Most érdemes gondolkodni
A 24.hu megszólaltatta Angyal József okleveles adószakértő, aki úgy vélekedett, hogy azok a családos kisadózók, akik a jogszabályváltozás miatt kiesnek a tételes adózásból, a családi adókedvezmény igénybevételével pénzhez juthatnak. Nagycsaládosok esetében, amennyiben az ex-katás magas keresettel rendelkezett, szabad szemmel is jól látható összegű „szja-visszatérítésre” lehetnek ugyanis jogosultak. Azok, akik főállásban katásak, az év vége átalányadózóként lehet kedvezőbb, mint volt katásként.
A kata eltörlésével belép a családi kedvezmény
A jelenlegi szabályozás szerint a katásoknak nem jár a családi adó- és járulékkedvezmény, lévén a kata nem számít sem szja-nak, sem járuléknak. Azoknak viszont, akiknek szeptembertől más adózási formát kell találniuk, és egyben családosok, a választott új adózási formákban (átalányadózás, egyéni vállalkozói, stb.) már elérhetővé válik a családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésének lehetősége.
Ez a lehetőség természetesen januárig visszamenőleg megilleti majd őket.
Az 24.hu cikkében közölt indoklás szerint: függetlenül attól, hogy az év első nyolc hónapjában nem voltak jogosultak katásként a családi kedvezményre, a hátra lévő négy hónapra akár az egész évi családi kedvezmény jár nekik, ha van annyi szja-köteles jövedelmük. Ennek az az oka, hogy a családi kedvezménynél nem kell arányosítani, ha valaki nem az egész évben szerzett szja-köteles jövedelmet.
Maga a NAV úgy rendelkezik erről, hogy a családi kedvezmény nem csak azokra a hónapokra jár, amelyekben valaki munkaviszonnyal rendelkezett. (De a munkaviszonyt helyettesíthetjük más szja-köteles jövedelemmel is.) A családi kedvezményt ezeknek megfelelően minden olyan hónapra érvényesíteni lehet, amelyben
-
a kedvezményezett eltartott után valaki családi pótlékra jogosult,
-
vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult,
-
vagy rokkantsági járadékban részesül,
és mindez független attól, hogy meddig állt fenn a munkaviszony. A családi kedvezményt a teljes évi összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni személyi jövedelemadó, valamint – családi járulékkedvezményként – a társadalombiztosítási járulék összege terhére lehet érvényesíteni - írja a 24.hu.
Azoknak, akiknek szeptembertől más adózási formát kell találniuk, és egyben családosok, a választott új adózási formákban elérhetővé válik a családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésének lehetősége. Kép: Pexels
Kata példa
A szakértő példájában szereplő három gyerekes, magas jövedelmű katás szeptembertől szja-köteles jövedelemmel rendelkezik, és azonnal havonta érvényesítheti a havi családi kedvezményt. 2023-tól adóbevalláskor az év első nyolc hónapjára járó családi kedvezményt is beállíthatja, ha ehhez megfelelő mennyiségű bevétele is volt az év utolsó négy hónapjában.
Általányadózásra váltás esetén az év közbeni átállás miatt arányosítani kell, azaz szeptemberre és az év maradék hónapjaira maximum 8 millió forint árbevétel szerezhető. Ebből a 40 százalékos költséghányaddal számolva (ez lehet 80 százalék is!) 2 millió forint adómentes, de főállású vállalkozóként ilyenkor is meg kell fizetni a minimálbér után járó adót és járulékot, szja-t, tb-járulékot és szochót. Így bőven van miből érvényesíteni a családi adó- és járulékkedvezményt.
De mennyi az annyi?
Három gyermek esetén 800 ezer forint is visszajárhat, amit a 24.hu szakértője össze is vetett az idei maximális szja-visszatérítés 809 ezer forintos összegével. Ha nincs ennyi gyerek, vagy jövedelem, akkor csökkenhet a visszaigényelhető adó és járulék.
A NAV internetes oldalán található vállalkozói kalkulátorral ellenőrizhetjük az átalányadózás és az egyéni vállalkozás adóterhelését. Kép: Pexels
Mi lesz a nyugdíjasokkal?
Angyal József kitért arra is, hogy az év végi változások a másodállású, és nyugdíjas katásoknak is plusz bevételt jelenthetnek. A rájuk vonatkozó példa szerint havi 550 ezer forint bevétellel számolva a nem főállású, és a nyugdíjas átalányadó szerint adózók kevesebb adót és járulékot fizethetnek, mint katásként eddig. A főállású általányadózók adóterhei ugyanakkor nőhetnek.
Főállás esetében ugyanis átalányadózást választva az 550 ezer forintos havi bevétel mellett év végéig 177 ezer forinttal több adóteher keletkezne, másodállásban azonban 30 ezer forint megtakarítás lesz a mérleg, nyugdíjasként pedig kis híján 67 ezer forint megtakarítás. Jövőre, amikor már a teljes évvel kell számolni, változnak ezek a számok, arányok is - mondta el Angyal József.
A NAV internetes oldalán található vállalkozói kalkulátorral ellenőrizhetjük az átalányadózás és az egyéni vállalkozás adóterhelését. Ügyeljünk rá, hogy a kalkulátor az éves bevétellel számol, és nem a fennmaradó négy hónappal.
(Forrás: hír.24)
