2024. július 1-je óta a gyümölcs- és zöldség, valamint a sertés- és baromfi ágazatokban a termelők és a tőlük terményt, élőállatot felvásárló vállalkozások közötti szerződéseknek kötelező elemei a termelés és a teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását tartalmazó rendelkezések – írja összefoglalójában az agrártárca.

Az Agrárminisztérium összeállított egy szakmai tájékoztató anyagot arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, milyen kérdéseket kell rendezni mindenképpen a termelő és vevője/megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok törvényi előírásoknak megfelelő megosztása érdekében.

Az Agrárminisztérium az új törvényi szabályozással kézzelfogható módon biztosítja a mezőgazdasági termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, segíti a kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkező termelők számára – teszi hozzá az Agrárminisztérium.

2025. január 1. óta azok a felvásárlók, akik nem megfelelő szerződéseket alkalmaznak, így a termelőre terhelik a termelési tevékenységén kívüli, de meglévő többi szerződéses kötelezettsége (pl. áru szállítása, áru átadása) esetében felmerülő kockázatokat, akár bírságra is számíthatnak.

A termelő és vevője vagy megrendelője közötti szerződésekben a kockázatok megosztása érdekében többek között az alábbiak szerződésbe foglalása lehet szükséges.

A sertés- és baromfi szektorban:

  • a vevő vagy megrendelő által a termelő számára biztosított napos baromfi/malac száma, amellyel az átadásnál elszámolnak;
  • baromfi esetében a keléstől számított szavatosság idejét, illetve az állattartót terhelő letelepített darabszám arányában megállapított elhullási százalék;
  • ha kevesebb élőállatot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;
  • az élőállat szállítása során történő elhullási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;
  • mind a napos baromfi/malac és a takarmány, mind a vágóállat és a takarmány ellenértékének különbözetére vonatkozó feltételek;
  • az élőállat átadás-átvételére és a jegyzőkönyvek kitöltésére fordított idő a szállító jármű érkezésétől számítva, valamint meg kell határozni az ettől eltérő idő költségeit és eltérő darabszám esetén a kötbér mértékét;
  • mind a napos baromfi/malac, mind a vágóállat rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai;
  • a vágóállat átvételkor felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei;
  • a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;
  • a szerződéstől való elállás feltételei;
  • milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);
  • a szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményei.

A zöldség-gyümölcs szektorban:

  • a vevő/megrendelő által a termelő számára biztosított szaporítóanyag, telepítési anyag darabszáma;
  • ha kevesebb szaporítóanyagot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;
  • a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;
  • a szaporítóanyag, telepítési anyag rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai és a veszteség viselésének szabályai;
  • a szállításra vonatkozó feltételek;
  • a termény szállítása során történő minőségromlási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;
  • a termény átadásának és átvételének ütemezésétől való eltérésből fakadó kockázatok viselésének szabályai;
  • a termény átvétele időpontjában felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei; - a szerződéstől való elállás feltételei;
  • milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);
  • szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.

A termelők és felvásárlók számára is hasznos információkkal, példákkal szolgáló szakmai tájékoztató anyag letölthető itt.

Indexkép: Pixabay