Mind Baranya, mind Tolna vármegye területe vizes élőhelyekben igen gazdag, de sajnálatos módon mindkét vármegye álló és áramló vizeiben számos idegenhonos faj jelenlétét bizonyították az elmúlt évtizedekben. Az észak-amerikai eredetű, inváziós cifrarák (Faxonius [Orconectes] limosus) első hazai példányainak észlelése után napjainkra hazánk leggyakoribb tízlábú rákfajává vált.
A Duna Baranya és Tolna vármegyei szakaszán az 1990-es évek második és a 2000-es évek első felében észlelték a folyam főágában és a hullámterén található mellékágakban, így számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb további vízrendszerekben is megjelenik. Bár a cifrarákot a Dráva horvát és szlovén vízgyűjtőjén már korábban kimutatták, a folyó magyarországi vízrendszerében az elmúlt egy évtizedben nem jelezték.
A 2015 márciusa és 2024 február között, Weiperth András, Király Kinga és Bányai Zsombor Márk által végzett hidrobiológiai felmérések eredményeként sikerült kimutatni a cifrarákot Baranya vármegyében a Lánkai-patak dunaszekcsői (46,093025É, 18,755289K), a Véméndi-patak bári (46,053794É, 18,719621K), a Fekete-víz szaporcai (45,806682É, 18,102766K), a Gordisai-csatorna torkolat feletti szakaszán (45,769381É, 18,246824K).
A cifrarák megjelenését Tolna vármegyében a Csámpai-patak 6. számú főút alatti (46,562744É, 18,829471K), a patakot befogadó Faddi-Duna mellékágban (46,446820É, 18,856796K), a Kabszegi-tóban (46,402469É, 18,718837K), a Bátai-holtágban (46,131370É, 18,789046K), a Szekszárd-Bátai-főcsatorna öcsényi (46,310019É, 18,740896K) és sárpilisi (46,245342É, 18,721208K), a Lajvér-patak bátai (46,130029É, 18,776509K), a Szálkai-víztározó alatti (46,256046É, 18,609949K) és a Völgységi-patak szekszárdi (46,378394É, 18,67341K) szakaszán észlelték.
A vízfolyásokban, valamint egyes természetes és mesterséges állóvizekben megjelenő, esetenként jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek a holtágak, horgász- és haltermelő halastavak ökológiai állapotára is.
A cifrarák megjelenése és terjedése a még mindkét vármegyében megtalálható folyami rák (Astacus astacus) és kecskerák (Pontastacus leptodactylus) állományaira is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként a még megmaradt állományokat is megfertőzheti.
Forrás: haltanitarsasag.hu
Indexkép: Shutterstock