Amikor itt a február, már reménykedünk benne, hogy hamarosan véget ér a tél, és újra itt lesz a tavasz. De vajon miért rövidebb ez a hónap, mint a többi, és milyen hagyományokat tartogat számunkra? Érdemes minél többet megtudni róla, hiszen habár rövid, nagyon érdekes.
Ezt a hónapot régen böjtelő havának is nevezték, amely a keresztény hagyományokra utal. Általában ugyanis ebben a hónapban kezdődik a húsvétot megelőző hosszú böjt. Éppen ezért tartják a februárt a tisztulás, a megtisztulás havának. Neve is a latin „fibra", vagyis megtisztulás szóból ered. Nézzük hát, milyen fontos napok várnak ránk ebben a rövid hónapban, és mi köze a februárhoz a pacsirtának és a medvének.
Miért rövid a február?
Ehhez először is meg kell tudnunk, mi is az a szökőév. Nem más, mint egy olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál. Ennek oka az, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati idővel. Mivel az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezért a naptár minden évben csúszik, így, ha időnként beillesztünk egy plusz napot, azzal könnyedén korrigálható a csúszás.
A szökőnap február 24. Ezt a napot még Julius Caesar határozta meg, és mi azóta is tartjuk magunkat ehhez, még ha sokan tévesen úgy is vélik, hogy február 29-e a szökőnap.
Február másodikán reménykedjünk, hogy a medve nem fekszik vissza aludni. Fotó: Pixabay
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
A régi rómaiaknál ez volt a tavasz kezdete, amikor óriási ünnepségeket rendeztek. A keresztény egyház nevezte el gyertyaszentelő ünnepnek. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Úgy tartották, a gyertya megvédi a csecsemőket és a betegeket a gonosz szellemektől.
De ezen a napon egyéb izgalmak is várnak ránk, ugyanis ekkor kell megfigyelni a medvéket, hogy megtudjuk, milyen idő várható. Ha a medve a barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, vissza fog fordulni, és ez a felelőtlen magatartása azt fogja eredményezni, hogy még 40 napig tart a tél.
Ha valamilyen érthetetlen oknál fogva nincs lehetőségünk aznap saját szemünkkel meggyőződni a medve és az árnyékának viszonyáról, akkor feltétlenül keressünk egy pacsirtát. Ha ugyanis dalol, akkor közel a tavasz. Azonban ne keseredjünk el, ha se medvét, se pacsirtát nem sikerült találnunk, hiszen a pacsirta dala Zsuzsanna napján is közeli tavaszt ígér.
Február 3. Balázs napja
Szent Balázs püspök napjához a gyógyítás fűződik. Balázs püspök ugyanis sokakat mentett és gyógyított meg. Nevéhez fűződik többek között egy fiú életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán. A megmentéséért cserébe a fiú anyja ételt és gyertyát adott neki. Ennek emlékére tartjuk a Balázs-áldást vagy balázsolást, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől".
Ehhez a naphoz fűződik még a „balázsjárás" is, amikor a gyerekek házról-házra jártak, és adományokat gyűjtöttek. Az összegyűjtött pénzt általában az iskolájukra, vagy a templomra fordították.
Február 5. Ágota napja
A hagyományok szerint ennek a napnak gonosz űző hagyománya van, ezért ki kell takarítani a házat, az állatok óljait, és az udvart is ki kell seperni, hogy megszabadulhassunk a férgektől és bogaraktól.
Ágota napján sokfelé szenteltek kenyeret, amelyből a háztető alá is tették, mert az távol tartja a háztól a tűzvészt. Szent Ágotát a tűzvész és földrengés ellen hívták oltalmul, de ő a kohászok és a bányászok védőszentje is.
Február 6. Dorottya napja
Ez a nap időjárásjósló-nap volt, hiszen "Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja", legalábbis a hagyományok szerint a telet.
Február 13. Húshagyókedd
A néphagyomány szerint húshagyókedden kell abbahagyni a farsangi mulatságokat, éppen ezért, ezen a napon még nagyon sokfelé rendeztek mulatságokat. A neve is a böjt kezdetére utal, hiszen ezen a napon lehet utoljára húst enni. Sok helyen karneválokat tartanak ezen a napon, hiszen ez a farsang utolsó napja.
Húshagyókeddre esik a velencei karnevál utolsó napja is. Nagy-Britanniában Palacsinta Napnak nevezik, hiszen a nagyböjt előtti utolsó napon a háztartásban található tojás és zsír elfogyasztásának egyik legegyszerűbb módja a palacsinta készítése. Zala megyében több faluban tartanak 'maskurázást'. A gyerekek ekkor fura jelmezeket vesznek fel, és járják a falu házait. Cserébe cukorkát, édességet vagy pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, és próbálják kitalálni, kit rejt a maszk.
Ha dalol a pacsirta, közel a tavasz. Fotó: Pixabay
Február 14. Hamvazószerda
Ezen a napon veszi kezdetét a 40 napig tartó böjt, így hamvazószerda szigorú böjti nap. Ezen a napon tartják Kolos napját is, amely termőnapnak számít. Ezen a napon gyűjtik össze az oltóágat, és ezzel oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.
A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez volt a "hamvazkodás". A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamujával rajzolja a keresztet a hívek homlokára, amit "hamvazásnak" neveznek.
Február 14. Bálint napja
496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Valentin magyarul Bálintot jelent, ezért nálunk Bálint napként is szokták emlegetni. Manapság egyre népszerűbb ez az ünnep a szerelmesek körében, akik apró ajándékokkal lepik meg egymást.
A szerelemnek korábban is köze volt a Bálint naphoz, hiszen ezen a napon a lányok különféle szerelmi praktikákat vettetek be, hogy megszerezzék a kiszemelt fiú szerelmét. Például hittek benne, hogy olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magja van, a magokat pedig bele kell tenni a fiú zsebébe, és így egészen biztosan szerelemre fog lobbanni a lány iránt. Bálint napja termésjósló nap is, ugyanis ha ezen a napon hideg az idő, akkor jó lesz a termés.
Sok szerelmes ünnepli a Valentin napot. Fotó: Pixabay
Február 16. Julianna napja
Ettől a naptól várták, hogy az idő jobbra forduljon. Ha mégis havazott, akkor az azért történhetett, mert "bolondoztak a Julisok", vagyis megrázták a dunyhájukat.
Február 19. Zsuzsanna napja
Ahogy azt korábban írtuk, ha ezen a napon dalol a pacsirta, akkor már nagyon közel van a tavasz.
Február 24. Mátyás napja
Ez a nap Mátyás apostol ünnepe, akit a középkor óta bárddal a kezében ábrázolnak. Úgy tartják, hogy Mátyás megkönyörül az embereken, bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget. Azonban van egy másik mondás is, miszerint "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának" nevezték. Úgy gondolták, a halász Mátyás napi szerencséje egész évben bő fogást ígér.
Mindenkinek nagyon kellemes februárt kívánunk!
