Igazi orosz rulett: van olyan gazdálkodó, akinek az egész évi munkája kárba vész

Nagy vihart kavart a múlt héten Kiss Péter, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnökének a Hungrana sajtóklubján elhangzott, a hazai kukorica toxintartalmával kapcsolatos nyilatkozata. A felek "nyilatkozatháborúba" fogtak, záporoztak az érvek pró és kontra, s az ügy azóta sem jutott nyugvópontra. A témával kapcsolatban az Agroinform is megkérdezett termelőket és a gabonakereskedelemben érintett szereplőt is.

Korai még arányokról beszélni

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke érdeklődésünkre elmondta: nem tartja etikusnak, ha valaki a betakarítás félidejében bárhol azt nyilatkozza, hogy a hazai kukorica csaknem 40 százaléka toxinnal fertőzött, hiszen ez az arány az aratás végére változhat. Kijelentette: termelői oldalról nem állítják, hogy a toxinprobléma nem létezik, azonban annak mértékét az említettnél jóval alacsonyabb mértékűre, 20 százalékosra becsülik. Reményeik szerint a betakarítás végén el lehet majd mondani, hogy igen, ennyi a végeredmény. Úgy véli: az ezt megelőző, toxintartalommal kapcsolatos kijelentések, nyilatkozatok rontják a termelők piaci pozícióit, árletörő hatásuk lehet, ezért nyilvánvaló, hogy piaci érdekek állnak a háttérben.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségénél 20 százalékra becsülik a kukorica toxinszintjét – forrás: Pixabay

"Kicsit most mindenki felfokozott hangulatba került, meg kell nyugodni, s a hazai kukoricatermést kell felhasználni, mert a környező országokban nincsenek olyan jó minőségű és legfőképpen szabadon leköthető tételek, amit meg lehetne vásárolni, lévén, az aszályos időjárás miatt idén mindenhol sokkal kevesebb kukorica termett" – szögezte le az elnök, aki azt is hozzátette: az ilyen jellegű megszólalások nem tesznek jót a partneri kapcsolatoknak egy olyan rendszerben, melyben jelentős mértékű az egymásrautaltság.

"Kár tagadni, a probléma jelen van és egyre súlyosabb"

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója megerősítette: az eddig betakarított tételekben jelentős az aflatoxin-fertőzés, mely évről évre növekvő gondot okoz a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt. A gombafertőzés erősödését vélhetően az erősödő szárazság és a hőstressz okozza.

"Kár ezt tagadni, a probléma sajnos, jelen van és egyre súlyosabb. A legnagyobb gondot az etanolgyártók számára okozza ez a tény, ahol jelentős mennyiségű melléktermék keletkezik, amivel így nem tudnak mit kezdeni, hiszen az állatokkal nem etethető fel. Az aflatoxinnal fertőzött kukoricát ebből kifolyólag a tejelő tehénállományt tartó gazdák sem használhatják, ami a takarmányozásban megint csak gond" – jelentette ki.

Dr. Lakatos Zoltán hozzátette: szerinte 4,8-5 millió tonnánál több kukorica nem terem az országban idén, ami jóval kevesebb a szokásosnál. Tovább ront a helyzeten a toxinfertőzés. Ami azt jelenti, hogy a hazai szükségletet nagy valószínűséggel nem tudjuk fedezni, biztosan szükség lesz importra. Az állattartók a helyzetre készülve már most megkezdték kivonni a takarmánykeverékekből a kukoricát, amit búzával helyettesítenek – ebből nőni fog a felhasználás, megközelíti az 1,3 millió tonnát. A kukorica-felhasználás pedig 1 millió tonna alá csökken várhatóan.

A szakember hozzátette: bármennyire is fáj, az ukrán kukorica importja jelentheti a megoldást.

Pontos adatok majd csak az aratás befejezése után lesznek – forrás: Pixabay

Nagyon vegyes a kép

Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület elnöke érdeklődésünkre azt mondta: az ország egyes részein valóban jelentős a kukorica toxintartalma, máshol egyáltalán nem okoz gondot; ugyanakkor fontos momentum, hogy sok helyen még csak most kezdődik a betakarítás.

– Úgy jellemezném a helyzetet: nagyon vegyes a kép – szögezte le elöljáróban. – Sok termelő, akik a szerződésbeli vállalásaik miatt kénytelenek voltak korábban learatni, nem is észlelték a problémát a kukoricáikon, hiszen a gombás megbetegedés külső jelei még nem voltak szemmel láthatók. Van, aki most szembesült azzal, hogy az összes kukoricája toxinos lett. Sajnos, ezzel az a probléma, hogy az ember az egész vegetációs időszakban tolja bele a pénzt a kukoricába és a legvégén, már szinte a célban bukik el mindent. Hallom a gazdáktól, hogy az ország nagy részén kevés tengeri termett, ennek köszönhetően ugyan megy fel az ára, még a toxinos terménynek is (fogalmam sincs, hogy azzal mit tudnak kezdeni a biogáztermelésen kívül), 40-45 ezret ígérnek tonnájáért – megjegyzem, 80 ezer lenne a reális. Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a kukoricaágazatban elég nagy a baj.

Daoda Zoltán szerint mivel a toxintermelő gombás fertőzések visszaszorítására van, lenne lehetőség, a gazdáknak mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani erre a jövőben, megfelelő agrotechnikával, a szárbontást elősegítő, illetve a gombaszaporodást gátló biológiai készítmények alkalmazásával, a kukoricamollyal szembeni hangsúlyosabb növényvédelemmel, megfelelő fajtaválasztással és a hőstressz mérséklésével. Tehát a korábbinál nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre – ehhez határozott szakmai döntés és kitartás kell.

"Állítom, hogy a learatott kukorica nagy része még nem esett át semmiféle vizsgálaton"

Dr. Forgács Barna, a debreceni Agrárgazdaság Kft. társtulajdonosa, egyetemi tanár érdeklődésünkre elmondta: azt még nem tudják megmondani, hogy az általuk termelt kukorica milyen mértékben terhelt toxinokkal, abban azonban biztos, hogy 48 éves pályafutása alatt csak egy év volt olyan, mint az idei – várhatóan ez lesz a második.

– 2024-en kívül 2022-ben tapasztaltunk még országszerte rendkívül erős toxinfertőzést, s annak az évnek az eredményét, következményeit ismerjük, de az ideiről úgy vélem, most még nem lehet biztonsággal nyilatkozni, ezért nem is szabad – jelentette ki a szakember, aki korábban az agrárkamara elnöke is volt. – Nemcsak azért, mert a betakarítás nagyobb része még hátravan, hanem azért is, mert a termelők többsége (ha nem azonnal a tarlóról értékesít), miután bekerült a tárolókba a kukorica, nem azzal foglalkozik, hogy mekkora a kukorica toxinszintje, a gyakorlat az, hogy jön a vevő és ő majd bevizsgáltatja. Állítom, hogy a learatott kukorica nagy része még nem esett át semmiféle vizsgálaton. A  kórokozó megjelenése rendkívül összetett, bonyolult rendszer, függ attól, mikor kapja a hőstresszt a kukorica, milyen fenofázisban éri a növényt, melyik fajták mutatnak rá nagyobb fogékonyságot, milyen környezeti feltételek közt tud elszaporodni a gomba és így tovább.

A tej és a tejelő szarvasmarha a legérzékenyebb a takarmány toxintartalmára – forrás: Pixabay

– Biztos vagyok benne, hogy tudományos szinteken ezeket pontosan meg tudják határozni, de a termelés napi gyakorlatában biztosan nem, a termelők sem tudásban, sem infrastruktúrát tekintve nincsenek erre felkészülve – folytatta. – Azt tudom mondani, hogy nálunk, Kelet-Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében, a löszháton a 24. órában mindig megérkezett a minimálisan szükséges csapadék, ennek köszönhetően ez az év a mi térségünkben várhatóan nem lesz annyira rossz, mint a 2022-es volt, a legrosszabb adottságú földjeinkről is be tudjuk takarítani a többévi átlaghozam kétharmadát. Vannak olyan helyek is a vármegyében, ahol 10 tonna feletti a hektáronkénti hozam; mindebből arra következtetek, hogy nem lesz akkora a fertőzöttség, mint korábban, hiszen az aflatoxin-fertőzés kisebb termésmennyiséget is vetít előre. Korábban meg is semmisült a kukorica – de ez egyszerű paraszti logika csak, tudományos tényekkel nem tudom alátámasztani. Reménykedem, hogy nálunk nem lesz akkora baj, de hogy számolni kell a toxicitással, az biztos.

Véletlenül se keverjék össze, mert semmi jóra nem vezet

Dr. Forgács  Barna azt is elmondta: 1300 darabos tejelő szarvasmarha-állománnyal rendelkeznek, ami 13 millió liternyi tejet jelent éves szinten, az Alföldi Tej második legnagyobb beszállítói és tulajdonosai is. Rámutatott: az Alföldi Tejnél évről évre nagy küzdelmet folytatnak annak érdekében, hogy a késztermékekbe ne kerüljön toxin. Különösen nehéz volt e tekintetben a 2022-es év. Természetesen, ma már rendelkezésre állnak az állattartók számára úgynevezett toxinkötő készítmények, melyeket az állatokkal kell feletetni és közömbösítik a takarmányban esetlegesen jelenlévő toxinokat, azonban ezek a termékek nem feltétlenül előnyösek a szarvasmarhák számára.

– A tej és a tejelő szarvasmarha a legérzékenyebb a takarmány toxintartalmára – szögezte le. – Ezért mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy az állatok elé toxinos kukorica kerüljön. Óva intek minden termelőt attól, hogy abban bízzon, ha van kevés toxinos kukoricája és azt összekeveri egészséges terménnyel, csökkenteni tudja a toxintartalmat és átcsúszik az ellenőrzésen. Nem ez történik, hanem az addig nem fertőzött terményét is tönkreteszi, ezzel óriási károkat okozva az állattenyésztőknek. Esetünkben az állatállomány kukoricaszükségletének nagyobb része az idei termésből fedezhető, ha a betakarítás végén mégis kedvezőtlenebb számokkal találkoznánk, úgy a kieső kukoricát a rendelkezésünkre álló nagy mennyiségű takarmánybúzából, ősi árpából, tritikáléból és cirokból fedezni tudjuk.

Van, ahol a határérték hússzorosa a toxintartalom

A Miklósfai Mezőgazdasági Zrt.-nél egyelőre nem tapasztaltak magasabb toxinszintet; Tóth Istvántól, a Zrt. igazgatósági tagjától megtudtuk: múlt héten kezdték meg a kukorica betakarítását. A szakember szerint a probléma ott jelentkezik hatványozottan, ahol nagyon nagy volt a szárazság és gyakorlatilag "leégett" a kukorica. A Zrt. tejelő szarvasmarhaállománnyal is rendelkezik, azonban a takarmánykeveréket már nem maguk állítják össze, hanem úgy vásárolják és be is vizsgáltatják ezt. Így bizonyosan nem fogyasztanak az állatok toxinos takarmányt, így a tejbe se kerülhet toxin.

– Baranya bizonyos részein jelentős problémát okoz a kukorica toxinszintje, az Alföldön szintén, 5 ppm a határérték, de hallottam, hogy mértek már 100-as szintet is. Nálunk 2 alatt volt, illetve nem lehetett kimutatni – magyarázta. – Nagy gondja ez évek óta a magyar mezőgazdaságnak, nehéz kivédeni, ráadásul táblánként is eltérő lehet a toxicitás. Ha 10 ezer szem kukoricából csak 5 toxinos, akkor már bukott az egész tétel – nem mindegy tehát, hogy az adott mintába hány szem toxinos kukorica kerül, ha szerencsés a gazda, akkor 5-nél kevesebb. Ha kevésbé szerencsés, akkor több, ami azt jelenti, hogy bizony, mintavétel-függő is ez a dolog – kicsit olyan, mint az orosz rulett. Persze, jelentős fertőzésnél tök mindegy, s ahogy hallom a kollégáktól, azt lehet mondani, hogy sajnos, idén egyes helyeken magas a fertőzöttség.