Habár még messze van a tavasz, hamarosan már igencsak sokat tehetünk azért, hogy jövőre veteményesünk legyen, és szép virágok is nyíljanak a kertünkben. Ideje hát megtervezni, milyen finomságokat és szépségeket szeretnénk látni a kertünkben, vetési tervet készíteni, és idővel megvásárolni a vetőmagokat. Van ugyanis pár növény, amelyeknek már januárban el lehet vetni a magját.
Ahhoz, hogy a palántázás sikeres legyen, nagyon fontos, hogy megfelelő minőségű vetőmagot és palántaföldet használjunk, továbbá figyeljünk az adott növény fény- és hőigényére is. Különben nagyon sok pénz és munka veszhet kárba.
Ezeket a növényeket vetheted el januárban
1. A muskátli majdnem minden ház ablakában megtalálható. Nem is csoda, hogy ennyire kedvelt, hiszen gyönyörű szép, és hosszan virágzik. A muskátli magjait kis palántázó poharakba vessük, és vékonyan takarjuk be földdel. Egytized részben agyaggranulátummal kevert palántaföldet használjunk, a hőmérséklet 24 Celsius-fok legyen. A muskátli csírázása 3-12 napig tart.
A muskátli származási helye Dél-Afrika, ezért nagyon fény- és melegkedvelő növény. A legjobban a déli fekvésű helyeket kedveli, és nagyon nem érzi jól magát a hűvös, nedves területeken. Habár a muskátli közepesen vízigényes, nyáron jobban oda kell rá figyelni, és gyakrabban kell öntözni. Azonban nem mindegy, hogy mivel. A muskátli nem kedveli a csapvizet, mert érzékeny a magas klórtartalma miatt. Ezért, ha tehetjük, öntözzük inkább esővízzel, vagy hagyjuk állni a csapból kiengedett vizet pár órán keresztül.
De soha ne álljon pangó vízben, mert abban könnyen elrothadhatnak a gyökerei. Az öntözésnél vigyázzunk, hogy ne legyenek vizesek a levelei, mert azok sajnos gombák és bacilusok támadásainak lesznek kitéve. Éppen ezért locsoljunk inkább reggel, hogy estére meg tudjanak száradni a véletlenül vizessé vált levelei is.
A talaj iránt nem igényes a muskátli, de ha azt szeretnénk, hogy tényleg szemet gyönyörködtető legyen, ültessük tápanyagban dús, jó vízáteresztő és vízmegtartó képességű talajba. Érdemes mindig eltávolítani róla az elszáradt virágokat, hiszen ezzel minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani. .
Tavasszal metsszük meg a muskátlit. Ekkor az elsárgult és a gyengébb hajtásokat metszőollóval vágjuk le, de ne vigyük túlzásba. Rendszeresen adjunk az öntözővíz mellé tápoldatot, azonban ne adjunk neki két hétnél gyakrabban, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el, és megmérgezzük. Ha van egy kis kávézaccunk, dobjuk rá a muskátli földjére. Örülni fog neki.
Nagyon fontos, hogy jó minőségű vetőmagokat használjunk. Fotó: Shutterstock
2. A dáliát is januárban vethetjük el. A dália júliustól novemberig virágzik, ezért érdemes helyet adni neki a kertben vagy a balkonládában. 1-2 szem magot vessünk a palántázó tálca rekeszeibe. Érdemes 9 rész palántaföldből és 1 rész vermikulitból álló ültetőkeveréket használni. A dália által kívánt hőmérséklet 18-21 Celsius-fok között legyen, a csírázás 5-20 napig tart.
A dália az őszirózsák családjába tartozik. Magassága szerint van alacsony, középmagas és magas dália. A legmagasabbak akár a másfél métert is elérhetik. Amikor már nem kell félteni a fagyoktól, keressünk számára a kertünkben egy szélvédett helyet, ahol legalább napi hat órán át sütkérezhet a napsütésben. Az árnyékot nem kedveli, így ne ültessük épületek, vagy fák árnyékába. Nem csak a kertben gyönyörködhetünk benne, hiszen ha még bimbós állapotában kerül vázába, nagyon sokáig csodálhatjuk a szobában is.
A dália számára fontos a rendszeres öntözés, azonban ne álljon pangó vízben, és minél kevésé kerüljön a vízből a leveleire. Mindig távolítsuk el a dáliáról az elhervadt virágait, hiszen így minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani.
Egy tőből több hajtása is növekedik, ezért, ha bokrosítani szeretnénk, akkor hagyjuk meg ezeket, de ha azt szeretnénk, hogy szép, nagy virágok nyíljanak rajta, akkor csak az erős hajtást hagyjuk meg. A dália a legszebben akkor mutat, ha csoportosan ültetjük, akár színek szerint válogatva, akár vegyesen.
Fontos, hogy a dália a virágzás alatt kéthetente káliumban gazdag növénytápot kapjon. Mivel a dáliákat sajnos nem csak mi szeretjük, hanem a levéltetvek és a csigák is, rendszeresen vizsgáljuk át és szükség esetén permetezzük őket. Trágyát csakis az elültetése előtt tegyünk a talajba, mert a nitrogén arra fogja ösztönözni, hogy a lombozatát növelje, és nem a virághozásra.
A dáliákat teleltetni kell. Ehhez még a fagyok beköszönte előtt ki kell emelni a gumókat, le kell róluk rázni a földet, és vissza kell vágni a szárakat 10-15 cm-es csonk meghagyásával. Ezután hagyjuk megszáradni, majd tegyük a gumókat vékony réteg homokba, vagy tőzegbe. A ládát, amibe tettük őket, tartsuk fagymentes, hűvös, száraz és sötét helyen.
A dáliát nem csak nézni lehet, hanem meg is szabad kóstolni. Aki még nem kóstolta a bundában sült dáliát, az feltétlenül próbálja ki! A titka, hogy a palacsintatésztában tej helyett fehérbort, a cukor helyett pedig sót használunk. Ebbe a masszába forgatjuk bele a dália virágait, majd forró zsiradékban aranyszínűre sütjük.
3. A bazsalikom májustól októberig áll a rendelkezésünkre, de ehhez januárban kell elvetnünk. Magját ritkásan vessük palántafölddel megtöltött palántázó poharak tetejére, és fedjük le vermikulittal. A hőmérséklet 15-25 Celsius-fok között legyen. A csírázás 14-21 napig tart.
A bazsalikom nagyon kedveli a meleg, félárnyékos helyeket. Legalább hat órán keresztül szüksége van a napsütésre. Minél kevesebb fény éri, annál alacsonyabb lesz a levelek illóolaj tartalma. A palánták nagyon hideg-érzékenyek, ezért fontos, hogy csak akkor kerüljenek ki, amikor már nem fenyegeti őket a fagy.
A palántákat óvatosan emeljük ki a cserépből, és ássunk számukra kétszer akkora ültetőgödröt, mint amekkora a cserép volt. A gödörbe szórjunk egy kevés komposztot, majd ültessük el a palántát olyan mélyre, mint amilyen mélyen a cserépben volt. Töltsük fel az ültetőgödröt virágfölddel és jó alaposan öntözzük be a talajt a növény körül.
A bazsalikomot rendszeresen öntözzük és gyomtalanítsuk. A legtöbb illóolaj a virágzó hajtásokban található, így ezeket érdemes folyamatosan vágni.
A 30-50 cm magasra megnövő, élénkzöld színű bokor szereti a jó vízgazdálkodású, termékeny talajokat. Tavasszal kéthetente, nyáron pedig hetente szedjük a leveleit.
4. A chili paprika és a padlizsán magjait is januárban vessük el. 2-3 szem magot vessünk egy-egy kis palántázó edénybe. Az ültetőkeverék palántaföldből és 10% homokból álljon, majd fedjük vermikulittal. A hőmérséklet 21-27 Celsius-fok legyen, a csírázás 3-10 napot vesz igénybe.
A sikeres terméshez elengedhetetlen, hogy ellenőrzött forrásból szerezzük be a magokat. A chili paprika palántája nagyon igényli a fényt. Mivel az otthoni fénymennyiség kevés lesz számára, a növények a fényforrás felé meg fognak nyúlni, ezáltal el fog vékonyodni a száruk, és gyengék lesznek. A fényhiány miatt a növények jóval érzékenyebbek lesznek, így gyakrabban fordulhatnak elő náluk a különféle gombás megbetegedések. Éppen ezért nem árt, ha mesterséges fényt biztosítunk a palánták számára, amely kertészeti boltokban szerezhető be.
A csíráztatásnál a tálcákat zárjuk le folpackkal, mely segít bent tartani a hőt és a párát. Azonban ügyelni kell rá, hogy elkerüljük a penészedést és a gombásodást, így naponta levegőztetni kell, miközben ügyelni kell rá, hogy a földje soha ne száradjon ki.
A chili paprika magjait januárban érdemes elvetni. Fotó: Shutterstock
A chili palánták hőigénye csírázáskor magas, szikleveles korban alacsonyabb, a lomblevelek kifejlődésekor pedig ismét magasabb. Az optimális hőmérséklet csírázáskor 28-32 Celsius-fok, a szikleveles fázisban 17-22 Celsius-fok, míg a lombleveles növényeknél 20-24 Celsius-fok. Az ideális páratartalom 70-80%.
A kicsírázott magokat vessük könnyű, laza szerkezetű, enyhén savas talajba. Amikor megjelennek a lomblevelek, nagyobb párologtatásra van szükség, és egyre több öntözésre.
A chili paprika érzékeny a hidegre, így teleltetésre van szüksége. Télen, amikor a hőmérséklet lecsökken, a chili paprika nyugalmi állapotba kerül és tavasszal hajt ki újra. Azonban télen is szüksége van fényre, és legalább 18-22 Celsius-fok közötti hőmérsékletre. Azonban alacsonyabb hőmérsékleten jóval kevesebbet párologtat, így nincs szüksége olyan mértékű öntözésre, mint az év többi szakaszában. Tavasszal, amikor megindul a hajtásnövekedés, nitrogén-tartalmú műtrágyát adagolva segíthetünk neki a fejlődésben.
A padlizsán imádja a napfényt, így a kert legnaposabb területét válasszuk ki számára. A legjobban a jó vízelvezetésű, homokos-agyagos talajt kedveli, és igényli a magas tápanyagtartalmat is. Éppen ezért fontos, hogy egy héttel a kiültetés előtt keverjünk érett istállótrágyát az ágyásába.
Kiültetéskor a palántákat 60-70 cm távolságra ültessük egymástól, a sortávolság pedig egy méter legyen. Fontos, hogy az ültetést követően alaposan öntözzük meg, majd mulcsozzuk, hogy minél több nedvesség és minél kevesebb gyom vegye körül. Már ekkor érdemes támasztékról gondoskodni a növény számára. Biztosítsunk a padlizsán részére karót, amelyen fel tud futni.
Ha szép, nagy padlizsánokat szeretnénk, akkor csak maximum 6 gyümölcsöt hagyjunk fejlődni. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy amikor már látjuk, hogy megfelelő mennyiségű gyümölcs lesz, a többi virágot távolítsuk el.
A talajnak ne csak a tetejét öntözzük, hanem alaposan nedvesítsük át a mélyebb rétegeket is. A csepegtető öntözés az ideális számára, mert így folyamatos vízellátásban részesül, de nem áll a pangó vízben. Az első fejtrágyázást akkor végezzük el, amikor a gyümölcsök a végleges nagyságuk egynegyedét elérték. Majd három hét múlva ismételjük meg a trágyázást.
Jó munkát és bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)