A Tervezz profittal! – Kalászos Agroinform webináriumon Horváth Zoltán, a CHH Műszaki KFT ügyvezetője "Baj van, toxinos a termény" címmel tartott előadást és a toxinszintcsökkentés lehetőségeit mutatta be.
Horváth Zoltán először a gabonatoxin keletkezését és fajtáit mutatta be. Elmondta, hogy a gabonában található gombák választják ki védekezésül a stressz (pl. hőstressz) hatására. Kiemelte, hogy a toxinok többnyire a mag külső részén találhatók, ritkábban a mag belsejébe is bejutnak, de van olyan helyzet is, amikor a külső rész nem utal arra, hogy a belseje már teljesen át van fertőződve.
A toxin elleni küzdelem fontos részeként jelölte meg, hogy a védekezést már a szántóföldön el kell kezdeni: ugyanis ha nincs gomba, nem lesz toxin sem. Mindent el kell követni, hogy a gombásodás terjedését, szaporodását gátoljuk. Erre a kezdeti fázisban a legalkalmasabb a csávázott vetőmag használata. Válasszunk az éghajlatunkra nemesített fajtát és alkalmazzunk minden szükséges növényvédelmi eljárást. Emellett óvjuk a magot a mechanikai sérüléstől már a szántóföldön is, tehát rovarkártevők ellen is védekezni kell – emelte ki a szakember.
Forró a helyzet kukorica fronton, a Aspergillus flavus, amely a aflatoxinért felelős és gabonákban, főleg kukoricában fertőz, letarolta az országot, de Szerbiában, Horvátországan, Romániában és Szlovákiában is nagyon magas fertőzöttség van – hangsúlyozta.
Ha 5000 szemből 1 db kukoricamag fertőzött, akkor az 4 ppb érték. Tehát 1,5 kg-ból 5 toxinos maggal már túlcsordulhat a szabványban előírt 20 ppb toxinhatárértéken – hangsúlyozta.
Horváth Zoltán, a CHH Műszaki KFT. ügyvezetője – Fotó: Agroinform
A piacon megjelent a javító minőségű kukorica fogalma, ami azt jelenti, hogy a nem vagy a kevésbé fertőzött kukoricát sokkal magasabb áron veszik át – emlékeztetett.
Azonkívül, hogy a mag külső vagy belső része fertőzött toxinnal, a betakarítás után egyéb szennyezők is lehetnek, amelyek ugyancsak a toxin melegágyai. Ilyenek a magot védő növényi burokmaradványok, a szerves és szervetlen porszemcsék, a tört szemek és az üres magbelsők. Éppen ezért többféle gép alkalmazható toxincsökkentésre – közölte.
Hozzátette, hogy vannak olyan gépek, amelyek a megtapadt portól tisztítják meg a magot (pl. széltisztító, toklászoló), vannak olyanok, amelyek a mag felületét tisztítják (pl. kefegép) és elengedhetetlen a síkrostás tisztítógép, amely a tört szemet távolítja el. A fajsúlyszeparátor nagyon hasznos berendezés, használata ugyancsak jól csökkenti a toxinszintet. A színosztályozó pedig a legjobb megoldás lehet a végső osztályozásra. Ugyanakkor mindig rendszerekben kell gondolkodni, csak így lesz a leghatékonyabb az eljárás.
Kiemelte, hogy ennek megfelelően egy átlagos feldolgozó sor több gépből áll: a tisztítás az egyszerűbb berendezéssel kezdődik és halad az egyre speciálisabb, bonyolultabb gépek felé. Például: egy gépbe építve a széltisztító és a rostagép, továbbá fajsúlyszeparátor, színosztályozó. A fajsúlyszeparátor jól alkalmazható, mert általában a fertőzött magoknak könnyebb a fajsúlyuk, így a jó magok leválaszthatók. Az optikai osztályozó infravörös színtartománnyal dolgozó kamerával, utraviola háttérvilágítással felszerelve hatákonyan detektálja az aflatoxinos kukorica szemeket.
Az aflatoxin csökkentésére a CHH különleges megoldást alkalmaz, mert ez az egyedüli szennyező, amely UV fénnyel megvilágítva világít. Ugyanakkor nem jelenet 100 százalékos biztonságot, mert nem minden fertőzött mag világít és nem minden világító mag fertőzött. Éppen ezért nem egyedüli megoldásként lehet alkalmazni, hanem szükség van az RGB és a NIR kamerákra és nagyfokú szoftverfejlesztésre is – mondta.
Zárszóként Horváth Zoltán arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy el kell fogadni, hogy szemveszteség nélkül nem lehet jó eredményt elérni. Egy nagyjából 70 százalékos toxincsökkentést lehet elérni minőségi síkrostával és UV-s színosztályozóval, ami 5 százalékos selejttel jár.
A "Baj van, toxinos a termény" című előadás prezentációja itt érhető el.
További információ:
_fill_540x300_0.jpg)
