Almafa metszése: részletes tanácsok a szakértőtől

A metszés művészet: érezni kell, hogy az adott növényegyed hol tart az életciklusában, milyen hatások érték és erre hogyan szeretne reagálni! A metszés játék a növényi hormonokkal: a csúcsrügyekben képződő vezérhormon, az auxin, illetve a hajtásnövekedést szabályozom gyökérben képződő citokininek és az ízközök (internódiumok) növekedését szabályozó gibberelinek arányát állítjuk be azáltal, hogy melyik részét vágjuk le a növénynek. Tehát a metszés nem pusztán "néhány ág" eltávolítása, hanem a növény hormonháztartásába történő markáns beavatkozás!

Kell-e metszeni?

• Igen, a kultúrnövények (gyümölcstermő fák és cserjék) nem léteznek a természetben, több ezer éves kultúrevolúció (ember irányította evolúció) eredménye, így élettartamukat növeljük a szakszerű metszéssel.
• Igen, mert ezen növények "célja" a gyümölcs fejlesztés.
• Igen, mert a növényvédelem alapja a szakszerű metszés: nemcsak a kórokozók és kártevők megjelenését előzhetjük meg vagy jelenlétüket limitálhatjuk, hanem a felhasználandó növényvédő szer mennyiségét csökkenthetjük metszés révén.

Mi a célja a metszésnek?

• Vegetatív (hajtások, levelek) és generatív részek (virágok, majd termések) optimális arányának kialakítása.
• Növényvédelem: beteg részek eltávolítása, optimális koronasűrűség a kórokozók terjedésének megelőzésére vagy mérséklésére.
• Élethossz növelés: hiszen a metszés révén optimálisan megújulásra serkentjük a növényt.

Mikor kell metszeni?

Magyarországon még mindig az a mára már meghaladott nézet van, hogy tél végén. A „téli” metszés ideje november és március közé tehető, lombhullástól rügyfakadásig végezzük. Virágzásban metszeni káros, mert jelentős mennyiségű virágot sodrunk le, a nedvkeringés már intenzív, így jelentős a „vérveszteség”, ugyanakkor könnyű és a sebek tisztulnak a kifolyó növényi nedvektől. A sebkezelésre kiváló sebkezelő anyagok vannak, ne a fák "vérét" folyassuk erre a célra, mindig kezeljük le a sebfelületeket!

Az almatermésűek közül a körte és alma esetén a nyári zöldmetszés a legoptimálisabb, ám átlátni a dúsan kilevelesedett lombkoronát már igen nagy szakértelmet igényel, holott ekkor regenerálódnak a legjobban a sebfelületek és a rügyek differenciálódását (hogy termő- vagy hajtórügy legyen) is elősegítjük, ezzel szemben a birs (minimális) metszését télen célszerű elvégezni.

Alany-nemes kölcsönhatás

Csak hatóság által certifikált gyümölcsfát vásároljunk! A certifikációs szalagon megtalálja a növény tudományos és magyar faj- és fajtaneve mellett az alany fajtáját is. Az alany alapvetően határozza meg a nemes méretét és növekedési erélyét, ezáltal a metszés módját és intenzitását is. Gyenge alanyokon (almafánál M9, M26, M27; körténél és birsnél galagonya vagy birs) a nemes gyengén fejlődik, hamarabb fordul termőre, kis termetű marad a fa és hamarabb öregszik el, ezzel arányosan a közepes alanyokon (alma esetében MM 106, 111) közepes, erős alanynál (vadkörte) erős a növekedési erély – ezzel arányosan kell a metszést is végeznünk.

A certifikációs szalagon megtalálja a növény tudományos és magyar faj- és fajtaneve mellett az alany fajtáját is – forrás: Nébih

Miért vannak koronaformák?

Fontos, hogy minden növényfajnak és azok fajtáinak megvan az optimális, kísérleti úton kialakított koronaformája! A koronaformák nem a kertészek úri hóbortja, hanem a fajra és fajtára jellemző koronaforma kialakítása és fenntartása növeli a növény megújuló képességét, segíti a gyümölcskötődést és gyümölcsfejlődést, csökkenti az alternálást, azaz, hogy egyik évben „megszakad” a termésektől a fa, következő évben pedig csak lombja van.

Mennyi időnként kell metszeni?

Fontos, hogy metszéskor ne csak az adott pillanatra koncentráljunk, mérjük fel a fa vitalitását és tervezzük meg, hogy a fa fejlődését milyen irányba szeretnénk irányítani a következő 3–5 évben. Nincs szükség ugyan minden évben az adott fa metszésére, de minden évben „metsző szemmel” kell megnézni a fákat és egyedi ellátásban kell őket részesíteni.

Mikor lemosó permetezzünk?

Akár ökológiai, akár hagyományos növényvédő szert használunk, mindig metszés után végezzük el a lemosó permetezést, mert:

• jóval kevesebb permetezőszerre van szükség, hiszen kisebb felületre kell kijuttatni,
• nem magunkra kenjük metszés során a korábban kijuttatott vegyszer maradványát,
• a nyesedék vegyszermentes, így felhasználható kerti sütögetéshez, magaságyáshoz, vagy házi kedvenceink (tengerimalac, hörcsög, egerek, madarak) etetésére.

Bárki által elvégezhető 5 metszési főszabály:

• sérült részek eltávolítása,
• beteg részek eltávolítása,
• keresztbe vagy befelé (sudár) felé növő részek eltávolítása,
• sebfelület kezelése speciális sebkezelő anyagokkal,
• tő- és törzssarjak tőből történő eltávolítása.

A metszés lelke – a termőrészek ismerete

Az almatermésűek termése vegyesrügyből fog fejlődni: azaz a rügy hajtás- és virágkezdeményt is tartalmaz. A vegyesrügyek a termőrészek csúcsán fejlődik, ezért a vesszők csúcsának lemetszését kerülni kell! Ameddig a régi és hagyományos fajták esetében  általában középhosszú és hosszú termővesszők vannak túlsúlyban, addig a modern fajták esetében a termődárdák, termőnyársak és termőkalácsok vannak túlsúlyban, azok is a gallyak és ágak középső és alsó részén fejlődnek.

Termőrészek – forrás: Dr. Kerényi-Nagy Viktor

Az alma metszését alapvetően a fajta határozza meg, mivel a fajta meghatározza a kialakítható koronaformát. A régi és hagyományos fajtákat (ahol a termőrészek hosszú termőhajtásokon fejlődnek) szabad, szabad orsó vagy termőkaros orsó koronaformára metsszük, ezzel szemben a modern fajtákból (ahol a termőrészek a sudárhoz esnek közelebb) már kialakíthatunk szuperorsót, Haag-sövényt, Hungária-sövényt vagy alakfát is. A körte metszése hasonló az almáéhoz, a legtöbb fajta esetén a termőbogok ifjítása a legfontosabb.

25 éves Éva almafajta hungária-sövényként – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor 25 éves Gála almafajta hungária-sövényként – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor

Az almatermésűek esetén metszésekor az adott fás részt vagy tőből távolítjuk el, ekkor nem fejlődik hajtás, vagy  „gyűrűre metsszük”, azaz a fás rész alsó 0,5 cm magas részét meghagyva serkentjük a hajtásképződést! Ebben az esetben nyáron szükséges a hajtásválogatás.

Az alma és a körte termőrészei:

• termődárda:  legfeljebb 5 cm-es, egyéves termőrész, csúcsán vegyes rügy, oldalán fejletlen hajtásrügyek,
• sima termőnyárs: 5–15 cm-es, egyéves termőrész, csúcsán vegyes rügy, oldalán fejlett hajtásrügyek,
• középhosszú vagy hosszú termővesszők: 15–40 cm-es vagy 40 cm feletti, egyéves termőrész, csúcsán vegyes rügy, oldalán fejlett hajtásrügyek,
• termőkalács (termőbog): rövid, zegzugos, többéves termőrész, a néhány éves termőbogok a legértékesebbek, mintegy 4–5 év alatt elöregednek és túlzsúfolttá válnak, ilyenkor érdemes kettő–három termőrészig visszavágni, megújítani.

Termődárda – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor Termőbog – fotó: Dr. Kerényi-Nagy Viktor

Metszéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek

• a pergő kéregdarabok eltávolítása, mivel a különböző kártevők (pl. almamoly, keleti gyümölcsmoly) előszeretettel bújnak meg alattuk,
• „gyümölcsmúmiák” eltávolítása, ezáltal csökkentjük a (pl. monília) fertőzés lehetőségét.

Birs metszése:

• gyökér-, tő- és törzssarjak eltávolítása,
• túl sűrű, összegabalyodott koronarészek ritkítása,
• vízhajtásokból fejlődő hosszú termővesszők eltávolítása abban az esetben, ha nem kívánjuk a korona megújításában használni azokat.

Bátran álljunk neki, de inkább gyengébben metszünk és figyeljünk növényeink válaszaira, sokat tanítanak nekünk!

Jó kertészkedést kívánok!