Az egyik alternatíva a kocsányos tölgy lehet. Ezt az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, Elmer Tamás mondta a Trend FM-nek adott interjújában. A szakember elmondta: az erdészszakma számára napról napra újabb kihívásokat hoz a klímaváltozás, a globális felmelegedés.

A főtitkár hozzátette: ugyanazon fafajon belül is lehet különbség származási hely szerint például a szaporítóanyag és az abból kifejlődő növény szárazságtűrésében. Példának okáért: egy délebbről, szárazabb és melegebb éghajlatról származó tölgymakkból fejlődő egyed jó eséllyel jobban tűri a csapadéknélküli időszakokat, mint egy itthon, magashegyi vidékeinken termett.

bükkerdő

Sajnos, egyre kevesebb olyan élőhely van hazánkban, mely optimális körülményeket képes kínálni a bükknek – forrás: Pixabay

Elmer Tamás jelezte: Magyarország erdősültsége az elmúlt években megduplázódott, ami jelentős mértékben köszönhető az erdészek munkájának is. A 2 millió hektárnyi magyarországi erdőt zömében őshonos fafajok alkotják, melyek között vannak, amelyek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira. Ilyen a bükk, melynek egyre jobban szűkül az élettere a felmelegedés negatív hatásai miatt.

Sajnos, egyre kevesebb olyan élőhely van hazánkban, mely optimális körülményeket képes kínálni a fafajnak. Ennek okán prognózisok szerint néhány tíz éven belül a bükknek már nem lesz élettere Magyarországon. A  bükköt olyan, Magyarországon honos fafajjal érdemes pótolni, mely jobban tűri a szárazságot. A szakember szerint erre a legesélyesebb most a kocsánytalan tölgy.

Forrás: Trend FM