Azt írja honlapján az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK): bár szervezetük azt vallja, nem szükséges, sőt sok esetben kifejezetten kontraproduktív felvenni a kesztyűt az online térben, az utóbbi hetekben a helyzet súlyosbodott, számos felhasználó átlépett egy határt. Ezért a vadászok szakmai- érdekképviseleti szervénél úgy vélik, most már lépniük kell. Ennek érdekében cikkben foglalják össze, hasonló helyzetekben miként állhat ki magáért valaki, amennyiben azt indokoltnak érzi.
Hozzáteszik, az ismertetett lehetőségek minden magyar állampolgár számára adottak, függetlenül attól, hogy vadászról van szó, vagy sem. "Így talán nem csak a tagságunkat segíthetjük, hanem egyúttal minden polgártársunkat, akit nemtelen támadások, fenyegetések vagy sértések érnek az online térben" – írják.
A Facebookról lelopott fotók
Rengeteg panaszt kaptak azzal kapcsolatban, hogy zárt csoportokban közzétett fotók más csoportokban, oldalakon jelennek meg, akár nyilvánosan is. Ráadásul a bejegyzéseket (posztokat) eredetileg közzétevő személyek nevével, arcával. Ezekre az átemelt – és sok esetben hangulatkeltésre alkalmas, negatív kommentárral ellátott – tartalmakra ezután indulatos, a jóízlés határát jócskán átlépő, esetenként agresszív és fenyegető hozzászólások (kommentek) sora épül.
Mint arra az OMVK honlapján rámutatnak: ha valaki természetes személy beazonosítására alkalmas, eredetileg csak egy meghatározott közönség számára közzétett tartalmakat más kör számára tesz elérhetővé, az adatvédelmi jogsértést követ el! Ilyen esetben az érintett, tehát a képen szereplő, vagy a bejegyzés alapján azonosítható, személy – és csak ő tud bejelentést tenni jogosulatlan adatkezelés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Egyre több vadászt zaklatnak az online térben – forrás: Pixabay
Az eljárás ingyenes, a bejelentés benyújtható elektronikusan (e-papíron), személyes átadással és postai úton. Postai bejelentés esetében a dokumentumban fel kell tüntetni a bejelentő személyes adatait(családi és utónév; születési családi és utónév; anyja születési családi és utóneve; születési hely, Budapest esetén a kerület megjelölésével; születési idő), illetve alá kell írni a beadványt. A címzés: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 1363 Budapest, Pf. 9. Az OMVK készített egy, a bejelentéshez használható formanyomtatványt is, mely a honlapról letölthető.
A bejelentéshez csatolni kell minden olyan dokumentumot, amely a jogsérelmet vagy annak közvetlen veszélyét támasztja alá. (Postai beküldésnél ezeket értelemszerűen ki kell nyomtatni.) Adott esetben a kifogásolt bejegyzések képernyőmentéseit kell csatolni, oly módon, hogy egyértelműen azonosítható legyen a közzétevő és a közzététel időpontja. Ehhez a bejegyzést asztali gépről kell lementeni, és nem a Facebook üzenőfaláról kell kifotózni, hanem megnyitás után magát a bejegyzést. Tehát először a képre kell kattintani, majd a megnyíló képernyőről készíteni a mentést.
Az online zaklatást be kell jelenteni
A hatóság a bejelentés beérkezését követő két hónapon belül megállapítja, történt-e valóban jogsértés, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Minderről a bejelentő is tájékoztatást kap.
A fentiekkel kapcsolatban minden további részlet elérhető a hatóság honlapján. Vélhetően segíti a hatóság munkáját, amennyiben egy Facebook-csoport vagy oldal működésével kapcsolatban több bejelentés is érkezik.
A vadászkamara a tagságot is figyelmezteti: a nem vadászók érzékenységét bántó fotók közzétételét gondolják át – forrás: Pixabay
Zaklatás, fenyegetőzés
Sajnos nem egy vadász számolt be őt ért burkolt vagy egyértelmű fenyegetésekről is. Ezt a viselkedést az OMVK elfogadhatatlannak tartja – a megfenyegetett személy vadász mivoltától függetlenül. A zaklatás önálló tényállás a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (222. §):
222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a fentieket szenvedte el, a rendőrségen tehet büntetőfeljelentést.
Ezt a legegyszerűbb e-mailben elküldeni a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság címére (ennek mikéntjéről is tájékoztat az OMVK honlapja). A feljelentés beérkezését követően a rendőrség 14 napon belül mérlegel, hogy indít-e nyomozást, illetve, hogy szükség van-e feljelentéskiegészítésre. Utóbbi esetben a feljelentőnek 15 napon belül kell megválaszolnia a kérdéseket. A nyomozási határidő 30-60 nap, ezt az ügyész meghosszabbíthatja.
Az Országos Magyar Vadászkamara mindezzel együtt arra is felhívja cikkében a tagság figyelmét, hogy a legális vadászati tevékenység, a helyes gyakorlat alkalmazása során is előfordulhatnak a laikusok számára visszatetsző motívumok (például zsigerelés, teríték, sebzés). Kérik a vadásztársakat, hogy tartsák észben a nem vadászók feltételezhető érzékenységét! Ha pedig valamely okból fontos a fotó, videó készítése, akkor fontolják meg, feltétlenül szükséges-e online közzétenni, és ha igen, milyen fórumon.
"Ami pedig a vadászat bármely részterületéhez kapcsolódó helytelen gyakorlatokat illeti, azokat a Vadászkamara soha nem támogatta, és nem is fogja támogatni, függetlenül attól, hogy a mindenkori aktuális jogszabályi környezet lehetővé teszi, avagy sem. Az esetleges jogszabálysértéseket illetően pedig az álláspontunk markáns: ezek nem ágazati, hanem hatósági vagy büntetőjogi kérdések, így amennyiben valaki tudomást szerez ilyesmiről, arra biztatjuk: tegyen bejelentést az illetékes hatóságnál!" – szögezték le végül.
Forrás: OMVK
