Idén első alkalommal választották meg az Év lepkéjét, mellyel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya szeretné felhívni a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. A megtisztelő címet közönségszavazás alapján elsőként a fecskefarkú lepke nyerte el, melynek életébe Dr. Kondorosy Előd, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára avatott be.
A hazánkban élő négy pillangófaj közül az egyik legelterjedtebb a fecskefarkú pillangó – fotó: MATE
A 2023-ban nyertes lepke népszerűségének oka szépségében és talán gyakoriságában rejlik. Minden bizonnyal mindenki találkozott már vele, hiszen a hazánkban élő négy pillangófaj közül az egyik legelterjedtebb a fecskefarkú pillangó (Papilio machaon). A világon másutt is sokfelé megtalálható ez a faj: Észak-Amerikában, Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrika egy kis részén. Jellegzetes mintázata sokunk által jól ismert. Kevésbé tudott azonban, hogy a szárnyán látható pirosas folt és a két faroknyúlvány, melyekről a nevét is kapta, a lepke fejét és csápjait hivatottak utánozni. Az egyébként védtelen kis pillangó ilyen módon igyekszik elterelni az őt előszeretettel fogyasztó madarak figyelmét létfontosságú szerveiről. Így adott esetben képes lehet egy madártámadást túlélni.
A szárnyán látható pirosas folt és a két faroknyúlvány, melyekről a nevét is kapta, a lepke fejét és csápjait hivatottak utánozni – fotó: MATE
Dr. Kondorosy Előd, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének munkatársa két érdekességre hívja fel figyelmünket a fajjal kapcsolatban. Az egyik a hilltop-jelenség, azaz a dombtetőzés: a lepkék egy-egy kiemelkedés, domb, hegy vagy halom tetején gyülekeznek és ily módon igyekeznek párt keresni maguknak. A hímek meglehetősen agresszíven védik az általuk elfoglalt területeket. Őrjáratoznak és az arra tévedő más hímeket rövid úton, heves légi csata eredményeként „kiebrudalják” onnan.
Fecskefarkú lepke párzása – fotó: MATE
A másik különlegesség pedig egy törékeny fajtól meghökkentően harcias jelenség: a hernyó védekező magatartása. A küllemét tekintve élete kezdetén a madárürülékre emlékeztető hernyó mintázata később feltűnővé válik; ilyenkor az őt érő támadások ellen úgy védekezik, hogy „egy villás (kígyónyelvre emlékeztető) narancsszínű nyúlványt lök ki a feje mögül, ha támadást érez”. Ezek az igen falánk hernyók elszaporodásuk esetén elvileg komoly mezőgazdasági kárt képesek okozni, de erre hazánkban még nem volt példa.
Meghökkentően harcias jelenség a hernyó védekező magatartása – fotó: MATE
Nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke. Gyakorta használjuk ezt a két szót, mint egymás szinonimáit, azonban ez nem minden esetben helytálló. A pillangók (Papilionidae) ugyanis egy rendszertani család a lepkék rendjén (Lepidoptera) belül. Ide tartozik az idei kedvencként választott pillangó is. Esetében tehát mindkét elnevezés helyes: hívhatjuk fecskefarkú lepkének vagy pillangónak is.
Ha kertünkbe szeretnénk csalogatni ezt az egyébként védett lepkét, hogy színes és finommintázatú szárnyait nekünk pillogtassa, érdemes erős illatú, élénk színű, nektárdús növényeket ültetnünk, mint például a nebáncsvirág, petúnia, rézvirág, levendula vagy hibiszkusz. Ha pedig különösen a fecskefarkú lepke kedvében akarunk járni, nőjön a kertben kapor, sárgarépa és petrezselyem, melyek levelei hernyójának kedvenc csemegéi közé tartoznak.
Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.