, legalábbis hernyó formájában, nem hasznos. Azonban akadnak közöttük levéltetveket pusztító hernyók is.
Az oleanderszenderről idáig nem gyakran hallottunk, de akár a mi kertünkben is előfordulhat. Fotó: Shutterstock
Több családjukban mezőgazdaságilag is jelentős növénykártevők találhatók, mint amilyenek a bagolylepkefélék, a molyfélék, a szövőlepkefélék vagy a szenderfélék.
A hímek repülés közben, feromonokkal csábítják magukhoz a nőstényeket, amelyek az illatanyagtól kábulatba esnek. Az egyik legáltalánosabb rendszerben két nagy csoportra, a nagylepkékre és a molylepkékre osztották őket. Az éjjel repülő lepkék közül a szenderek nappal védett helyen pihennek, éjjel pedig igazán aktívvá válnak. A kertünkbe elsősorban a nappal- és éjjel repülő nagylepkéket érdemes csalogatni. A molylepkéket pedig inkább tartsuk távol, hiszen sem az ételeinknek, sem a ruháinknak nem jó barátai.
Habár nem minden hasznos, ami repül, néhány lepke igencsak az. Ahhoz, hogy lepkéket csalhassunk a kertünkbe, meg kell ismerni a szokásaikat, hiszen a „lepke-szezon" már kora tavasszal elkezdődik. Minél több nektáradó növény van a kertünkben, annál több lepke és hasznos rovar fogja azt felkeresni. Ugyanis a lepkéket azért érdemes a kertbe csábítani, mert nagyon sokat segítenek a beporzásban.
A lepkék nagyon szeretik a napos, védett területeket. Minden lepkefajnak más a kedvenc növénye, de ha a kertünk tavasztól őszig dúskál a virágzó növényekben, egészen biztosan nem lesz hiányunk lepkékből sem. Azonban nagyon fontos, hogy ne használjunk rovarírtó szereket, nem csupán a lepkék, de a saját magunk és a többi hasznos rovar védelmében sem.
Sajnos a lepkék között is akadnak kártevők. A tengerentúlról behurcolt amerikai fehér szövőlepke komoly károkat okozhat a gyümölcsfákon. De nem jó barátaink az araszolók sem, amelyek áttelelt tojásaiból még a rügyfakadás előtt kikelnek a hernyók, és megrágják a gyümölcsfák hajtásait.
Ha lepkét pillantunk meg, semmiképp se érintsük meg a szárnyukat, hiszen nagyon könnyen megsérülhetnek, és akkor már nem fognak tudni repülni. A lepkék nagyon kedvelik a fürtös gyöngyikét, a kankalint, de gyümölcsfáink, például a cseresznyefa is vonzzák őket. Az évelők közül a harangvirágok, a szarkalábak, a levendula és a kakukkfüvek is a kedvenceik, hiszen ellátják őket megfelelő mennyiségű nektárral.
Az egynyári növények közül a pillangóvirág nem véletlenül kapta csodás nevét, hiszen a lepkék nagyon kedvelik, de szeretik a facéliát, a körömvirágot és a napraforgót is. A nyáriorgona tömegesen vonzza a nappali és az éjszakai lepkéket.
Ha pedig olyan állatot találunk a kertben, amiről elsőre nem tudjuk, mi is lehet, érdemes úgy eljárni, mint a zirci család, és életben hagyni, majd felkeresni egy szakértőt, hiszen lehet, hogy nagyon is értékes lakója lett a kertünknek.
