A konyha kulcsfontosságú helyszín a mindennapjainkban, az ott végzett tevékenységek nagy hatással vannak az egészségünkre és az életmódunkra. Nemcsak az a fontos, hogy milyen élelmiszereket, ételeket fogyasztunk, hanem az is, hogy azokat miként és miben készítjük el. Érdemes elgondolkodni a sokat vitatott teflonedények használatáról is, hiszen nincs olyan év, hogy ne lennének új elemzések arról, hogy a teflon mennyire káros az egészségre, vagy éppen arról, hogy ez a vélemény nem megalapozott – írja a greendex.hu.
Mi az a teflon, mi lehet a baj vele, miként áll jelenleg a vita, illetve milyen alternatívák léteznek a helyettesítésére?
Törvény is szabályozza, hogy miből eszünk
Az élelmiszerekkel közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagokra, – mint amilyenek például a csomagolóanyagok és az edények – szigorú uniós szabályozás vonatkozik. Ez a szabályozás előírja, hogy az élelmiszerekkel érintkező konyhai eszközök csak olyan anyagokból és eljárással készülhetnek, amelyekből a későbbiekben semmiféle anyag nem juthat az ételbe. A magyar jogszabály ezen kívül még azt is megtiltja, hogy ólom, kadmium, cink és sárgaréz közvetlen kapcsolatba kerüljön az élelmiszerekkel.
Mi a teflon?
A teflon egy olyan plasztik polimer, amelyet több vegyi anyagból állítanak elő. A leggyakoribb alkotóeleme a poli-tetrafluor (PTFE), amelynek a tulajdonságai nagyon ideálisak, hiszen kémiailag semmilyen más anyaggal nem reagál, így olyan réteget alkot, ami folyadéktaszító és súrlódásmentes. 1938-ban egy véletlennek köszönhetően fedezték fel, és a '40-es évektől kezdve forgalomban is van. Taszító hatása számos termék kitalálásában előny volt, de az '50-es évektől kezdve a fő felhasználási területe már a főzőedények gyártása volt.
A legnagyobb problémát vele kapcsolatban nem is a fentebb említett PTFE jelenti, hanem az a perfluor-oktánsav (PFOA vagy más néven C8), amelyet a gyártás során adnak hozzá, és amelynek közismerten komoly egészségkárosító hatásai lehetnek. Ez a vegyület nem csak a teflonban fordul elő, hanem a folttaszító textíliák és festékek előállításakor is alkalmazzák.
A PFOA – hasonlóan az ólomhoz – csak nagyon lassan ürül ki a szervezetből – fotó: pexels.com
Miért veszélyes?
A 2019-ben mutatták be a Mark Ruffalo nevével fémjelzett Sötét vizeken című hollywoodi, életrajzi ihletésű filmet, amiben az amerikai teflonmérgezés és az a körül kialakult botrány részleteire derült fény. Amerikában a DuPont gyár volt az a gyártó, ahol felfedezték, és nevet is adtak a teflonnak. A keleti part déli részén működő wilmingtoni üzemben azonban nem foglalkoztak a szabályokkal, és a káros PFOA-t a folyóba engedték, évtizedeken át mérgezve a helyi embereket és állatokat. A problémával csak a '90-es évek végétől kezdtek el komolyabban foglalkozni.
A PFOA megzavarja a hormonműködést, felelős lehet a pajzsmirigyrák, a vese- és májbetegségek, a meddőség és a hererák kialakulásában. Nagyon veszélyes a magzatokra és a fejlődésben lévő gyerekekre. A filmben saját magát alakítva feltűnik Bucky Bailey, aki a vegyszerek hatása miatt arcdeformációval született. A DuPont az érintetteknek 600 millió dollár kártérítést fizetett, majd 2017-ben be is zárt. A Wilmingtonban történt megbetegedések a gyárhoz voltak köthetőek – a kérdés napjainkban az, hogy egy átlagos, teflonedényt használó ember is ki van e téve hasonló veszélyeknek. A kérdés megválaszolására több tanulmány is született.
A PFOA – hasonlóan az ólomhoz – csak nagyon lassan ürül ki a szervezetből. Egy 1999-es vizsgálat eredményei szerint, az USA-ban az emberek 98%-ának jelen volt a vegyi anyag a szervezetében. Ez nagy felháborodást váltott ki, így végül az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) meghirdette a PFOA kivezetési programját, majd 2013-ra ki is vonták a gyártásból. (A teflont magát még készítik, de a PFOA-t már nem használják hozzá.)
Nem szabad túlhevíteni a teflonedényt!
Vannak dolgok, amelyekben a kutatók egyetértenek: ilyen, hogy a teflon magában nem mérgező, sőt még az sem gond, ha a leszakadó teflonpelyhet lenyeli az ember. A probléma a hevítéskor jelentkezik, akkor, amikor a teflon elkezd bomlani, és mérgező anyagok szabadulhatnak fel.
Hiába nincs már benne a PFOA, laboratóriumi körülmények között a PTFE is engedett ki magából olyan gázokat, amelyek hidegrázást, fejfájást váltottak ki. 2001-ben a "tefloninfluenzának" nevezett tünetek megjelenését okozó gáz felszabadulásához 360 °C volt elég, 2017-ben pedig már 8 perces 400 °C-os hevítés volt szükséges hozzá.
Otthon, főzés közben nem szoktunk hőmérőért nyúlni, hogy megmérjük a serpenyőben uralkodó hőmérsékletet. Amikor a zsiradék el kezd enyhén füstölni, akkor már elérte a 180 °C-os sütési hőmérsékletet – azaz egy egyszerű tojás, vagy hús sütésénél nem kell félnünk a túlhevítéstől. Csak akkor válhat veszélyessé a dolog, ha 7–8 percnél tovább, magas lángon vagy fokozaton hagyjuk ott az edényt.
Egy 2015-ös termékteszt során már a kész serpenyőket vizsgálták, amelynek eredménye szerint a 26 vizsgált termék hevítése közben semmilyen káros anyag szivárgása nem volt tapasztalható: 2013-tól ugyanis már a gyártás során melegítéssel eltávolítják a veszélyes anyagokat.
Arra a kérdésre, hogy a teflon az emberre káros-e, vagy sem, nem lehet biztos választ adni. A 2000-es évek botránya után változás történt a gyártásban, azonban arra mindenképpen érdemes ügyelnünk, hogy ne forrósítsuk fel a teflonedényt, ezzel magunkat és a serpenyőt egyaránt védjük. Mivel Kínában még lehetnek problémás anyagok a teflonban, csak biztos helyről szerezzük be az edényeinket.
Milyen más alternatívák vannak?
Szerencsére edények terén kellőképpen széles a kínálat, így nem lesz nehéz a teflonbevonatú konyhai eszközök helyett más alternatívát találnunk. Csak néhány példa:
- öntött vasedények – előállításuk a legtermészetesebb, ősidők óta használjuk őket, az ételünkbe nem kerülhet belőlük semmi ártalmas, újrahasznosíthatók. Egyedüli hátrányuk, hogy igen nehezek, emiatt a rakosgatásuk és tárolásuk macerásabb.
- kerámiaedények – természetes ásványi anyagból készülnek, léteznek olyan változatok, amelyeknek csak a belső felülete van bevonva vékony kerámiaréteggel, míg a drágábbak teljes egészében kerámiából vannak.
- réz- és alumíniumedények – manapság ezek is béleltek, azért, mert a nyers fémeknek a kioldódása sem tenne jót a szervezetnek.
- rozsdamentes acél edények – ezeknél sem kell tartani a vegyi anyagok kioldódásától, de sajnos könnyen leragadnak benne az ételek.
Természetesen nem kell azonnal lecserélni a jó állapotban lévő teflonserpenyőinket, hiszen ha odafigyelünk rájuk, még jó ideig semmiféle veszélyt nem jelentenek. Viszont fenntarthatósági szempontból jó döntés lehet, ha a következő vásárláskor már az öntöttvas változatot választjuk.
Indexkép: pexels.com
