Az afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) egyelőre hivatalosan nincs jelen Magyarországon, de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította, tehát a következő években bármikor megjelenhet hazánkban is.
Neve ellenére a fügelégy nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem kb. 80, melyek között a füge is szerepel olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő, melyek közül hazánk többet is importálni szokott – a gyümölcsimport pedig eleve egy behurcolási lehetőséget biztosít az afrikai fügelégy számára. Egyes vélemények szerint a mérsékelt égövön nem képes áttelelni, de van olyan tanulmány is, amely szerint a légyfajok képesek alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz és megváltoztatni a hidegtűrésüket.
Az afrikai fügelégy jellemzői
Az afrikai fügelégy megjelenésében és méretében is sok hasonlóságot mutat a hazánkban már országos elterjedtséget mutató pettyesszárnyú muslicával, de a fejtől a potrohig hosszában átfutó, majdnem párhuzamos vonalak miatt jól elkülöníthető attól. Az afrikai fügelégy főként másodlagos kártevő, amely tojásait – alkalmanként akár 60-70 darabot is – érett gyümölcsökön lévő mechanikai sérülésekre teszi le.
Ez a légyfaj tehát a gyümölcslegyek többségéhez hasonlóan az érett, illetve erősen túlérett gyümölcsöket részesíti előnyben.
A fent említett gyümölcsök közül több esetében (őszibarack, eper, nektarin, szilva, szőlő és füge) is fennáll az elsődleges kártétel veszélye, mivel azoknak a héját/bőrét képes felsérteni a kikelő lárva. Az afrikai fügelégy a muslicákhoz hasonlóan rendkívül nagy számban tud megjelenni, és a szaporodásukhoz alkalmas állapotban lévő gyümölcsöket szinte teljesen be tudják lepni.
Sikeres szaporodásához a minimum hőmérsékleti küszöb 12-13 °C körül mozog, de az optimális fejlődés 28 °C fokon megy végbe. Az évi nemzedékek száma 12-16 között változhat az adott terület időjárási viszonyaitól függően. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint az éghajlati viszonyok és a tápnövények elérhetősége miatt számos EU-tagállamban kedvező lehet a helyzet az afrikai fügelégy megtelepedéséhez. Ahol ez megtörténik, ott várhatóan gazdasági hatással lesz a gyümölcstermesztésre, főleg a füge- és eperkultúrák tekintetében.
A fügelégy nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem kb. 80 – fotó: Shutterstock
Védekezés az afrikai fügelégy ellen
Az afrikai fügelegyek teljes érésben támadják a gyümölcsöket, így a vegyszeres védekezésre nem nagyon van lehetőség. Csapdázással lehet gyéríteni a számukat, illetve a kellő időben történő szüretelés jelenthet megoldást. Egyes parazitoid darazsak képesek megfertőzni a lárvákat, bábokat, de azok is csak gyéríteni tudják az afrikai fügelégy populációját.
Forrás: fugesember.hu
