A Kukorica Kör Egyesület szervezésében az AGROmashEXPO-n Zsarnóci Csaba, az OTP Bank agrárfőosztályának vezetője és Flórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ szakértője az agrárfinanszírozásról beszélgetett. Áttekintették, hogy mi jellemezte az elmúlt időszakot és megvitatták, hogy mi várható a következő években.

A vállalati hitelpiac az elmúlt két évben nem a legvirágzóbb üzletága volt a bankoknak. Jellemzően stagnálás volt, ami egybeesett azzal, hogy a jegybank kénytelen volt magas kamatszintet megállapítani. Innen már jövünk lefelé és talán már el tudunk ugrani – mondta Zsarnóci Csaba.

Különösen igaz ez az agráriumra, ahol az utóbbi egy-másfél évben egészen komoly várakozás alakult ki a pályázatokra, a beruházások kifejezetten a pályázati lehetőségeket áhítozták – értett egyet Flórián Zoltán.

2025-ös év is a pályázatok éve lesz. Mi is arra építjük a stratégiánkat, hogy ezeket az új beruházásokat hogyan tudjuk minél gyorsabban megtalálni és finanszírozni. Szerintem 2026 lesz, amikor igazán lendületet tud venni az agrárhitelpiac – tette hozzá.

Az elmúlt két évben az látszott és talán ez talán folytatódni fog, különösen az élelmiszeripari nagyvállalatoknál, hogy a devizahitelezés felé fordulnak. Most a mezőgazdasági hitelállomány 27-28 százaléka deviza, ezzel szemben két évvel ezelőtt csupán 14 százalék volt. Tehát megduplázódott. Ugyanez a folyamat játszódott le az élelmiszeriparban is, csak magasabb részarányokkal. Viszont nagy különbség, hogy az élelmiszeripari cégek közvetlenül hozzáférnek az exportpiacokhoz, van deviza-árbevételük, ezért őket szívesen finanszírozzuk devizában. Tehát azok, akik adott esetben a magas forintkamatok miatt vagy mert a támogatott konstrukcióba sem férnek bele, vagy nem akarják ezt a forintfinanszírozást, mert nekik éppen a forint a kockázat, és nem a deviza, azoknak a devizahitel jó lehetőséget nyújthat – emelte ki Zsarnóci Csaba.

Kiemelte, hogy az agrárium vonzó a bankok számára és óriási lesz a verseny, mert ebbe a szektorba érkeznek uniós pénz érkezik, itt vannak élő pályázati kiírások.

Nemcsak a kamatokból fog szólni ez a verseny, hanem az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokról és most fog kiderülni, hogy az előző évek kihívásaiból, amelyekkel az agrárium küzdött, hova fejlődött, mi lett az érték számára. Az az érték, hogy néhány bázisponttal lejjebb alkuszik valamit, vagy az hogy olyan stratégiai partnerrel tud együtt dolgozni, aki egyéb hozzáadott értéket is tud hozzátenni az ő fenntarthatóságához, működéséhez, jövőképéhez – egészítette ki Flórián Zoltán.

Nagyon nagy a felelősség a szakigazgatáson, hogy kinek fog nyertes okiratokat eljuttatni, mert most meg kell érteni mindannyiunknak: óriási történelmi változás zajlik a világ és a magyar mezőgazdaságban is. Én hajlamos vagyok most már azt mondani, hogy ilyen esélye nagyon régen volt a magyar mezőgazdaságnak, mint most. Sokan a veszélyeket hangsúlyozzák, igen, vannak veszélyek, de én az esélyeket hangsúlyoznám inkább. Most egy olyan struktúrában lehetne átalakulni, ami leveti a burkot azokról a vállalkozásokról, amelyek valójában – lássuk be – inkább a támogatási rendszer kegyeltjei, mint a piacé. Ha ez a burok lebomlana a mezőgazdaságról, akkor megmaradna a fejleszthető, sokkal koncentráltabb és olyan termékeket előállító mezőgazdaság, amire középtávon szükségünk is – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Én nagyon hiszek a minőségi búzatermelésben, mert látom, hogy nagyon kevesen tudnak, és egyre kevesebben tudnak. Nem csak nálunk, de az egész kontinensen, sőt, a világon is. A kukoricában is nagyon jó lehetőségek vannak, hogy a minőségi árutermelés felé mozdítsuk a magyar mezőgazdaságot – emelte ki Flórián Zoltán.

Több szántóföldi növénytermesztő, aki a saját terményeivel megégette magát a piacon, az elkezdett az állattenyésztés felé fordulni, és a saját állatait felnevelni abból a takarmányból, amit megtermelt. Tehát létrejött egy ilyen stratégiai irány is – mondta Zsarnóci Csaba.

Flórián Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek a válsága soha nem látott nyitottságot, vállalkozási hajlandóságot hozott a gazdáknak.

A beszélgetés során szó volt még a kamattámogatásról és a kezességidíj-támogatásról, amelyek olyan projektekhez igazán fontosak, ahol az önerő problémát okoz, illetve hitelképességi kihívások vannak, mert a cash-flow-t kikönnyíti akkor, amikor a hitelterheket kell fizetni, illetve a biztosítéki rendszert akár ingyen megerősíti az AVHGA kezességével.

Indexkép: Shutterstock