A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése a teljes erdei ökoszisztémát veszélyeztetheti – írja a greendex.hu.

Nagy kárt okozhat a vadállomány megzavarása

Mivel tél végén sérülékenyebb az erdei ökoszisztéma, ezért a nyugalmának a biztosítása, az egyensúly megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás központi része.

A vadállomány szándékos megzavarása ebben az időszakban kifejezetten nagy kárt okozhat, ugyanis a megriadt állatok a nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülhetnek, ami a végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz és így akár a pusztulásukhoz is vezethet.

Erdőjárás, kirándulás alkalmával így azzal tudjuk segíteni az erdei ökoszisztéma megújulását, ha csak a túrákra kijelölt utakon járunk, és nem merészkedünk be a sűrűbe. Ha mégis valahol elhullajtott szarvasagancsot találunk, azt ne vigyük haza, hiszen ezek a fenntartható erdőgazdálkodáshoz kulcsfontosságú információkat szolgáltatnak: a szakemberek a vizsgálatukkal képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, de alkalmasak korbecslésre is.

agancs

A megriadt állatok a nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülhetnek – fotó: pixabay.com

A kapott adatokat a szakemberek összevethetik az adott erdő állapotával, vadeltartó-képességével. Az agancsgyűjtést kizárólag csak az erdészetek munkatársai, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik el, törvényes keretek között. Ha valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok alapján lopásnak minősül.

Sajnos ennek ellenére is vannak olyanok, akiknek nem számít az erdei ökoszisztéma megőrzése, kímélete és nem tartják be a törvényt. Ők azok az illegális agancsozók, akik a tevékenységüket nyereségvágyból végzik: sok esetben csoportosan, hangoskodva és járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy erőszakkal kikényszerítsék az agancshullatást, és az így megszerzett „terméket"  illegális módon értékesítsék.

A megriadt állatok az utakon súlyos balesetveszélyt jelenthetnek, illetve maguk is komoly veszélybe kerülhetnek: összetörik magukat, koponyasérüléseket szerezhetnek, vagy elpusztulhatnak a kimerültségtől. Az illegális agancsgyűjtők a hajszolással állatkínzást követnek el, ami szabadságvesztéssel büntethető.

Az illegális agancsgyűjtést – főleg annak a szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi: a folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg.

Így a fiatal facsemeték, a vékonykérgű elegyfák – a kőrisek és gyertyánok – szintén veszélybe kerülnek, sérülhet a növekedésük, fejlődésük.

Indexkép: pixabay.com