Sokunknak indul kávéval a nap. Akár feketén, akár tejjel, akár tejszínnel fogyasztjuk, a finom ízén túl leginkább is a hatása miatt szeretjük. Sokan panaszkodnak azonban arra, hogy valamiért nem érzik a kávé élénkítő erejét. Ennek pedig az is lehet az oka, hogy nem jól készítjük el a reggeli kávénkat. Néhány apróság ugyanis nagyon is meghatározza a kávénk ízét, és hatását.
Így készítsd a reggeli kávét, hogy igazán ütős legyen
Ha darálós kávéfőzőnk van, fontos, hogy tartsuk zárt dobozban a darálásra váró kávészemeket, ha pedig mi magunk daráljuk a kávéfőző számára a kávét, akkor ne hagyjuk sokáig állni a ledarált kávét, hiszen veszít intenzitásából.
Az is fontos, hogy ne kihűlve fogyasszuk a kávét, ezért ne hideg csészébe vagy bögrébe töltsük, hanem előtte öblítsük azt át meleg vízzel. Egy vastagabb falú csésze vagy bögre ráadásul jóval tovább őrzi meg a kávé hőmérsékletét.
Egyáltalán nem mindegy, hogy főzöd a kávédat! Fotó: Shutterstock
De arra is ügyeljünk, hogy rendszeresen tartsuk karban a kávéfőzőnket. Sok kávéfőző már nem is hagyja magát elhanyagolni, hiszen bizonyos számú főzés után addig nem ad nekünk kávét, amíg ki nem takarítjuk. Azonban, akkor is érdemes rendszeresen takarítani a kávéfőzőt, ha nem jelzi számunkra, hogy eljött annak ideje. Egyrészt a higiénia, másrészt a kávé minősége miatt.
Nem csak a kávé, a zacc is hasznos
Nem csak a kávé, hanem a kávézacc is nagyon hasznos, ezért nem érdemes kidobni.
1. Nem is gondolnánk, de a kávézacc nagyon jó hatással van a bőrünkre. Keverjük el a kávézaccot mézzel és kókuszolajjal vagy olívaolajjal, és így csodás bőrradírt kapunk, amely a mechanikain kívül még hámlasztó hatással is bír, és így segít eltávolítani az elhalt hámsejteket. De még a cellulitisz elleni harcban is sokat tesz értünk a kávézacc. A fenti keverék ugyanis kiváló arra is, hogy a zaccból kioldódó koffein segítse a zsír lebontását és fokozza a véráramlást az adott területen, ezáltal csökkentve a cellulitisz megjelenését.
2. Nem csak mi, hanem a növényeink is hálásak lesznek a kávézaccért. Abban ugyanis számos kulcsfontosságú ásványi anyag van, mint amilyen például a növények növekedéséhez elengedhetetlen nitrogén, kalcium, kálium, vas, foszfor, magnézium és króm. Ezért szórjuk a növény tövéhez a kávézaccot, sőt, tegyük ezt a kerti növények töve körül is, mert így tudjuk tőlük távol tartani a hangyákat, valamint a házas- és a meztelencsigákat.
A hortenzia, a kamélia, az azálea, a rododendron, vagy a rózsa is nagy kávézacc rajongók, hiszen kedvelik a savas kémhatást. Keverjük össze a zaccot megszárított fűnyesedékkel, száraz levelekkel vagy szalmával, így semleges kémhatás alakul majd ki a növények közelében. Sőt, még a komposztba is érdemes beletenni, hiszen a kávézacc értékesebbé teszi azt, és felgyorsítja annak érlelődését. Azonban egyszerre ne használjunk túl nagy mennyiségű, frissen keletkezett kávézaccot a kertben, hiszen a lebomlásához egy kis időre van szükség.
3. A rovarok nem nagy kávérajongók, ezért nem kedvelik a kávét, és a zaccot sem. Sőt, a kávé diterpéneket tartalmaz, amelyek mérgezők a rovarok számára, ezért használjuk bátran a kávézaccot rovarriasztóként is.
4. Habár számunkra a kávénak és a zaccnak is nagyon kellemes az illata, a kávézacc emellett segít semlegesíteni a kellemetlen szagokat is, az azokat okozó molekulák megkötésével. Tegyünk belőle egy kis tálkába a hűtőnkbe, a fagyasztóba, vagy éppen a fürdőszobába, de egy kis vászonzsákba csomagolva akár a cipőnkbe, a tornazsákba, vagy az autóba is. Sőt, ha a hagyma, vagy a fokhagyma felaprítása után bedörzsöljük vele a kezünket, eltávolítja a nemkívánatos szagokat.
5. A takarításhoz is bevethető a kávézacc, hiszen állaga igen durva, ezért képes rá, hogy eltávolítsa a makacsabb szennyeződéseket. Sem a serpenyők, sem a mosogató, sem a konyhai pult, sőt, még a grill sem fog ellenállni tisztító erejének. Antibakteriális és vírusellenes tulajdonságai ráadásul még nagyobb segítséget jelentenek a takarítás során. Azonban ügyeljünk rá, hogy a kényes felületeket felsértheti.
6. De a kávézacc második forrázata segítségével olcsó és teljesen természetes festéket is készíthetünk, amellyel akár pamut, műselyem, celofán, lenvászon és papír is színezhető, de még húsvéti tojásokat is színezhetünk vele. Sőt, a fából készült bútorok esetében még a kisebb karcolásokat is segít eltüntetni. Ehhez sűrű pasztájával dörzsöljük be a sérült részt egy vattakorong segítségével, majd addig hagyjuk a felületen, míg az el nem éri a kívánt színt, és el nem fedi a karcolásokat.
Melyik kávét érdemes választani
Ahány ház, annyiféle kávéfőző, és ahány családtag, annyiféle kávézási szokás. Sokszor olvashatjuk a különféle kávék csomagolásán, hogy honnan és milyen cserjéből származnak, azonban csak kevesen tudják, mi rejlik a nevek mögött. A különféle kávécserjék terméséből ugyanis különböző minőségű kávék készülhetnek.
Fontos, hogy a kávé fogyasztásakor is tartsuk a mértéket. Fotó: Shutterstock
A Coffea nemzetségen belül három olyan kávécserje is van, amelyet a kávé ital alapanyagként termesztenek. A legelterjedtebb a Coffea arabica, amely a világ kávétermésének nagy részét adja. A második a Coffea canephora, vagy ismertebb nevén a robusta, a harmadik pedig a Coffea liberica, amelyik túl keserű főzetet ad, ezért kevésbé ismert és népszerű.
Az Etiópiában őshonos kávénövény tavasszal apró fehér virágokat hoz, majd apró bogyókat nevel, amelyek idővel zöldről feketés hüvelyre sötétednek. Ezek mindegyike két magot tartalmaz, amelyek végül a kávéfőzéshez használt kávébabokká válnak. Azonban a magvakon kívül minden növényi rész mérgező az emberre és az állatokra nézve is.
A kávénak különleges termesztési körülményekre van szüksége, ezért a kávéink nagy részét 900 méter fölötti magasságban, trópusi éghajlaton, tápanyagdús talajban termesztik, ahol egyenletes az éves csapadékeloszlás, ami még inkább elősegíti, hogy csodás alapanyag teremjen kávéink számára. Ebből adódóan hazánkban nem lehet kávécserjét termeszteni, azonban dísznövényként tartva nekünk is lehet esélyünk arra, hogy saját kávét szüretelhessünk.
Fontos a mértéktartás, a kávé esetében is
A kávé klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, így az agyba is, ahol az idegsejtek működését serkenti. A kávéfogyasztás hatását azonban sok minden befolyásolja, így többek között az ital koffeintartalma, a kávészemek minősége és az elkészítés módja is.
A fogyasztását követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, továbbá gátolja a testünkben a fáradtságot jelző anyag, az adenozin hatását. Az adenozin fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy fenntartsa az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, amely oka lehet a koffein fejfájás-csillapító hatásának.
A koffein felgyorsítja a szívverést, megemeli a vérnyomást, ellazítja a hörgőket, és kissé növeli a gyomorsavtermelést. Emellett gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatása is van. Ezért nagyon fontos, hogy ne éhgyomorra fogyasszuk, és az esti lefekvés előtt sem ajánlott meginni belőle egy csészével, ha jól szeretnénk aludni.
Egyáltalán nem mindenki számára ajánlott a kávé fogyasztása, sőt, akár veszélyeket is hordozhat, vérnyomásemelő hatása miatt. Nem ajánlott a fogyasztása gyermekek számára, és a várandósság alatt sem. A kávé, illetve a koffein számos gyógyszer felszívódását és a szervezeten belüli hatását befolyásolhatja, ezért nem javasolt, hogy ha gyógyszert szedünk, azt kávéval vegyük be, vagy közvetlenül a bevétel előtt, vagy utána kávét fogyasszunk.
Ugyanakkor kutatások szerint a koffeinnek is szerepe lehet az idős korral gyakran együtt járó szellemi hanyatlás megelőzésében, a szellemi frissesség megőrzésében. Napi 300 mg koffein elfogyasztása még anélkül stimulálja egy felnőtt szervezetét, hogy károsítaná azt. Egy csésze, vagyis 2 deciliter kávéban átlagosan 90-180 milligramm koffein van.
A kávét készítsük el jól, fogyasszuk mértékkel, és akkor jót fog tenni a szervezetünkkel.
_fill_540x300_0.jpg)
