A gyógynövények nem csak az egészségünknek tesznek jót, de a kertünk díszeivé is válhatnak. Csodálatos illatuk és látványuk egészen biztosan oda fog csalogatni minket a kertbe, és velünk együtt a pillangókat és a méheket is.
A legtöbb ráadásul egyáltalán nem igényel túl sok gondoskodást, így igazán megéri nekik helyet adni a kertben, és minél többet megtudni pozitív hatásaikról. Azonban minden esetben legyünk óvatosak, és kérjük ki szakorvos tanácsát, mielőtt a gyógynövényeket használnánk. Azzal pedig mindig legyünk tisztában, hogy ezek a növények segítenek nekünk, de ha orvosi kezelésre van szükségünk, azt nem képesek helyettesíteni, ráadásul akár allergiásak is lehetünk rájuk, így mindig nagyon körültekintően járjunk el a használatuk előtt.
Azonban, ha nem vagyunk rájuk allergiásak, feltétlenül adjunk nekik teret, hiszen nagyon jó hatással vannak az egészségünkre. Amennyiben nincs kertünk, akár cserépben, vagy balkonládában is nevelhetjük ezeket a csodás növényeket.
Ezeknek a gyógynövényeknek legyen helye a kertben
Ezek a gyógynövények nem csak egészséget, de szép látványt és csodás illatot is hoznak a kertbe.
1. Levendula
A levendula csodálatos látványa és illata is megnyugtató. Díszíti a kertünket, miközben elvarázsol minket az illatával, de még fűszernövényként is megállja a helyét, emellett pedig az egészségünkre is vigyáz, hiszen kiváló és régóta ismert gyógynövény. Csodálatos, liláskék virágzata júniustól augusztus végéig, két ütemben nyílik. De nem csak a virágainak, levelének is finom, fűszeres illata van. A levendulából kinyert illóolajat pedig számtalan dologra használhatjuk fel.
A levendula nyugtató hatással van ránk, mind az illatával, mind a látványával. Fotó: Pixabay
A levendula legjobban a homokos, vagy kavicsos, jó vízelvezetésű talajt kedveli, és imádja a napsütést. Akár a nagy melegben is kiválóan érzi magát. Túl sok törődést sem igényel, hiszen jobban viseli a szárazságot, mint a túlöntözést, így a legtöbb esetben nem is kell öntözni, megelégszik a természet adta csapadékkal. A túlságosan száraz időszakokban azért gondoskodni kell a vízellátásáról.
Ha nincs kertünk, akár balkonládában vagy egy nagyobb cserépen is nevelhetjük, azonban így több öntözésre van szüksége, mint kerti társainak. Nem csak a kertet ékesíti, de megszárítva csodás illatot áraszt az otthonunkban, és a ruhásszekrényt is molymentessé és illatossá tudja tenni.
A levendulát a legegyszerűbben palántáról lehet szaporítani, de akár dugványozással, vagy magvetéssel is szaporítható. A levendula esetében nagyon fontos a rendszeres metszés. Ha nem metsszük rendszeresen, akkor a növény hamar elöregszik, majd egyre kevesebb virágot fog hozni. A fiatal növényeket még nem szükséges metszeni, de nyáron, amikor már virágba borultak, érdemes egy kissé megmetszeni őket, illetve eltávolítani az elnyílt virágokat, hogy a növény minden energiájával az új virágok hozatalára és nevelésére koncentrálhasson.
Az idősebb, több éves töveket tavasszal kell visszavágni. Csak akkor kezdjünk neki a tavaszi metszésnek, amikor már előtörnek a friss hajtások. Azonban ekkor már a fás hajtásokat nem szabad visszavágni. Az idősebb levendulatöveket egyharmadig vágjuk vissza, egészen addig a pontig, ahol még a száruk nem fás. A fiatalabb töveket azonban egészen a tövükig vissza lehet metszeni.
A levendulát nyár végén is érdemes megmetszeni egy kissé, a virágzás végén. Ekkor tudjuk formára metszeni. A hajtásokat nyugodtan vágjuk vissza a felére, hiszen így is marad elég, hogy a növény télen se fagyjon meg. Azonban később már nem szabad megmetszeni a növényt, mert védtelenné válik a fagyokkal szemben.
Rengeteg finomság is készülhet a levendulából, így akár szörpként, fagylaltként is megkóstolhatjuk, virága pedig kitűnő dekoráció lehet bármilyen ételre is kerüljön belőle. Bőrnyugtató és regeneráló hatása miatt a levendulát számos kozmetikai készítményben használják. Gomba- és baktériumölő hatása miatt dezodorokban is alkalmazzák. Bár mi nagyon szeretjük az illatát, a szúnyogok kifejezetten ellenszenvesnek találják, így kitűnő szúnyogriasztó is. Ha pedig későn jutott eszünkbe, és már megcsíptek minket, a csípésre kenve enyhíti annak viszketését.
2. Kapor
A kapor nem csak a tökfőzelékben és a kovászos uborka mellett állja meg a helyét, de még szebbé is varázsolja a kertet, miközben az egészségünkre is jó hatással van. A kapor nagyon kedvelt fűszer- és gyógynövény.
A kapor közepesen melegigényes, kezdetben inkább az alacsonyabb hőmérsékletet kedveli, míg bimbós állapotában melegebbre van szüksége. Magról szaporítható, melyek akár 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra. Márciusban vethetjük, hiszen az ekkor előforduló fagyok sem ártanak meg neki. Ha a kertünkben van sárgarépa, hagyma vagy bab, akkor ültessük a kaprot ezek közé, hiszen így el tudja űzni azok kártevőit.
A kapor nem csak a kovászos uborka mellett, de a kertben dísznövényként is megállja a helyét. Fotó: Pixabay
A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően a 14-21 napon kelnek ki a kis növények. Ne adjunk trágyát a földhöz, mert akkor nagyon hamar megnőnek, és így jóval alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk. Ha nincs kertünk, akkor sem kell lemondani a kaporról, hiszen cserépben és virágládában is kitűnően megél. Nagyon oda kell rá figyelni, hogy kellő mennyiségű vizet kapjon, nehogy elszáradjon, de a pangó víz szintén nem tesz jót neki.
Kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, azonban a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Az ernyők megjelenéséig nincs szüksége öntözésre, azonban ekkor már sok vizet kell biztosítani a számára. A talaj iránt kevésbé érzékeny, így a homok kivételével szinte bárhol megterem. Mivel nagyon rövid, alig 3-4 hónapos a tenyészideje, akár elő- és utónövényként is termeszthető.
A kapor levele, fiatal virága és beérett termése is alkalmas fűszerezésre. Ráadásul erős illata távol tudja tartani a rovarokat. A belőle készült tea kiváló vízhajtó, de sokat segít felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de serkenti a tejképződést, és tumor megelőző hatása is van.
A kapor A-, B- és E-vitaminokban gazdag, ezen kívül nagyon sok ásványi anyag található meg benne, mint például a kalcium, vas, réz, magnézium, cink, foszfor és a folsav. A kapor fogyasztása tehát nem csak ízletes, hanem az egészségünkre nézve is nagyon sok jótékony hatással jár.
3. Rozmaring
A rozmaringnak olyan csodás az illata, hogy belőle készült az első alkoholos virágparfüm is, ráadásul annyira népszerű lett, hogy jó időre háttérbe tudta szorítani a rózsavizet.
Kiválóan hat a memóriánkra, javítja a közérzetünket, de emellett gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása is van. Illata enyhíti a stresszt és a szorongást és a kedvünk is jobb lesz tőle. Kiválóan védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, és segít a szervezet méregtelenítésében is. Sőt, még a különböző bakteriális fertőzések sem kaphatnak esélyt, hiszen a rozmaring megvéd minket tőlük.
A rozmaringtól jobb lesz a kedvünk és a memóriánk is. Fotó: Pixabay
A rozmaring kiváló dísze lehet a kertünknek, de akár cserépben is nevelhetjük. Ez a télálló cserje még sövényként és szegélynövényként is megállja a helyét. A rozmaring szaporítása történhet magvetéssel, szárdugvánnyal vagy bujtással.
Mivel a rozmaringról szereti a meleget, a kert napfényes részét válasszuk ki számára. Télen feltétlenül gondoskodjunk a takarásáról. Ha cserepes növényként tartjuk, akkor télre tegyük az otthonunk egy hűvösebb részébe.
A rozmaring a laza szerkezetű, tápanyagban dús, jó vízgazdálkodású földet kedveli. Szárazságtűrő növény, ezért ügyelni kell rá, hogy ne öntözzük túl. Az ideális időszak az elültetésére március és április közé tehető. Az ültetés során szórjunk rá virágföld keveréket, majd alaposan öntözzük meg. Mivel jól tűri a szárazságot, elég, ha hetente egyszer öntözzük meg, ügyelve rá, hogy ne pangjon a víz alatt, hiszen akkor könnyen tönkremehet.
A rozmaring metszésével alakíthatunk a formáján. A metszés ideje tavasztól a fagyok beálltáig tart. Lehet gömb formája, melyet törzsre nevelünk. Ilyenkor olyan magasságig távolítsuk el a hajtásokat, ahonnan a gömböt ki akarjuk alakítani. A törzs kinevelésekor hagyjunk meg egy erős hajtást, a többit tőből távolítsuk el, és ezen az egyetlen hajtáson növesszük meg a koronáját.
Csodás növényekben gazdag kertet kívánunk!
