Egy kis teatörténelem
A teaivás eredetileg Kínában honosodott meg, mielőtt meghódította volna a nyugati világot. A legenda szerint Kr. e. 2737-ben Shen Nung kínai császár elkevert néhány szárított levelet egy fazéknyi forrásban lévő vízben, majd megitta a történelem első csésze teáját. Hogy van-e igazság a történetben, azt nem lehet tudni, azonban a történészek már a Han-dinasztia idejéből származó sírokban is találtak teatartókat.
A szárított gyógynövényekből kinyert főzet lassan olyan népszerűvé vált, hogy egy Lu Yu nevű kínai író később, a Tang-dinasztia idején könyvet is írt a témában.
A teát mint italt Európában először a 16. század második felének írásos emlékei említik. A szárított leveleket valószínűleg portugál és holland misszionáriusok importálták Kínából Európába, ám a brit fordulópontot II. Károly angol király és Braganzai Katalin portugál hercegnő házassága jelentette. Katalin nagy rajongója volt a teának, így részben neki köszönhető, hogy az elterjedt itallá vált Nagy-Britanniában.
A rendszeres teafogyasztás egészségügyi előnyei
Számos tanulmány számolt be arról, hogy napi több csészényi tea elfogyasztása nagyon jótékony hatással van az egészségre: csökkentheti a szívbetegségek, a cukorbetegség, a stroke kockázatát, illetve az ezekből a betegségekből fakadó halálozási kockázatokat. Az eredmények szerint napi 4 csésze tea fogyasztására van szükség ahhoz, hogy ezek a pozitív hatások és előnyök érvényesülhessenek.
Az egészségügyi előnyök a polifenoloknak köszönhetők, melyek nagy mennyiségben vannak jelen a legtöbb teában, különösen a fekete, a zöld és az oolong teában. A polifenolok antioxidáns hatásokkal rendelkeznek, csökkentik a gyulladást és az oxidatív stressz mértékét a szervezetben, ezzel mérsékelve például a szívbetegségek kockázatait.
A zöld tea domináns polifenoljai, a katekinek különösen hasznosak lehetnek a betegségek megelőzésében, hiszen megvédik a sejteket a károsodásoktól.
A koffeines és a koffeinmentes teák egyaránt tartalmaznak értékes ásványi anyagokat: kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, nátriumot, rezet és cinket.
Napi több csészényi tea elfogyasztása nagyon jótékony hatással van az egészségre – fotó: Shutterstock
Egyes tanulmányok szerint a teában található katekin nevű polifenol és a koffein elősegíthetik a fogyást is annak köszönhetően, hogy pozitívan hatnak az anyagcserére.
Egyes kutatások kimutatták a teafogyasztók körében a szívbetegségek kockázatainak csökkenését. Elsősorban a zöld és a fekete teának voltak tulajdoníthatók ezek a pozitív hatások. Mindkét tea segíthet a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint csökkentésében is.
A zöld teában található katekinek pedig a vércukorszint szabályozásában lehetnek a segítségünkre, ezzel segítve megelőzni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kamillatea és a fodormentatea lehet leginkább segítségünkre a krónikus betegségek, különösen a cukorbetegség megelőzésében.
A polifenolok védő hatása nemcsak az akut és a krónikus betegségekkel szemben érvényesül (például elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek stb.), hanem a tea rendszeres fogyasztásával javulhatnak a kognitív funkcióink és csökkenhet a gyulladás is.
Azonban annak érdekében, hogy maximalizálni tudd a tea jótékony hatásait, néhány apró szabályt fontos betartani.
Teakészítés során gyakran elkövetett hibák
1. Nem megfelelő a vízhőmérséklet
A tea esetében sokat ronthat az ízvilágon, ha nem megfelelő hőmérsékletű vízben készítjük el.
A fekete tea ellenálló a hővel szemben, ezért ajánlott forrásban lévő, 90-100 Celsius-fokos vízben áztatni, de nem árt tudni, hogy alacsonyabb vízhőmérsékleten, hosszabb áztatási idővel is finom lehet.
A zöld és a fehér tea esetében azonban más a helyzet. Mivel a fekete teához képest kevésbé oxidált teafűből készülnek, a megszokottnál is alacsonyabb vízhőmérsékleten (70-80 Celsius-fok) érdemes áztatni őket, különben az ízük kesernyés lesz, valamint csökken a bennük található aminosavak, antioxidánsok és más hasznos hatóanyagok mennyisége.
Fontos, hogy a teát megfelelő hőmérsékletű vízben készítsük el – fotó: Pixabay
2. Túláztatjuk a teát
Ha igazán zamatos teát szeretnénk készíteni, figyeljünk oda az áztatási időre is. A túl hosszú ideig tartó áztatás nem kívánt tanninokat is felszabadíthat a tealevelekből, aminek az eredménye keserű és fanyar mellékíz lesz. A fekete teát 3-5 percig, a zöldet 2-3 percig, a fehéret 4-6 percig ajánlott áztatni. Fontos kiemelni azt is, hogy ha erős teát szeretnénk inni, nem az a megoldás, hogy sokáig áztatjuk, hanem ebben az esetben adjunk egy kicsit több tealevelet a vízhez.
3. A víz nem megfelelő minőségű
A keményebb, klórosabb vagy magas ásványianyag-tartalmú csapvíz könnyen gátat szabhat a finom tealevelekből felszabaduló aromáknak, csakúgy, mint az a víz, ami hosszabb ideje áll a vízforralóban. A legjobb az, ha szűrt vizet használsz teafőzéshez. De érdemes kipróbálni a yunnan fekete teát is, melynek erőteljes, füstös aromáit a kemény csapvíz sem nyomhatja el.
Az oolong és a zöld tea aromája viszont könnyen elveszhet a víz keménysége miatt, amit hideg áztatással lehet kiküszöbölni. Ehhez mérj ki egy csésze vizet, adj hozzá egy filternyi tealevelet, és tedd az egészet éjszakára a hűtőbe. A folyamat megemeli a tanninszintet, és a kemény vízminőség ellenére reggelre olyan aromákban gazdag italt kapunk, melyet már csak melegíteni kell.
A világ legdrágább teái
A tea gyógyászati értékei miatt hatalmas népszerűségnek örvend világszerte, főleg a Távol-Keleten, de a minőségi teázás terjedését mutatja az is, hogy egyre több teaház jelenik meg a legtöbb országban, illetve a szupermarketek kínálatai is egyre színvonalasabbá válnak, túlmutatva a szárított levelek filteres változatain.
A legnagyobb teatermelő országok közé Kína, Japán, India, Kenya és Srí Lanka tartoznak, a globális kínálat több mint 75%-át adva.
Léteznek azonban olyan teák is, melyek ára egy luxusingatlan értékével vetekszik. Melyek ezek, és miért kerülnek ennyibe?
Teaültetvény Srí Lankán – fotó: Shutterstock
Da-Hong Pao tea (Kína)
Az oolong teafüvek családjába tartozó Da-Hong Pao fajtát Kínában nemzeti kinccsé nyilvánították, és jellemzően az országba érkező hírességeket, politikusokat szokás megkínálni vagy megajándékozni vele.
Értékét kilogrammonként több mint 1 millió dollárra becsülik, ami a világ legdrágább teái közé emelte a kínai Fujian tartomány Wuyi hegységében termesztett ritkaságát.
Története a Ming-dinasztia idejére nyúlik vissza: a Da-Hong Pao név „nagy vörös köpenyt" jelent, hiszen a legenda szerint a császár szeretett köpenyét ajándékozta el egy csésze teáért cserébe, hogy segítsen vele nagybeteg édesanyján. Az anyafákból, amelyből kinyerik a leveleket, mindössze hat létezik a Földön – minden bizonnyal a tea rekordmagas ára ennek köszönhető.
Panda Dung tea (Kína)
A Panda Dung, vagyis a pandák ürülékével trágyázott tea értéke 70 000 dollár kilogrammonként, csészénként pedig több mint 70 000 forintba kerül. A magas antioxidáns-tartalmú trágya számtalan vitaminnal gazdagítja a teát: a pandák szervezete az elfogyasztott bambuszrügyek tápanyagainak mindössze 30-35%-át használja fel, így rengeteg extra vitamin és rost kerül általa a teafűbe. A végeredmény egy rendkívül egészséges és állítólag nagyon finom ital, melyet édeskés és diós aromák jellemeznek.
A pandák ürülékével trágyázott tea értéke 70 000 dollár kilogrammonként – fotó: Shutterstock
Yellow gold tea (Szingapúr)
Az aranysárga tearügyeket évente csak egyszer szüretelik, méghozzá szigorúan aranyollóval. A császárok teájaként ismert leveleket ezután ehető, 24 karátos aranypelyhekkel permetezik – a gyártók kilogrammonként akár hárommillió forintot is elkérhetnek érte. A fémes, virágos utóízzel rendelkező, magas ásványianyag-tartalmú és öregedésgátló tulajdonságairól is híres italt jelenleg csak Szingapúrban lehet megkóstolni a TWG luxusteaházban.
Silver tips Imperial Darjeeling tea (India)
Az oolong teák családjába tartozó fajtát szigorúan csak tapasztalt és képzett szakemberek szüretelhetik hagyományosan éjszaka, telihold idején, hiszen az indiai védikus asztrológia és biodinamikus naptár szerint a Földön lévő életformák víztartalma ebben az időszakban csökken, ami karakteresebb ízvilágot kölcsönöz minden szüretelendő és szárítandó levélnek. A leveleket látványos ezüstszínű hajtásokból nyerik, melyek a mangó és a frangipáni tárnicsvirág különleges aromáival kényeztetik a tearajongókat. India legdrágább teájáért 2015-ben fizették a legtöbbet: egy árverésen kilogrammonként több mint félmillió forintnak megfelelő összeget.
Gyokuro (Japán)
Japán egyik legősibb zöld teáját aranyárban mérik: a legminőségibb eljárással készült teafüvekért kilogrammonként akár 650 dollárt is elkérhetnek. A Gyokuro (azaz gyöngyharmat) rügytea rendkívül kényes, és nagyon sok munka van vele: egy speciális árnyékolási technikával termesztik, és hogy megőrizze magas klorofilltartalmát, illetve zöld színét és teltebb, édes-sós ízét, félárnyékban szárítják 3-4 hétig.
Olvasd el alábbi cikkünket is a témában:
Sosem találnád ki, hogyan született meg a teafilter
Források: gyogyszernelkul.com, noklapja.hu, noklapja.hu 2
