Idén különösen sok gyilkos galóca lepte el a hazai erdőket, mely gombafaj a felelős a halálos gombamérgezések 98 százalékáért, azonban számos más gombával is óvatosnak kell lennünk, hiszen hazánkban több olyan gomba van, melynek fogyasztása végzetes lehet.
A divany.hu Szűcs Béla gombaszakellenőr és a Miskolci Gombász Egyesület segítségével mutatott be néhányat ezek közül.
Gyilkos galóca
A gyilkos galóca és rokon fajainak – így a fehér és a hegyeskalapú galócának – egyetlen termőteste két-három felnőtt ember számára elegendő halálost dózist rejt. Elfogyasztása után 6-24 órával csillapíthatatlan hányás következhet be, majd átmeneti javulás után a mérgezett néhány napon belül máj- és veseelégtelenség következtében meghalhat.
E gomba kifejlett lemezei mindig fehérek, ahogyan fehér színű a lelógó gallérja és a bocskora is – ezek együtt különböztetik meg más hasonló fajoktól. A gomba 5-15 centiméter átmérőjű, domború, majd ellaposodó kalapja olajos olíva-, sárgás-, barnászöldes színű, de lehet fehéres is. Gyakran benőtten szálas, és rajta csak ritkán látható fehéres burokmaradvány. Lemezei sűrűn és szabadon állók, szélesek, fehérek, a tönkje pedig 7-20 centiméter hosszú, 1-2,5 cm vastag, hengeres, fehéres, gyakran zöldes, márványozott felületű.
Gyilkos galóca – fotó: Shutterstock
Fehér galóca
A mérgező gombák másik veszedelmes faja a lomberdőkben és lombos fás parkokban, tölgyesekben élő fehér galóca, amely méreganyagai és a mérgezés lefolyása tekintetében is ugyanolyan, mint a gyilkos galóca.
A halálosan mérgező gombát ráadásul fehér színe miatt a kezdő gombászok a csiperkékkel téveszthetik össze, pedig azoknak sosincs bocskora, lemezeik pedig már fiatal korban sem teljesen fehérek – lehetnek például szürkések és rózsaszínűek –, később pedig csokoládébarnák.
A fehér galóca fehér színű, 3-8, esetleg 10 centiméter átmérőjű, félgömb alakú kalapja később sem terül szét, fehér színű lemezei sűrűn, szabadon sorakoznak egymás mellett. Gumóban végződő tönkje és gallérja is fehér, világos bocskora nem ritkán mélyen a talajban található.
Fehér galóca – fotó: Shutterstock
Mérges pókhálósgomba
A júliustól októberig lomberdőben, főleg tölgy alatt, savanyú talajokon növő gombafaj Magyarországon ritka, de szintén halálosan mérgező lehet, és idén nyár elején viszonylag sok termett belőle hazai erdeinkben.
Méreganyaga a vesét károsító orellanin, amely súlyosabb esetekben két-három napos lappangási idő után halált is okozhat.
Ha e gomba fogyasztója sokkal hosszabb lappangási idejű enyhébb mérgezést kap, valószínűleg maradandó károsodás nélkül meggyógyul.
E gombafaj jellegzetessége a 3-8 centiméter széles, narancsos-rókaszínű, narancsbarnás vagy sötét vörösbarna, bársonyos, közepén többnyire tompán púpos kalapja, az ugyancsak narancsvöröses, majd rozsdabarnássá váló, vastag és széles lemezei, valamint hengeres, alul elvékonyodó, sárgás, rozsdasárgás, többnyire sima felületű tönkje.
Mérges pókhálósgomba – fotó: Shutterstock
Begöngyöltszélű cölöpgomba
Súlyosan mérgező a lombos és fenyőerdőkben, valamint parkokban növő, de nyártól késő őszig a kertben is megtalálható begöngyöltszélű cölöpgomba. Az általában 8-15 centiméteres, világos vagy sötétbarna kalapja a domborúból ellaposodik vagy tölcséres lesz, és különös ismertetőjele, hogy széle begöngyölt.
Ha megsérül, kalapja, rövid, zömök tönkje, keskeny lemezei és húsa is hamar sötétbarnára változik.
Begöngyöltszélű cölöpgomba – fotó: Shutterstock
Nagy döggomba
Kellemetlen gyomor- és bélbántalmakat okoz a nagy döggomba fogyasztása is, amely tünetek akár már negyed óra múlva, de két órán belül mindenképpen jelentkeznek. E fajjal leggyakrabban júniustól októberig főként lomberdőkben találkozhatunk.
Nem nehéz összetéveszteni az ehető májusi pereszkével. Az 5-20 centiméter átmérőjű, fehéres, krém- vagy akár okkeres bőrszínű, fiatalon domború, később ellaposodó, gyakran tompán púpos kalapja széle fiatalon begöngyölt, majd hullámos lesz. A lemezek fiatalon fehéresek, majd sokáig sárgás színűek, végül hússzínűek lesznek.
Redős papsapkagomba
Magyarországon nem gyakori faj a redős papsapkagomba, de rendkívül veszélyes, ezért fontos ismerni.
A savanyú talajú fenyvesekben előforduló faj a májat és vesét károsító giromitrint tartalmazza, a mérgezés 6-24 órai lappangás után heves hányással, véres hasmenéssel jelentkezik, de fogyasztása halált is okozhat.
A gomba kerekded, tompán csúcsos, tekervényes, ráncos, világos vagy vörösesbarna kalapjának átmérője általában 3-8, de akár a 12 centiméteres szélességet is elérheti, a később szabálytalanul üreges, fehér tönkje pedig kezdetben tömör.
Redős papsapkagomba – fotó: Shutterstock
A gombák fogyasztási szabályai
• A szakszerűen kosárba gyűjtött gombákat feltétlenül ellenőriztessük az arra kijelölt vizsgálóhelyeken vagy képzett szakemberrel.
• A már ellenőrzött gombákat otthon minél előbb tisztítsuk meg, és 24 órán belül használjuk fel. Ha nincs időnk még aznap elkészíteni, hűvös, jól szellőző helyen, egy rétegben kiterítve tároljuk a gombákat.
• A gombák tárolás és feldolgozás közben esetlegesen megváltozott színe és állaga, valamint a korábban nem látott jellegzetességek megerősíthetnek, ugyanakkor el is bizonytalaníthatnak abban, hogy a korábban meghatározott faj egy példányát tartjuk-e a kezünkben. Ha nem tudjuk eldönteni, inkább dobjuk ki.
• Ételkészítéskor a gombákat vágjuk kis darabokra, a rovar által megrágott részeket pedig dobjuk ki!
• Mindenképpen figyeljünk a gombák tönkjének felhasználhatóságára, mert néhány ehető kalapú gomba tönkje nem fogyasztható.
• Fogyasztáskor alaposan rágjuk meg a gombát, mert az nehezen emészthető.
• Kerüljük a túl nagy mennyiségű gomba fogyasztását.
• Léteznek Magyarországon is olyan ehető gombák, amelyek hőre bomló méreganyagokat tartalmaznak. A gyűrűs tuskógomba, a selyemgomba, a változékony tinóru például sütve, főzve ehető, de nyersen mérgező. Tehát figyelni kell az elkészítés módjára is.
• Fontos tudni, hogy a gyilkos galóca és a többi súlyosan mérgező gomba hatóanyaga sem forrázás, sem főzés után nem tűnik el, akkor is halálosan mérgező marad.
Forrás: divany.hu
_fill_540x300_0.jpg)
