Annak ellenére tapasztalják így, hogy a hazai és uniós támogatások, illetve a vidékfejlesztési pályázatok segítségére voltak az ágazatnak. Erről nyilatkozott Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a bárány magas ára is kedvezett a gazdálkodóknak.
A Magyar Állattenyésztők Lapját idézi cikkében a Világgazdaság. Kitérnek rá: lehetőségeik nagyban függnek az időjárástól. A nyár végi aszályokat könnyebben átvészelik, ellenben a téli és tavaszi csapadékhiányt megsínylik. Sok múlik azon, hogy áprilisban, májusban milyen a fűhozam, hiszen ekkor lehet betakarítani a nyári kiegészítéshez és a téli ellátáshoz szükséges takarmányt.
A szakértők szerint egyre csökken a legelők hozama és állateltartó képessége, ezért ideje átgondolni az állattartást a hagyományos juhtartó területeken. Mint írják, azokat fenyegeti igazán nagy veszély, akik nem tudják maguknak megtermelni a kiegészítő tömeg- és abraktakarmányt. A cikk idézi Csomai Gézát, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség alelnökét is, aki szerint egyre intenzívebben kell tartani a juhokat a hatékonyság fenntartása érdekében.
