A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) augusztus végén rendezett szilva fajtabemutatót a hatóság Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán.

A bemutatóra érkező résztvevők megismerkedhettek az elmúlt években állami elismerésben részesült fajtákkal, valamint a japán szilvák termeszthetőségével és a szilvafajták kártevőivel. Végül a program zárásaként összesen 35 különböző szilvát értékeltek a bírálók, amelyek között szerepeltek európai és japán szilvák is.

tiszai zamatos

A nemesítés eredménye, a Tiszai zamatos szilva – fotó: Nébih

Az új, államilag elismert szilvafajták (például Haganta, Hanita, Jojo, Nábrád, Tegera, Tiszai zamatos) magyar és német nemesítés eredményei.

A japán szilvákról fontos tudni, hogy rendkívül változatosak, a tőlünk délebbre eső területek (Mediterraneum) jellemző gyümölcsei. Magyarországon a korábbi években telepített ültetvények nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, azonban a változó klíma lehetővé tenné e fajták termesztését is. Nagyon értékes gyümölcs, jó ízű, lédús, különleges aromákkal és kiváló gyümölcs mag/hús aránnyal.

japán szilva

Japán szilva – fotó: Nébih

A kökényszilvák jellemzően kicsi vagy nagyon kicsi gyümölcsmérettel bírnak: 16-18 gramm között mozognak. Szerepük az egészségmegőrzésben lehet kiemelkedő. Beltartalmi értékeik a kökényhez hasonlítanak, de méretük annál lényegesen nagyobb, valamint a termeszthetőségük sokkal jobb.

A kökény gyümölcsét vadon gyűjtik, ami bizonytalan minőséget eredményez, ellenben a kökényszilvák ültetvényben való termesztése biztos alapokra helyezi a jó minőségű, gyógyászati célra is felhasználható alapanyagot.

Kökényszilva – fotó: Nébih

A szilva legfontosabb rovar kártevői

  • Sárga szilva-levéltetű (Brachycaudus helichrysi) és hamvas levéltetű (Hyalopterus pruni) – E rovarok a szilvafák nedveivel táplálkoznak, általában a friss hajtáson és levélen, ami gyengíti a növényt, valamint elősegíti a vírusfertőzések terjedését.
  • Szilvamoly (Coccyx funebrana) – A hernyók a gyümölcsbe fúrnak a kocsány közelében, ami pusztítja a termést. 2-3 nemzedéke lehet 1 évben.
  • Gyümölcsdarazsak, poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa flava/H. minuta)– A lárvák berágnak a gyümölcskezdeménybe, amivel el is pusztítják azt. Egy imágó 20-30 petét rak le, egy lárva pedig 4-5 gyümölcsöt károsít.
  • Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzuki) – Nem csupán a sérült gyümölcsöt támadja meg, hanem fűrészes tojócsövének köszönhetően az ép bőrszövetű gyümölcsöt is képes megfertőzni.

A rendezvényen 35 szilvafajtát mutattak be a Nébih szakemberei

Az idei év különlegessége volt, hogy a július és augusztus hónapok nagyon kevés csapadékkal és rendkívül magas hőmérséklettel jártak. Ennek megfelelően a szilvafajták érési ideje is korábbra tolódott. A kirakott szilvamintákat a rendezvény részvevői megtekinthették, megkóstolhatták és bírálhatták.

A bírálaton a fajtákat a termés mérete, nagysága, színe, húsállománya, illata, íze és az összhatása szerint értékelték a bírálók – írja a Nébih.

A bemutató rendezvény a VP1-1.2.1–23. jelzésű, „Bemutató üzemek támogatása” pályázat keretében valósult meg.