Egyebek közt erről is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában Nagy István agrárminiszter. Mint elöljáróban leszögezte: nem katasztrófaként kell tekinteni a vízre, hanem gazdálkodni kell vele. Azt azonban már helyben kell megnézni, hogy melyik módszer a jó: az árasztásos, a fokgazdálkodás, a csatornából történő öntözés, vagy például a fúrt kút.

A tárcavezető arra is rámutatott: a rendszerváltás előtt Magyarországon 400 ezer hektáron már volt kiépített öntözés. Ezért az elsődleges cél az, hogy ezeket a területeket tudjuk ismét öntözni.

"Jelenleg 229,5 ezer hektár az öntözhető terület a KSH adatai szerint, ami 2018 óta 47 százalékkal növekedett, ez szerintem óriási siker. Közben pedig a gazdálkodók a régi, korszerűtlen öntözési infrastruktúrájukat lecserélték, amihez 175 milliárd forint pályázati forrást biztosítottunk. Öntözésfejlesztésre november elején írtunk ki két újabb pályázati felhívást, 65,8 milliárd forintos keretösszeggel, a hatékony, víztakarékos módszerek alkalmazásának támogatására. Megteremtettük az ideiglenes víztározók kisajátítási lehetőségeit is: öt tó, több mint ötmillió köbméter vízbefogadó képességgel működésbe is lépett. Ahogy sikerül a forrást előteremteni, fokozatosan haladunk előre, az ideiglenes záportározókat kisajátítjuk és végleges víztározókká alakítjuk. Megújítottunk 2177 kilométer csatornaszakaszt kotrással és mederkarbantartással, valamint felújítottunk vagy átépítettünk több mint háromszáz műtárgyat és 33 szivattyútelepet" – mondta Nagy István.

Forrás: Világgazdaság.hu

Indexkép: Pixabay