A kontinens gyárai vergődnek, mert az olcsó orosz műtrágya elárasztja az uniós piacokat. A földgázról lejönnénk, közben csendben átállunk egy újabb gázalapú függésre, a műtrágyára. Egyre nő a kitettségünk, gyengül az élelmiszer-ellátás biztonsága – eközben Moszkva nyíltan átállította az ágazatot az ukrajnai invázió finanszírozására.
A műtrágyagyártás legszélesebb körben használt fajtáját, a nitrogénműtrágyát ammóniából gyártják, aminek előállítása azonban nagy mennyiségű gázzal történik, ez teszi ki a gyártási költség 70-80 százalékát. Az elmúlt évek annyira meggyengítették az európai gyártókat, hogy a kontinens egyre inkább importra szorul – ami pedig most jobbára Oroszországból jön. A folyamat odáig vezethet, hogy a nyugati cégek kikopnak a kontinensről.
Az Eurostat adatai szerint az Oroszországból az EU-ba érkező nitrogénműtrágya-mennyiség 2022-2023-ban nagyjából 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 2021-es 1,9 millió tonna után egy évvel később 2,5 millió, majd 2,3 millió tonna orosz áru érkezett, de idén az első hat hónapban is kipakoltak már belőle az EU-ban 1,3 millió tonnát.
Az egyik olcsóbb nitrogénműtrágyából, a karbamidból tavaly közel rekordmennyiségű érkezett az EU-ba és ennek harmada Oroszországból jött. Az unió egyik legnagyobb agrártermelője, Franciaország pedig az összes műtrágyaimportja 80 százalékát az oroszoktól szerzi be.
Az Eurostat adatai szerint az Oroszországból az EU-ba érkező nitrogénműtrágya-mennyiség 2022-2023-ban nagyjából 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – forrás: Pixabay
Miközben az európai műtrágyagyártás gyengélkedik, az orosz termelés egyre inkább erőre kap: 2021-ben még 59 millió tonna műtrágyát gyártottak. 2024 egészében várhatóan felülmúlják a 2021-es termelést is és 60 millió tonna műtrágyát gyártanak az év végéig. Ebből 35 millió tonnát terveznek exportálni. Ez termelésben éves szinten 2,6 százalékos, kivitelben 4,2 százalékos növekedést jelent.
Az uniós gazdák függésbe kerültek az orosz árutól, az olcsó import pedig tovább rombolja az EU-s műtrágyaipart. Két éve jóval rosszabb volt a helyzet, akkor az őrülten magas gázárak miatt az EU gyártókapacitásának 70 százaléka állt, még 2023 első félévében is 40-50 százaléka volt kikapcsolt állapotban – az arány mostanában "csak" 30 százalék, ezt viszont már elsősorban az váltotta ki, hogy az oroszországi tápanyagok az árelőnyük miatt kiszorították az uniós termékeket. Egyelőre nem látszik, hogy külső beavatkozás nélkül hogyan állhatna helyre a piac, mert az orosz exportőrök tudatosan az uniós termékek árszintje alá áraznak.
A fejlemények miatt a műtrágyaágazat globális vezetői lassan már világvégét vizionálnak.
"Ha a politikusok nem lépnek, Európa gyártókapacitása eltűnik" – mondta a helyzetről a Financial Times-nak Petr Cingr, Németország vezető ammóniagyártója, az SKW Stickstoffwerke Piesteritz vezérigazgatója. Nem volt derűlátóbb Svein Tore Holsether sem. A világ egyik legnagyobb nitrogénműtrágya-gyártója, a Yara International vezérigazgatója még áprilisban azt mondta, "Európa alva járva tart az orosz műtrágyafüggőség felé." Lakatos Benjamin, a svájci központú MET Csoport energiavállalat vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott: most jönnek az európai műtrágyaipar krízisévei. Bige Zoltán, a Nitrogénművek stratégiai igazgatója korábban azt nyilatkozta: Európa mostani, csupán 70 százalékos kapacitáskihasználtsága nagy problémát okoz majd hosszú távon. Az ipar ilyen gazdasági környezetben nem tud beruházni, a karbantartások is a minimumon vannak. Ezzel szemben viszont Oroszország és az USA is növeli kapacitásait. Ennek negatív hatásait évek múlva fogjuk tapasztalni, de az már késő lesz, újabb függésbe kerülünk.
S ha a nagy nyugat-európai gyártók a költséghatékonyság jegyében az USA-ba, vagy Kínába viszik a termelést lehetőséget adnak Oroszországnak a piacszerzésre. Azt pedig ma senki nem tudja megmondani – vagy nem meri – hogy mit tesz majd Putyin, miután ekkora befolyást szerez az európai élelmiszertermelés felett.
Az orosz agráriumot és a műtrágyaipart a nyugati államok azért nem szankcionálták, mert az álláspontjuk szerint növelné a globális élelmiszerhiányt és negatív hatással lenne az európai élelmiszer-biztonságra is, hiszen Oroszország a termények és tápanyagok kivitelében is a világ egyik legnagyobb tényezője. Legalábbis ez a hivatalos indok, de szakértők szerint ez hamis, elhibázott nézet. A Fertilizers Europe érdekvédelmi szervezet uniós védővámok kivetése mellett érvel, hisz az oroszok úgy is simán átirányíthatnák a termékeiket más piacokra, az EU cégei azonban ilyen intézkedések mellett talpra állhatnának.
A kapcsolódó politikai lobbi nyomására Brüsszel most újabb szankciós csomagon dolgozik, amibe akár az orosz műtrágyára és az orosz agrártermékekre kivetett védővámok is beleférhetnek. Az intézkedéscsomag elfogadását várhatóan a magyar elnökség lezárulta után tűzik napirendre. Több tagállam arra kérte az Európai Bizottságot, hogy addig is vezessen be szűkebb intézkedéseket.
