A többségében 2024. május 1-én hatályba lépett főbb módosítások a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján az alábbi végrehajtási rendeleteket érintik:

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendeletet (Evt. vhr.),a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (Korm. rend. 1.), valamint az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet (Korm. rend. 2.).


1. Evt. vhr. 2. § (3) bekezdés b) pontjának módosítása:

További pontosításra kerültek a származék erdő természetességi állapotú erdők meghatározására vonatkozó szabályok.

2. Evt. vhr. 4. § (2) bekezdésének módosítása:

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 15. § (4) bekezdése szerinti bejelentésköteles erdészeti létesítmények létesítéséről szóló bejelentésben meg kell jelölni létesítés tervezett kezdő és befejezési időpontját.

3. Evt. vhr. 9. § (2) bekezdésének módosítása:

Ha az erdőrészlethatár egyben birtokhatár is, és azt a természetben határpásztával állandósítják, akkor a módosítás értelmében a határpásztának nem a középvonalát, hanem a külső szélét kell a határvonalon vezetni.

4. Evt. vhr. 19. §-ának módosítása:

Pontosításra került a hagyásfacsoportok vágásérettségi korának meghatározására vonatkozó rendelkezés. Eszerint a korábbi rendelkezést értelemszerűen csak vágásos üzemmód esetén kell alkalmazni.

5. Evt. vhr. 20. §-ának módosítása:

A módosítás eredményeként körzeti erdőtervezés során erdei út egyéb részlet is kialakítható.

6. Evt. vhr. 27. § (2) bekezdésének módosítása:

Ha az Országos Erdőállomány Adattárból nem az erdőgazdálkodó kér szemlemásolatot, akkor a kérelemhez mellékelni kell adat megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolását (lásd Evt. 105/A. § (2) bekezdését).

7. Evt. vhr. 27. § (4) bekezdésének módosítása:

A nyilvános erdőtérképen a továbbiakban az erdő természetességi állapotára, valamint az erdőrészletre előírt erdősítési kötelezettségre vonatkozó információk is megjelennek.

Fakitermelés

A módosítások többsége május elsejével már életbe is lépett – forrás: Pixabay

8. Erdőfelújítást érintő rendelkezések változásai:

  • vhr. 33. § új (1) bekezdése: mageredetű erdőfelújítás során lehetővé vált, hogy adott célállománytípusra meghatározott tőszámelvárást biztosító faegyedek legfeljebb 25%-a sarj eredetű legyen.
  • vhr. 33. § új (3) bekezdése: meghatározásra került, hogy az erdészeti hatóság egyedi eljárásban az alábbi esetekben engedélyezhet tuskósarj eredetű erdőfelújítást:természetvédelmi, talajvédelmi, mezővédő, part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben,felnyíló erdőben, valaminta magtermést tartósan akadályozó károsítás vagy természeti kár esetén.
  • vhr. új 33/A §-a: a kitermelt idős faállomány tuskóit és gyökereit kitermelni természetes, természetszerű, származék és átmeneti természetességi állapotú erdőben a továbbiakban csak az erdészeti hatóság egyedi engedélye alapján lehet, ha az erdőszerkezet-átalakításhoz, illetve a talajszerkezet vagy a tápanyagellátás javításához az szükséges.
  • vhr. 35. § (1) bekezdés a) és c) pontja: pontosabb elhatárolásra kerültek a mageredetű és a gyökérsarj eredetű erdőfelújítások első kiviteli tőszámaira vonatkozó elvárások.
  • vhr. 36. § (4) bekezdésének, valamint ezzel összefüggésben a 32. § (7) bekezdésének és 8. mellékletének módosítása: tuskósarj eredetű erdőfelújítás befejezésekor – amíg a mesterséges úton elvégzett pótlás aránya a 70%-ot nem éri el – az erdészeti hatóság az újulat fafajösszetétele, eredete és mennyisége tekintetében azt vizsgálja, hogy az erdőfelújítási célállomány szerinti főfafajok átlagos magassága meghaladja-e a 2,0 métert, a záródása pedig a 80%-ot. A rendhagyó rendelkezéssel összefüggésben a rendelet 8. mellékletére utaló korábbi rendelkezésben rögzítésre került, hogy annak a 8. melléklet befejezéskori tőszámelvárásai a mageredetű erdőfelújításokra vonatkoznak.
  • vhr. 36. § (5) bekezdés c) pontjában módosítása: Erdőfelújítás befejezésekor az erdészeti hatóság az erdőfelújítás további fejlődésének biztosítottsága tekintetében azt vizsgálja, hogy mag- és gyökérsarj eredetű erdőfelújításban az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri-e a célállománytípus szerint meghatározott tőszám 90%-át, tuskósarj eredetű felújításban az ép vezérhajtású faegyedek aránya eléri-e a 90%-ot.

9. Evt. vhr. 5. és 6. melléklete, valamint a Korm. rend. 1. 2. melléklete

Aktualizálásra került az erdőtervezési körzetek, valamint az erdőtervezési körzeteket alkotó helységek (név, erdészeti azonosító) listája az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalok illetékességi területe szerint, valamint az erdőtervezés 2020-ig szóló ütemterve.

10. Korm. rend. 1. 12. § (1) bekezdésének, a Korm. rend. 2. 12. § (5) bekezdésének, valamint az Evt. vhr. 44. §-ának 2024. július 1-én hatályba lépő módosításai:

A fásításban történő fakitermelést július 1-től a NÉBIH elektronikus felületén kell benyújtani, és a bejelentésekkel kapcsolatban országos illetékességgel a NÉBIH jár el. Amennyiben a fásításban bejelentett fakitermelés csak a földrészlet vagy az alrészlet részterületét érinti, akkor az érintett területet az elektronikus felületen rendelkezésre álló ortofotón, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatán kell feltüntetni. A fásításban történő fakitermelés bejelentésének ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet a fakitermelésre vonatkozóan a bejelentésben rögzített adatok valódiságát igazolja.

11. Korm. rend. 2. 11. § (5) bekezdés b) pontja:

Erdő igénybevétele esetén a módosított rendelkezés szerinti esetben a csereerdősítést az igénybevétellel érintett, valamint azzal szomszédos település, vagy az érintett erdőtervezési körzet területén lehet elvégezni. Eddig csak az utóbbi lehetőséget tartalmazta a rendelkezés. A változásnak az erdőtervezési körzet határán lévő települések területén történő igénybevétel esetében van jelentősége, mert a kiegészítés eredményeként a csereerdősítést immár a szomszédos, de másik erdőtervezési körzetbe tartozó település területén is el lehet végezni.