A legújabb adatok szerint egyre többen túlsúlyosak vagy elhízottak Magyarországon, és ha folytatódik a jelenlegi tendencia, akkor 2030-ra a hazai népesség elhízási szempontból még nagyobb mértékben eltávolodhat az Európai Unió átlagától: kedvezőtlen irányba – írja a trademagazin.hu
A helyzet nem jobb, folyamatosan romlik
Ha megnézzük a számokat, akkor kiderül, hogy az elhízás egyre nagyobb problémát jelent: 2019-ben már minden harmadik magyar ember túlsúlyosnak, 24%-uk pedig elhízottnak minősült. Az elhízás magyarországi aránya meghaladta a 16%-os uniós átlagot. A férfiak esetében különösen aggasztó a helyzet, náluk sokkal gyorsabban emelkedett az elhízottak száma.
A szakértők szerint a tüneti kezelések helyett rendszerszintű megoldások kellenek az elhízás előfordulásának csökkentése érdekében – fotó: pixabay.com
A fiatalok sem kivételek: náluk is egyre gyakoribb a túlsúly és az elhízás, ráadásul az elmúlt húsz évben mindkét nem esetében lényegesen növekedtek a túlsúlyosság arányszámai. A 15 éves magyar gyerekek mintegy negyede küzd ezzel a problémával, ami az európai országokhoz képest nagyon magas arány.
A népegészségügyi termékadó – lehetséges megoldásnak tűnt, de vannak vele problémák
A népegészségügyi termékadót (NETA) 2011-ben vezették be, azzal a fő céllal, hogy visszaszorítsák azon élelmiszerek fogyasztását, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az elhízáshoz. Az adó bevezetésekor a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalokra, a csokoládékra és kekszekre, illetve a magas sótartalmú csipszekre és snackekre terjedt ki – az adó által érintett termékkör azóta jelentősen bővült.
A NETA-val, mint a népegészségügyi problémák kezelésére szánt eszközzel azonban három fő probléma is van:
- az adó célzása nem volt pontos, például nem terjedt ki a zsíros, elsősorban a magas telített- és transz-zsírtartalmú ételekre. Ezzel ellentétben a jelenleg hatályos szabályozás szerint NETA-t kell fizetni az olaj vagy zsír nélkül pirított olajos magokra is, pedig ezek fogyasztása kimondottan kedvező egészségi szempontból, mert csökkentik a koszorúér-betegség kialakulásának a valószínűségét.
- a NETA lényegében csak egy tüneti kezelés, mert nem változtatja meg az élelmiszer-környezetet, és a fogyasztói preferenciákat sem. A megemelkedő árak csupán átmenetileg tudják visszavetni a fogyasztást, hiszen a jövedelmek emelkedésével a fogyasztás is újra emelkedésnek indul.
- a NETA regresszív, mert sokkal jobban sújtja a szegényebb családokat és háztartásokat, amelyek már eredendően kiszolgáltatottabbak, és általában rosszabb az egészségi állapotuk. Mivel éppen tőlük fog arányaiban több pénzt elvonni, így az esetükben még kevesebb forrás maradhat az egészséges élelmiszerekre.
Mi lehet a megoldás?
A szakértők szerint a tüneti kezelések helyett rendszerszintű megoldások kellenek az elhízás előfordulásának csökkentése érdekében.
Néhány példa:
- növelni kell az egészségműveltséget oktatási anyagok bevezetésével, illetve az egészséges életmódhoz szükséges készségek kialakításával az óvodától az egyetemig.
- a különféle közpolitikák – például a népegészségügy, a sportpolitika, az adópolitika, az agrármarketing – összehangolása az elhízás csökkentése érdekében.
- a lakosság egészséges táplálkozását elősegítendő, át kellene alakítani az élelmiszer-környezetet
- javítani kellene a hozzáférést az ellenőrzötten károsanyag-mentes zöldségekhez és gyümölcsökhöz
- az előbb említett termékeknek növelni kellene a megfizethetőségét (pl. az áfaszint mérséklésével)
- korlátozni kellene az egészségkockázatot jelentő élelmiszerekhez, italokhoz való hozzáférést
- szigorúbban kellene az egészségkockázatot jelentő termékekhez (pl. a dohány, az alkohol, a magas hozzáadott cukrot vagy transzzsírt tartalmazó élelmiszerek) és viselkedésekhez (vásárlás, fogyasztás) kötődő hirdetéseket
- át kellene alakítani a sporttámogatásokat a tömegsport és az aktív szabadidő-eltöltés előmozdítása érdekében.
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
