Ki hinné, hogy a sertéshúsnak köze van az elektromos autóhoz? Pedig van: ugyanis abban az esetben, ha az európai sertéshús exportját tényleg büntetővámmal sújtja majd Kína, akkor már látni lehet az összefüggést a kettő között.

Az elemzések szerint ebben az évben stabilizálódott a hazai sertéspiac és ez várhatóan így is marad az év további részében. Az utóbbi egy-két hétben megfigyelhető volt némi árcsökkenés az értékesítésben, illetve a hízó és a malac ára is magas volt, de a gazdálkodás feltételei így is rendeződtek – írja a novenyvedoszer.hu.

sertés

Továbbra is óvatosak az állattenyésztők, ugyanis a beruházásokba azonnal nem vágnak bele, hiába vannak pályázatok – fotó: pixabay.com

Idehaza évente 4,5 millió sertést vágnak le, viszont  az év végére ez a szám 150 ezer hízóval növekedhet. Jelentős mértékben csökken az importált malacok száma, mert a hazai kocatartók olyan színvonalon és áron tudnak termelni a beruházásoknak és az új genetikának az eredményeképpen, hogy kiszorítják az importot. Vagyis a feldolgozók Magyarországon is megkapják ugyanazt, mint külföldön.

A gazdálkodók megerősítették a pozíciójukat és a hazai ellátást is egyre inkább biztosítani tudják.

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója egy komoly veszélyre hívta fel a figyelmet: az unió a kínai elektromos autókra vámot vetett ki, ami miatt a kínai piac válaszlépésként vizsgálja, hogy az európai sertéshús mennyire van államilag támogatva. Jelenleg ennél többet még nem lehet tudni, de ez mindenesetre válaszlépésnek is felér a későbbiekre nézve.

"Uniós átlagban tavaly – egy-két ország kivételével – mindenhol jelentősek voltak az állománycsökkenések. Az idei év első felében azonban stabilizálódott az állatállomány azok után, hogy az értékesítési csatornák átrendeződtek és Kína helyett más országokat is felfedeztek maguknak azok a tenyésztők, akik az afrikai sertéspestis mentes területekről képesek szállítani. Ide tartozik Spanyolország, Hollandia, Dánia: ők produkálták az uniós kibocsátás nagy részét. Átrendeződött az exportpiacuk, ami azért fontos Európában, mert 20 százalékos többlettermelés van, amit valahol le kell vezetni. Ez a spanyoloknak köszönhető, hiszen állunk volt az egyetlen érdemi állatállomány növekedés, ami az elmúlt öt-tíz évben történt. Az összes többi országban jelentősen csökkent az állomány" –összegezte az ügyvezető igazgató.

Mindhárom fentebb említett ország megfelezte a Kínába irányuló exportját és más országokat talált magának. A spanyol növekedés olyan nagy volt, hogy kompenzálta a németországi csökkenést, és az elmúlt három fél évben Magyarországon is jelentős mértékű kocaállomány növekedés figyelhető meg. Számokban ez másfél év alatt 15 ezer fős növekedést jelent.

Tavaly eredményes évet zárt a sertéságazat, amire a 2022-es válság után senki sem számított. Mivel nyugaton csökkent a kocaállomány, idehaza magasabb lett az értékesítési ár.

Ha még egy olyan év következett volna 2023-ban, mint két éve, akkor az állattenyésztők jelentős része abba hagyta volna a munkát a magas takarmányárak miatt. Szerencsére azonban a takarmányárak leestek, a felvásárlási árak pedig emelkedtek.

Ettől függetlenül azonban továbbra is óvatosak az állattenyésztők, ugyanis a beruházásokba azonnal nem vágnak bele, hiába vannak pályázatok. Átlagosan 650 forint a felvásárlási ár, amivel elégedettek, de az idei takarmányárak még nem ismertek. Ez is az oka a kivárásnak és az óvatosságnak.