Kevés olyan ételünk van, amelyikben ne lenne helye a hagymának. Gondoljunk csak egy finom lecsóra, vagy egy jó pörköltre. Mindkettő elképzelhetetlen hagyma nélkül. Mint ahogyan egy finom zsíroskenyeret is még tökéletesebbé tesz, ha hagymát is ehetünk hozzá.
Azonban a hagymának számtalan elkészítése módja van, amelyek még változatosabbá, még ízletesebbé tehetik mind a hagyma felhasználhatóságát, mind az ételeink ízét. A cukor és a hagyma kapcsolata például elképesztő ízeket hoz elő.
Mi is az a karamell?
A karamell akkor keletkezik, amikor a cukrot 170 Celsius-fokra hevítjük, majd a cukor elolvad, és lassan karamellizálódik. Minél tovább tart a folyamat, a karamell annál sötétebb színű lesz. A karamell nem csak ízt, hanem szép színt is ad az ételeknek és az italoknak.
Egy kis cukor csodákat tesz, még a hagymával is. Fotó: Shutterstock
A karamell szó eredete a Larousse Gastronomique szerint a latin Cannamella szóra vezethető vissza, amelynek a jelentése cukorsüveg. A Cannamella szó a szanszkrit Ganna (cukorsüveg) és Maila (piszkos, sáros) szavakból származik.
Egyes források szerint az édességként fogyasztott karamell története az 1650-es évek Amerikájáig nyúlik vissza. Itt elterjedt szokás volt, hogy vízből, karamellizált cukorból, valamint vajból apró édességeket készítettek. Ez több szempontból is praktikus volt, hiszen igencsak hosszú volt az eltarthatósága, mely magas energiatartalommal és igazán egyszerű előállítással társult. A karamell gyártása tehát nem állt meg az otthonok konyháiban. Az 1800-as évek elejére már körülbelül 400 karamellgyártással foglalkozó vállalat volt az USA-ban, majd a divat Európába is begyűrűzött.
Először az 1600-as évek vége felé, Franciaországban alkalmazták praliné készítésére, azonban ebben még nem volt állati zsír. Azt csak az 1700-as évektől kezdve adagolták a karamellhez. De a karamell népszerűségét nem csak az íze, hanem a színezőképessége is növelte. A karamell manapság az egyik legszélesebb körben használt élelmiszer-színezék, és szinte minden mesterségesen előállított élelmiszerben megtalálható. Nem csupán az édességekben, de a sörökben, sőt, még a barnakenyérben is ott van. Mivel a karamell kolloid, még emulgeálószerként is használják az üdítőitalokban.
A hagyma és a cukor szerelméből igazi csoda születik
A karamell és a hagyma kapcsolata lenyűgöző. Ha még nem tetted, mindenképp próbáld ki a karamellizált hagymát. Ehhez bármilyen fajta hagymát használhatsz. Szükség van hozzá egy nagyméretű serpenyőre, hiszen minél nagyobb felületen érintkezik a hagyma a hővel, annál egyenletesebben karamellizálódik.
A karamellizált hagyma elkészítése körülbelül 45-60 perc. A hagymát tisztítsuk meg, majd karikázzuk fel. Hevítsünk egy nagy serpenyőben vajat, majd miután felolvadt, adjuk hozzá a hagymát, és puhítsuk 10 percig, mielőtt hozzáadjuk a cukrot. Adjunk hozzá egy csipet sót is, a tökéletes íz elérésének érdekében. Ezután alacsony hőmérséklet mellett kell folyamatosan kevergetni. Így még 30-60 perc szükséges a tökéletes karamellizáláshoz. Addig kell folytatni, míg a hagyma színe sötétbarna nem lesz.
Egy fej hagymához 1 teáskanál vajra lesz szükségünk. Használhatunk akár barna cukrot is, és adhatunk hozzá egy kis fehérbort vagy balzsamecetet. A karamellizált hagymát ezután tehetjük hamburgerbe, pizzára, sült húsokra, de kiváló ízt ad a tésztaételeknek is.
Azért érdemes sót is adni a karamellizált hagymához, mert a só kiemeli az ízeket, így az édes ízt is. A karamell cukros íze pedig sokkal intenzívebb lesz a sótól. Ha pedig valami igazán különlegeset szeretnénk kóstolni, készítsünk sós karamellöntetet!
Most tegyél azért, hogy tavasszal saját hagymád legyen
Most ősszel kell gondoskodni róla, hogy a tavasz első hírnökeként friss újhagymával kápráztathassuk el a családunkat, és persze magunkat is, márciusban. Ahhoz ugyanis, hogy már kora tavasszal fogyaszthassuk, most kell duggatni a vöröshagymát. Ha pedig van kertünk, akkor feltétlenül szükség van rá, hogy saját hagymánk is legyen. Hiszen egyáltalán nem véletlen, hogy a hagyma a magyar konyha leggyakrabban használt fűszere.
Fontos, hogy legkésőbb október közepéig duggassuk el a vöröshagymát, hogy kellő idő álljon rendelkezésére ahhoz hogy megerősödjön még a téli fagyok előtt. Soha ne ültessük az áttelelő hagymát frissen trágyázott földbe! A hagyma kiváló másodnövénye lehet bármelyik trágyázott zöldségnövénynek. Nagyon fontos, hogy az ágyás legyen jól előkészítve és felásva, gyomtalanítva, mielőtt a hagymát duggatjuk.
Hagyma, vaj, só és cukor. A végeredmény valódi különlegesség. Fotó: Shutterstock
Ősszel érdemes az átlagosnál nagyobb dughagymákat ültetni, és mélyebbre duggatni, mint tavasszal. Legalább 6-8 cm mélyre próbáljuk meg duggatni a hagymákat, a tőtávolság legyen 15 cm, a sortávolság 20 cm.
Ügyeljünk rá, hogy mindig a hagyma csúcsával felfelé helyezzük a dughagymát a talajba. Mivel ősszel az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően jóval kevesebb kártevő támadhatja meg a vöröshagymát, és a gyomok is lassabban nőnek, kevesebb lesz a gond vele, mint tavasszal. Azonban az öntözésről most sem szabad megfeledkezni, hogy minél hamarabb gyökeret tudjon ereszteni a vöröshagyma. Így már március végén újhagymaként fogyaszthatjuk a most duggatott vöröshagymát, míg főzőhagymaként májusban tudjuk majd betakarítani.
A vöröshagyma titkai
1. Habár a hagymák közül a leggyakrabban a vöröshagymát termesztjük, kevesen tudják róla, hogy a nevével ellentétben nem csak vörös lehet, hanem akár lila, sárga vagy éppen fehér is.
2. A melegebb éghajlaton termelt újhagymának mindig enyhébb, édesebb az íze, míg a hidegebb éghajlaton termesztett hagyma jobban eltartható, azonban jobban is csíp.
3. A hagyományos vöröshagyma akkor jó minőségű, ha a felszíne tiszta, az állaga kemény, a héja pedig száraz és sima.
4. A hagyma sokszor könnyeket csal a szemünkbe, különösen a pucolásakor. Ezt annak "köszönhetjük", hogy a hagymában van egy allilszulfid nevű vegyület, ami akkor képződik, amikor a hagymát fizikai sérülés éri. Azonban könnyen segíthetünk ezen, ha a hagymát fél órával a felvágás előtt hűtőbe tesszük.
5. A hagyma az egészségünkre is nagyon jó hatással van. Sok benne a természetes cukor, ezen kívül pedig megtalálható még benne az A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve gazdag rostforrás is. Sőt, a hagyma még a gyomrunknak is jót tesz! A vöröshagyma ugyanis olyan kénvegyületeket tartalmaz, melyek segítenek a Helicobacter Pylori nevű baktérium közömbösítésében, amely a gyomorfekély kialakulásával függ össze
De a hagyma még székrekedés ellen is hasznos, magas rosttartalma miatt. Ezen kívül még a puffadást is megszünteti. A vöröshagyma héjának színét a benne található antioxidánsok adják. A vöröshagyma kiváló a magas koleszterinszint csökkentésére is. Még orrvérzés esetén is bevethető. Ilyenkor az orr alá kell tartani egy félbevágott hagymát, és az abból felszálló illóanyag segít elállítani a vérzést.
Nem csak finom és egészséges, de még hasznos is a hagyma
1. A hagyma kiváló a nátha esetében is. A belőle készült tea ugyanis enyhíti a megfázásos tüneteket, és csökkenti a köhögést.
2. Sőt, a hagyma még a rovarcsípések ellen is kiváló. Méh- vagy darázscsípés esetén tegyünk a csípésre egy frissen félbevágott kisebb hagymát, és hagyjuk rajta 10 percig. Azon kívül, hogy enyhülni fognak a fájdalmaink, még a csípés helye sem fog feldagadni. De ugyanígy hatásos a szúnyogcsípés okozta viszketés enyhítésére is. Azonban fontos, hogy pár perc múlva öblítsük le a bőrfelületet.
3. Akár még az őszi nagytakarításban is segítségünkre lehet a hagyma, hiszen segít eltüntetni a rozsdát. De a hagyma még a grillrácsok megtisztítására is alkalmas.
Érdemes tehát helyet adni a hagymának a kertünkben, a karamellizált hagymának pedig a tányérunkon.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
