2024 nyara globális szinten a legmelegebb volt a mérések kezdete óta, ami Magyarországon is számos extrém időjárási helyzetet eredményezett. Június az ötödik legmelegebbként, míg július a valaha mért legforróbb hónapként vonult be a történelembe. Augusztus a mérések kezdete óta a második legmelegebbként zárult, mindössze 0,01 °C-kal elmaradva az 1992-es rekordtól.
A hosszan tartó forróságot száraz időszakok kísérték, melyek szeptember elején csapadékos periódussal értek véget, árvizeket okozva Közép-Európa több régiójában.
A szélsőségek mögött meghúzódó okok
A Hungaromet Zrt. szakértői szerint három fő tényező állt a rendkívüli nyári időjárás hátterében.
Öngerjesztő melegedési folyamatok:
A gyorsan melegedő légkör több nedvességet képes befogadni, mint amennyi a felszíni párolgásból rendelkezésre áll. Ez csökkentette a felhőzetet, növelve a napsugárzást és tovább gyorsítva a légkör melegedését.
A Hadley-cella hatása:
A trópusi és sivatagi öveket meghatározó légköri cirkulációs rendszer – különösen annak leszálló ága – megerősödött. A magasnyomású területek a Földközi-tenger térségére és Európa északi részeire húzódtak, elősegítve a hőhullámok kialakulását.
A nyugati szelek övének északra tolódása:
A Rossby-hullámok északabbra húzódtak, elszigetelve a trópusi nedvességet Európa nagy részétől. Ez csökkentette a ciklonok aktivitását és hozzájárult a hosszú száraz időszakok kialakulásához.
Intenzív csapadékos szakaszok
Az intenzív szárazságot szeptemberben jelentős csapadék váltotta fel, amelyet hideg légtömegek és hirtelen kicsapódó nedvesség idézett elő. Az ebből kialakuló ciklonok súlyos árvizeket okoztak Közép-Európa több pontján.
Tanulságok és kilátások
A 2024-es nyár példája rávilágított arra, hogy a melegedő légkör kedvez a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának: hosszú száraz időszakokat rövidebb, de intenzív csapadékos periódusok váltanak fel. A globális klímaváltozás hatására ezek a mintázatok a jövőben is gyakran előfordulhatnak.
Indexkép: Pixabay
Forrás: OEE.hu
