Még a töltésekre szállítandó homokzsákok pontos számát is képes kiszámolni az a szimulációs rendszer, amelyet az ausztriai VRVis kutatói fejlesztettek a Bécsi Műszaki Egyetemmel (TU Wien) közösen. A teljes körű árvízi védelmet szolgáló technológiáról a HORA 3D alkalmazás szlovákiai születésű fejlesztőjét, Horváth Zsolt informatikus-építőmérnököt kérdezte a qubit.hu.

„Ez egy komplex rendszer, amivel nagyon különböző szcenáriókat tudunk előállítani a rendelkezésre álló valós adatok alapján, hogy felkészülhessünk különböző volumenű árvizekre, ami azt jelenti, hogy nemcsak az árvizet tudjuk szimulálni, hanem az esetleges gátszakadásokat, a kulcsfontosságú épületek vagy épp a közlekedési útvonalak szükséges védelmét, valamint azt is, hogy miként lehet a leghatékonyabban végrehajtani a kimenekítést az elöntés előtt álló területekről, objektumokból" – mondta a szakember.

A felkészülést segítő szimuláció valós idejű forgatókönyvei a hatóságok és az önkormányzatok árvízvédelmi felkészülését segítik. Az extrém mértékű csapadék mennyisége, valamint az érintett terület aktuális vízrajzi állapota is beállítható. Az óránként lehulló csapadék egy négyzetméterre jutó mennyiségével kalkuláló esőszimuláció mellett az épített környezet csatornarendszereinek elvezetési kapacitása, a különböző vízállások esetén a sérülékenység mértéke is szerepel a paraméterek között, ahogy az épületek, hidak, különféle lefolyási tulajdonságú épített vagy természetes felületek háromdimenziós modelljei is.

"A növényborítást ugyanúgy lehet szimulálni, mint egy elhanyagolt gyártelepet, mert ha a városban a víz elkezd folyni valahova, az teljesen máshogy fog működni, mint mondjuk egy Bécs alatti természetvédelmi területen" – magyarázza Horváth.

Az árvízi védekezést tervező önkormányzati, tartományi vezetőknek, a katasztrófavédelemnek fontos tudni, hogy az előre jelzett vészhelyzet hogy néz ki a gyakorlatban, mire mikor kell felkészülni. A szimulátorral képesek feltérképezni a legsebezhetőbb pontokat és megoldást keresni azokra. A HORA 3D azt is kiszámolja, hogy az előrejelzések alapján mi várható villámárvíz esetén vagy az adott folyó adott folyókilométerénél a valaha mért legmagasabb vízállásnál.

Ráadásul az alkalmazás nem igényel szuperszámítógépes informatikai hátteret, a szimulációk akár valós időben is futtathatók a kereskedelmi forgalomban kapható grafikus kártyákon.

árvíz

Az árvízi védekezést tervezőknek fontos tudni, hogy mire mikor kell felkészülni – fotó: Pixabay

A rendszer a tekintetben is különleges, hogy egyszerre tud sokparaméteres – például a vízállást, a gátszakadás helyét és méretét, illetve a víz visszatartását lehetővé tevő vésztározó retenciós medencéket is tartalmazó – együtteseket feltérképezni és kiértékelni, megvizsgálva, hogy a valós helyzetben mit önthet el a víz. De meg lehet nézni a segítségével azt is, hogy ha a védmű átszakadna bizonyos helyeken, akkor az mit eredményezhet, mindezt háromdimenziós térképeken.

Az alábbi videóban megtekinthető a szimuláció mozgóképes ismertetője :



Indexkép: Shutterstock